„Szent Imre herceg szobra” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(8 közbenső módosítást ugyanattól a szerkesztőtől nem mutattunk)
1. sor: 1. sor:
A „Szent Imre herceg” szobor Krasznai (Krausz) Lajos egyik Gödöllőn található, köztéri, egész alakos alkotása.
[[Kép:szimre1.jpg|thumb|right|250px|Szent Imre herceg szobra a műteremben]]
A '''Szent Imre herceg szobra''' Krasznai (Krausz) Lajos egyik Gödöllőn található, köztéri, egész alakos alkotása.




== Elhelyezkedés ==
== Elhelyezkedés ==
A Szent Imre szobor az Erkel Ferenc (Szabadság tér 18.) és a Szent Imre Katolikus Általános Iskola (Szabadság tér 19.) előtti játszótéren található.
 
A Szent Imre szobor a Gödöllői Erkel Ferenc Általános Iskola  (Szabadság tér 18.) és a Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda (Szabadság tér 19.) előtti játszótéren található.






== Felállítása ==
== Felállítása ==
A szobor 1931-ben készült, a helyi katolikus hívek és a fiatalság adakozásából, Schlager Árpád, a királyi vártemplom apátplébánosának kezdeményezésére. Schlager apátnak köszönhető többek között a Török Ignác szobor felállítása 1933-ban, vagy az Iskolanővérek Gödöllőre hívása.  
 
Az alkotást a korabeli Ferenc József téren állították fel, a Római Katolikus Iskola előtt. A Szent Imre emlékév (a herceg pontosan 900 évvel korábban, 1031-ben vadászbaleseten vesztette életét) alkalmából készült szobor felszentelését szeptember 20-ára tervezték, de végül csak október 4-én került rá sor.
A szobor 1931-ben készült, a helyi katolikus hívek és a fiatalság adakozásából, Schlager Árpád, a királyi vártemplom apátplébánosának kezdeményezésére. Schlager apátnak köszönhető többek között a Török Ignác szobor felállítása 1933-ban, vagy az Iskolanővérek Gödöllőre hívása. Az alkotást a korabeli Ferenc József téren állították fel, a Római Katolikus Iskola előtt. A Szent Imre emlékév (a herceg pontosan 900 évvel korábban, 1031-ben vadászbaleseten vesztette életét) alkalmából készült szobor felszentelését szeptember 20-ára tervezték, de végül csak október 4-én került rá sor.


Az avatást megelőző ünnepség már 3-án megkezdődött. A Persler vendéglőben rendezett ünnepségen Schlager Árpád mondott beszédet, melyben a herceg korának szellemiségét méltatta. Az ezt követő fellépések zárásaként a Credó egyesület adta elő Gergely Ferenc egyik színművét. A rendezvényt Dr. Pohl Sándor beszéde zárta.
Az avatást megelőző ünnepség már 3-án megkezdődött. A Persler vendéglőben rendezett ünnepségen Schlager Árpád mondott beszédet, melyben a herceg korának szellemiségét méltatta. Az ezt követő fellépések zárásaként a Credó egyesület adta elő Gergely Ferenc egyik színművét. A rendezvényt Dr. Pohl Sándor beszéde zárta.
Október 4-én, vasárnap Schlager apát vezetésével a hívők a templomtól körmenetben vonultak a szoborhoz. Itt Holba Kasszián Róbert premontrei szerzetes mondott beszédet, melyben a keresztény hit nemzetmegtartó voltát hangsúlyozta. A felszentelést Schlager Árpád végezte. Jelen volt az alkotó Krausz Lajos és Szilágyi Gábor vármegyei főjegyző is.
Október 4-én, vasárnap Schlager apát vezetésével a hívők a templomtól körmenetben vonultak a szoborhoz. Itt Holba Kasszián Róbert premontrei szerzetes mondott beszédet, melyben a keresztény hit nemzetmegtartó voltát hangsúlyozta. A felszentelést Schlager Árpád végezte. Jelen volt az alkotó Krausz Lajos és Szilágyi Gábor vármegyei főjegyző is.
A Gödöllői Hírlap október 11-ei számában Dr. Harangi László elismerően írt az alkotásról:
A Gödöllői Hírlap október 11-ei számában Dr. Harangi László elismerően írt az alkotásról:
„A szobor művészi munka, alkotója figyelembe vette Gödöllő stílusát, s barokkjával méltón illeszkedik be szobraink sorozatába. Krausz Lajos szobrászművész teljes elismerést érdemel munkájáért, áldozatkészségével hálánkat külön is kiérdemelte.”
 
