„Undi (Springholtz) Mariska” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| (10 közbenső módosítást, amit 2 másik szerkesztő végzett, nem mutattunk) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'''Undi (Springholtz) Mariska''' (Győr, 1877 - Budapest, 1959) grafikus, festő, mese-illusztrátor, iparművész, játék- és bútortervező. | [[Fájl:undi.jpg|thumb|right|300px|Undi Mariska önarckép]] | ||
'''Undi (Springholtz) Mariska''' (Győr, 1877. január 31. - Budapest, 1959) grafikus, festő, mese-illusztrátor, iparművész, játék- és bútortervező. A [[Gödöllői művésztelep]] egyik alkotója. | |||
==Származása és tanulmányai== | ==Származása és tanulmányai== | ||
Hat gyerekes győri családból származott, édesanyja figyelt fel lánya tehetségére, és ezért eladták a házukat, hogy Budapestre költözhessenek, ahol a kislány megfelelő oktatásban részesülhet. Ugyanígy gondoskodott többi gyermeke taníttatásáról, a család minden vagyonát erre költötte. | Hat gyerekes győri családból származott, édesanyja figyelt fel lánya tehetségére, és ezért eladták a házukat, hogy Budapestre költözhessenek, ahol a kislány megfelelő oktatásban részesülhet. Ugyanígy gondoskodott többi gyermeke taníttatásáról, a család minden vagyonát erre költötte. | ||
Mariska a budapesti Képzőművészeti Akadémián Székely Bertalan tanítványaként (regionális érdekesség a festő szadai műhelye) tanult. Itt ismerkedett meg Kriesch Laurával, a festő Kriesch Aladár testvérével, s rajta keresztül került kapcsolatba a gödöllői művészteleppel. | Mariska a budapesti Képzőművészeti Akadémián Székely Bertalan tanítványaként (regionális érdekesség a festő szadai műhelye) tanult. Itt ismerkedett meg Kriesch Laurával, a festő [[Körösfői-Kriesch Aladár]] testvérével, s rajta keresztül került kapcsolatba a gödöllői művészteleppel. | ||
1904-ben Angliába és Franciaországba ment tanulmányútra, az angol Art Nouveau és az Arts and Crafts mozgalom nagy hatással volt rá, később Nagybányán tökéletesítette festészetét. A gödöllőiek tevékenységével Körösfői munkáit látva ismerkedett meg, s korai korszakára nagy hatással volt a műhelyhez fűződő szoros kapcsolata. Ekkor ébredt föl népművészeti érdeklődése; székely motívumokat gyűjtött, melyek rajzokként és tanulmányokban, elemzésekben is napvilágot láttak. | 1904-ben Angliába és Franciaországba ment tanulmányútra, az angol Art Nouveau és az Arts and Crafts mozgalom nagy hatással volt rá, később Nagybányán tökéletesítette festészetét. A gödöllőiek tevékenységével Körösfői munkáit látva ismerkedett meg, s korai korszakára nagy hatással volt a műhelyhez fűződő szoros kapcsolata. Ekkor ébredt föl népművészeti érdeklődése; székely motívumokat gyűjtött, melyek rajzokként és tanulmányokban, elemzésekben is napvilágot láttak. | ||
| 12. sor: | 13. sor: | ||
1913-ban kinevezték a fővárosi Iparrajziskola tanárává. | 1913-ban kinevezték a fővárosi Iparrajziskola tanárává. | ||
1916-ban összeházasodott az erdélyi Boér Jenővel tolsztojiánus filozófussal, de házasságuk nem tartott sokáig. Nem telepedtek le | 1916-ban összeházasodott az erdélyi Boér Jenővel tolsztojiánus filozófussal, de házasságuk nem tartott sokáig. Nem telepedtek le [[Gödöllő]]n. | ||
==Az emancipált nő== | ==Az emancipált nő== | ||
[[Fájl:csodasz.jpg|thumb|right|300px|Undi Mariska: Csodaszarvas]] | |||
