„Kategória:Keresztek” változatai közötti eltérés

Gödöllő városában számos szépen kidolgozott kereszt, feszület található.

A középkori és kora újkori Magyar Királyság területén számos, főként fakeresztet emeltek, azonban ezek rövid idő alatt tönkrementek. Az 1700-as évek végétől a kő-, az 1900-as évek elejétől a műkőkeresztek lettek a dominánsak, ennek számos emlékét láthatjuk Gödöllőn. A keresztek jellemzően egy hasáb alakú talapzaton nyugszanak.

A feszületeket rendszerint az utak mentén, falvak, városok utcáin, magán- és szőlőskertekben és a települések bejáratánál állították fel magánszemélyek vagy a helyi plébánia közössége. A településeken kívül felállított keresztek jelezték a település határait és tájékozódási pontként használták az utakon közlekedők. Keresztekhez mindig tartozott egy kisebb földterület, a keresztföld, ami a feszületek elhelyezésére és védelmére szolgált. A keresztföldekhez tartoztak kerítések is, amelyeket először fából, majd később kovácsoltvasból készültek. A keresztföld az egyház tulajdonában. Az utak mentén lévő keresztek a mindennapi vallásgyakorlásban is fontos szerepet játszottak. Az arra járó embereket egy ima elmondására késztette, főleg zarándokalt idején.

A katolikus temetőkben mindig elhelyeztek egy központi vagy temetői keresztnek is hívnak. A temetőkereszt olykor a templomot is helyettesítette. A keresztet a temetők közepén helyezték el.

Gödöllői Királyi Kastély

Bővebben: Horváth-Kispál kereszt

Dózsa György út

Bővebben: Dózsa György úti temető nagykeresztje és lélekharangja

Bővebben: Gyarmathy-kereszt

Máriasbesnyő

Bővebben: Kapucinus kereszt

Bővebben: A Kegytemplom melletti kereszt

Bővebben: Trianon-kereszt

Bővebben: A máriabesnyői temető nagykeresztje

Bővebben: Démusz-kereszt

Fenyves

Bővebben: ORA-kereszt

Királytelep

Bővebben: Királytelepi kereszt

Premontrei temető

Bővebben: Fadrusz-feszület

Forrás

• Gödöllői Szolgálat 2008. január 17. XVII. évf. 2. szám