Nagyon határozott karakter volt szeretett a maga útján járni. A századelő új nő típusát testesítette meg, aki az önállóságot vállalta és a művészetének élt. A tízes években, mikor még a fűző nyomorította a nőket és nem a fogyókúra, a női egyenjogúsítási mozgalom által kedvelt laza „refomruhákat” tervezett, és viselt, melyek egy tunikából és egy felsőruhából álltak, fűző nélkül, lehetővé tették a szabad mozgást, a munkát és a sportot. Reform szándékáról több cikket jelentetett a kor ismert feminista lapjában a Nő és a társadalomban. Családnevét, Sprinholz, 1904-ig viselte, ekkor fölvette anyai ágának nevét, az Undit. A modern nő megtestesítője volt: önálló, saját kenyerét megkereső. | Nagyon határozott karakter volt szeretett a maga útján járni. A századelő új nő típusát testesítette meg, aki az önállóságot vállalta és a művészetének élt. A tízes években, mikor még a fűző nyomorította a nőket és nem a fogyókúra, a női egyenjogúsítási mozgalom által kedvelt laza „refomruhákat” tervezett, és viselt, melyek egy tunikából és egy felsőruhából álltak, fűző nélkül, lehetővé tették a szabad mozgást, a munkát és a sportot. Reform szándékáról több cikket jelentetett a kor ismert feminista lapjában a Nő és a társadalomban. Családnevét, Sprinholz, 1904-ig viselte, ekkor fölvette anyai ágának nevét, az Undit. A modern nő megtestesítője volt: önálló, saját kenyerét megkereső. | ||
| 23. sor: | 24. sor: | ||
==Művészete== | ==Művészete== | ||
Undi Mariska független művész volt, aki szinte minden műfajban felvette a versenyt a | Undi Mariska független művész volt, aki szinte minden műfajban felvette a versenyt a [[Gödöllői művésztelep]] vezető mestereivel. Falképeket festett, üvegfestményeket, kiváló enteriőröket, játékokat tervezett. A gödöllői művésztelephez tartozott, szőnyeget is tervezett a műhely számára. | ||
Saját műhelyét 1924-ben nyitotta meg Magna Ungaria néven. Érdekelte a népművészet, gyűjtőutakat tett Matyófölfön, Kalotaszegen és a Sárközben, a magyar népi hímzésekről Magyar hímvarró művészet címen könyvet adott ki 160 rajzzal és 107 fényképpel (1934), a tízkötetes Magyar Kincsesláda című sorozatában pedig népművészeti gyűjteményét adta közre (1937), amelynek köteteiben igyekezett megőrizni a népművészet eredeti technikáit és a feledésbe merült régi motívumokat. Egyik legnagyobb megbízatása a budapesti Tűzoltó utcai kórház és a Dózsa György úti Népszálló freskóinak és faliképeinek elkészítése volt. (1919 és 1911). Meseillusztrációi közül kiemelkedik a Régen c. mesekönyv, de több tankönyvet is illusztrált. | Saját műhelyét 1924-ben nyitotta meg Magna Ungaria néven. Érdekelte a népművészet, gyűjtőutakat tett Matyófölfön, Kalotaszegen és a Sárközben, a magyar népi hímzésekről Magyar hímvarró művészet címen könyvet adott ki 160 rajzzal és 107 fényképpel (1934), a tízkötetes Magyar Kincsesláda című sorozatában pedig népművészeti gyűjteményét adta közre (1937), amelynek köteteiben igyekezett megőrizni a népművészet eredeti technikáit és a feledésbe merült régi motívumokat. Egyik legnagyobb megbízatása a budapesti Tűzoltó utcai kórház és a Dózsa György úti Népszálló freskóinak és faliképeinek elkészítése volt. (1919 és 1911). Meseillusztrációi közül kiemelkedik a Régen c. mesekönyv, de több tankönyvet is illusztrált. | ||
| 35. sor: | 36. sor: | ||
===KIállításai=== | ===KIállításai=== | ||
*Közös bemutató a | *Közös bemutató a [[Gödöllői művésztelep]] tagjaival (1909) | ||
===Sikerei=== | ===Sikerei=== | ||
| 44. sor: | 45. sor: | ||
*Gyerekszoba tervek - Milánói világkiállítás aranyérem (1906) | *Gyerekszoba tervek - Milánói világkiállítás aranyérem (1906) | ||
*Egy Dorottya-utcai ház számára készített üvegfestmény - Műbarátok 1000 K-ás díj (1916) | *Egy Dorottya-utcai ház számára készített üvegfestmény - Műbarátok 1000 K-ás díj (1916) | ||
*Egy művészleány arcképe c. pasztellkép - Nemzeti | *Egy művészleány arcképe c. pasztellkép - Nemzeti Szalonban 500 K-ás díj (1911) | ||
===Könyvei=== | ===Könyvei=== | ||
| 52. sor: | 53. sor: | ||
==Gödöllő Gyűjtemény (Válogatás)== | |||
== | |||
*Undi Mária: Magyar himvarró művészet | *Undi Mária: Magyar himvarró művészet | ||
| 59. sor: | 59. sor: | ||
*Undi Mária: Vonaldíszítés, rátétes síkformák, zsinórozás | *Undi Mária: Vonaldíszítés, rátétes síkformák, zsinórozás | ||
*Undi Mária: Kalotaszegi írásos hímzés | *Undi Mária: Kalotaszegi írásos hímzés | ||
==Forrás== | ==Forrás== | ||
*Híres Hölgyek Gödöllőn - 2010 A Nők Éve leporelló tájékoztató | *Híres Hölgyek Gödöllőn - 2010 A Nők Éve leporelló tájékoztató | ||
*http://www.reginaprogram.hu/haz/files/regina-notorteneti_seta_godollon_20072.pdf | *[http://www.reginaprogram.hu/haz/files/regina-notorteneti_seta_godollon_20072.pdf Nőtörténeti séta Gödöllőn] | ||
*http://www.kieselbach.hu/s-1115&undi+mariska.html | *[http://www.kieselbach.hu/s-1115&undi+mariska.html Kieselbach Galéria és Aukciósház] | ||
*http://hirnok-enciklopedia.blogspot.com/2008/11/undi-mariska.html | *[http://hirnok-enciklopedia.blogspot.com/2008/11/undi-mariska.html Hírnök enciklopédia/Undi Mariska] | ||
*http://www.antikregiseg.hu/muvesz_adatbazis/undi_mariska_festo__iparmuvesz__1877-1959__eletrajza.php | *[http://www.antikregiseg.hu/muvesz_adatbazis/undi_mariska_festo__iparmuvesz__1877-1959__eletrajza.php Undi Mariska festő, iparművész (1877-1959) életrajza] | ||
[[Kategória:Személyek]] | [[Kategória:Személyek]] | ||
[[Kategória:Képzőművészek]] | [[Kategória:Képzőművészek]] | ||
[[Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn]] | |||
A lap jelenlegi, 2017. november 9., 14:21-kori változata
Undi (Springholtz) Mariska (Győr, 1877. január 31. - Budapest, 1959) grafikus, festő, mese-illusztrátor, iparművész, játék- és bútortervező. A Gödöllői művésztelep egyik alkotója.
Származása és tanulmányai
Hat gyerekes győri családból származott, édesanyja figyelt fel lánya tehetségére, és ezért eladták a házukat, hogy Budapestre költözhessenek, ahol a kislány megfelelő oktatásban részesülhet. Ugyanígy gondoskodott többi gyermeke taníttatásáról, a család minden vagyonát erre költötte.
Mariska a budapesti Képzőművészeti Akadémián Székely Bertalan tanítványaként (regionális érdekesség a festő szadai műhelye) tanult. Itt ismerkedett meg Kriesch Laurával, a festő Körösfői-Kriesch Aladár testvérével, s rajta keresztül került kapcsolatba a gödöllői művészteleppel.
1904-ben Angliába és Franciaországba ment tanulmányútra, az angol Art Nouveau és az Arts and Crafts mozgalom nagy hatással volt rá, később Nagybányán tökéletesítette festészetét. A gödöllőiek tevékenységével Körösfői munkáit látva ismerkedett meg, s korai korszakára nagy hatással volt a műhelyhez fűződő szoros kapcsolata. Ekkor ébredt föl népművészeti érdeklődése; székely motívumokat gyűjtött, melyek rajzokként és tanulmányokban, elemzésekben is napvilágot láttak.
1913-ban kinevezték a fővárosi Iparrajziskola tanárává.
1916-ban összeházasodott az erdélyi Boér Jenővel tolsztojiánus filozófussal, de házasságuk nem tartott sokáig. Nem telepedtek le Gödöllőn.
Az emancipált nő
Nagyon határozott karakter volt szeretett a maga útján járni. A századelő új nő típusát testesítette meg, aki az önállóságot vállalta és a művészetének élt. A tízes években, mikor még a fűző nyomorította a nőket és nem a fogyókúra, a női egyenjogúsítási mozgalom által kedvelt laza „refomruhákat” tervezett, és viselt, melyek egy tunikából és egy felsőruhából álltak, fűző nélkül, lehetővé tették a szabad mozgást, a munkát és a sportot. Reform szándékáról több cikket jelentetett a kor ismert feminista lapjában a Nő és a társadalomban. Családnevét, Sprinholz, 1904-ig viselte, ekkor fölvette anyai ágának nevét, az Undit. A modern nő megtestesítője volt: önálló, saját kenyerét megkereső.
Jellemzőek azok a fotók, amelyek a műtermében készültek: saját tervezésű ruhákban, maga tervezte bútorok között saját festményei mellett látható a művésznő, mintegy megtestesítve a szecesszió összművészeti ideálját.
Művészete
Undi Mariska független művész volt, aki szinte minden műfajban felvette a versenyt a Gödöllői művésztelep vezető mestereivel. Falképeket festett, üvegfestményeket, kiváló enteriőröket, játékokat tervezett. A gödöllői művésztelephez tartozott, szőnyeget is tervezett a műhely számára.
Saját műhelyét 1924-ben nyitotta meg Magna Ungaria néven. Érdekelte a népművészet, gyűjtőutakat tett Matyófölfön, Kalotaszegen és a Sárközben, a magyar népi hímzésekről Magyar hímvarró művészet címen könyvet adott ki 160 rajzzal és 107 fényképpel (1934), a tízkötetes Magyar Kincsesláda című sorozatában pedig népművészeti gyűjteményét adta közre (1937), amelynek köteteiben igyekezett megőrizni a népművészet eredeti technikáit és a feledésbe merült régi motívumokat. Egyik legnagyobb megbízatása a budapesti Tűzoltó utcai kórház és a Dózsa György úti Népszálló freskóinak és faliképeinek elkészítése volt. (1919 és 1911). Meseillusztrációi közül kiemelkedik a Régen c. mesekönyv, de több tankönyvet is illusztrált.
Az 1930-as években folytatta néprajzi gyűjtő tevékenységét és pedagógia munkásságát. Művészeti hagyatékát a Gödöllői Városi Múzeum 1995-ben vásárolta meg.
Kiállításai, sikerei, könyvei
KIállításai
- Közös bemutató a Gödöllői művésztelep tagjaival (1909)
Sikerei
- Tűzoltó utcai kórház és a Dózsa György úti Népszálló freskóinak és faliképeinek elkészítése (1919 és 1911)
- Péterke király szekere c. fajáték - második díj az első hazai gyermekjáték pályázaton (1904)
- Gyerekszoba tervek - St. Louis-i világkiállítás - bronzérem (1904)
- Gyerekszoba tervek - Milánói világkiállítás aranyérem (1906)
- Egy Dorottya-utcai ház számára készített üvegfestmény - Műbarátok 1000 K-ás díj (1916)
- Egy művészleány arcképe c. pasztellkép - Nemzeti Szalonban 500 K-ás díj (1911)
Könyvei
- Magyar hímvarró művészet (1934)
- Magyar Kincsesláda című tízkötetes sorozat (1937)
Gödöllő Gyűjtemény (Válogatás)
- Undi Mária: Magyar himvarró művészet
- Undi Mária: Sárközi fejkötőhímzések
- Undi Mária: Vonaldíszítés, rátétes síkformák, zsinórozás
- Undi Mária: Kalotaszegi írásos hímzés
Forrás
- Híres Hölgyek Gödöllőn - 2010 A Nők Éve leporelló tájékoztató
- Nőtörténeti séta Gödöllőn
- Kieselbach Galéria és Aukciósház
- Hírnök enciklopédia/Undi Mariska
- Undi Mariska festő, iparművész (1877-1959) életrajza