''„A szobor művészi munka, alkotója figyelembe vette Gödöllő stílusát, s barokkjával méltón illeszkedik be szobraink sorozatába. Krausz Lajos szobrászművész teljes elismerést érdemel munkájáért, áldozatkészségével hálánkat külön is kiérdemelte.”''


Még szeptember 27-én új szoborral gyarapodott Gödöllő, amely Kálmán herceget ábrázolja.
Még szeptember 27-én új szoborral gyarapodott Gödöllő, amely Kálmán herceget ábrázolja.
 
[[Kép:szimre2.png|thumb|right|250px|Szent Imre herceg szobra]]




23. sor: 28. sor:
Krasznai alkotása neobarokk stílusban készült. A kőszobron helyet kapott Szent Imre attribútuma, a liliom is. Egykor a herceg fejét glória is ékesítette, ez mára eltűnt.  
Krasznai alkotása neobarokk stílusban készült. A kőszobron helyet kapott Szent Imre attribútuma, a liliom is. Egykor a herceg fejét glória is ékesítette, ez mára eltűnt.  


Feliratok a szobron:
=== Feliratok a szobron ===
„Imre! Te állsz lobogó őrtűznek a nagy magyar éjben. Rád nézünk, s szíveink hunyt tüze újra kigyúl.”  
 
„Emelte a buzgó hívek, ifjúság közadakozása, Schlager Árpád apát, kir. várt. plébánosának lelkipásztorkodása alatt, 1913(?) – 1931.”
''„Imre! Te állsz lobogó őrtűznek a nagy magyar éjben. ''
<br>''Rád nézünk, s szíveink hunyt tüze újra kigyúl.” ''</br>
 
 
 
<p>''„Emelte a buzgó hívek, ifjúság közadakozása, ''</p>
<p>''Schlager Árpád apát, kir. várt. plébánosának ''</p>
<p>''lelkipásztorkodása alatt, 1913(?) – 1931.”''</p>






== A szobrászról ==
== A szobrászról ==
Krausz Lajos Budapesten született 1884-ben. Tanulmányait szülővárosában és Bécsben végezte. Tanulmányútjai során eljutott Német-, Olasz-, Franciaországba, Svájcba és Belgiumba is. Harcolt a Nagy Háborúban, majd műtermet nyitott Budapesten. Alkotásai jellemzően egyházi megrendelésűek voltak. 1934-ben Krasznaira magyarította nevét. A kommunizmus idején elvették tőle műtermét, de munkáját ennek ellenére is folytatta. Budapesten hunyt el 1965-ben.
Krausz Lajos Budapesten született 1884-ben. Tanulmányait szülővárosában és Bécsben végezte. Tanulmányútjai során eljutott Német-, Olasz-, Franciaországba, Svájcba és Belgiumba is. Harcolt a Nagy Háborúban, majd műtermet nyitott Budapesten. Alkotásai jellemzően egyházi megrendelésűek voltak. 1934-ben Krasznaira magyarította nevét. A kommunizmus idején elvették tőle műtermét, de munkáját ennek ellenére is folytatta. Budapesten hunyt el 1965-ben.
További alkotásai Gödöllőn:  
További alkotásai Gödöllőn:  
Szent Erzsébet, Jézus szíve, Szent Konrád, Mária édes szíve, Assisi Szent Ferenc, Szent Rita szobrok (ezek mindegyike Máriabenyőn található).   
*Szent Erzsébet  
*Jézus szíve
*Szent Konrád
*Mária édes szíve  
*Assisi Szent Ferenc
*Szent Rita szobrok (ezek mindegyike Máriabesnyőn található).   






== Források ==
== Források ==
*Dr. Mélykúti Csaba: Gödöllői séták – Gödöllő köztéri szobrai  
*Dr. Mélykúti Csaba: Gödöllői séták – Gödöllő köztéri szobrai  
*Szent Imre herceg szobra elkészült in: Gödöllői Hírlap 1931. augusztus 30. IV. évfolyam 35. szám
*Szent Imre herceg szobra elkészült in: Gödöllői Hírlap 1931. augusztus 30. IV. évfolyam 35. szám
51. sor: 71. sor:


== Képek ==
== Képek ==
*[http://www.szimre.hu/ Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda hivatalos honlapja]
*[http://www.szimre.hu/ Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda hivatalos honlapja]
*[https://www.kozterkep.hu/13437/szent-imre Köztérkép : Magyarország/Pest megye/Gödöllő/Szent Imre]
*[https://www.kozterkep.hu/13437/szent-imre Köztérkép : Magyarország/Pest megye/Gödöllő/Szent Imre]
A wiki szócikket Kréz Gellért készítette.




[[Kategória:Emlékművek]]
[[Kategória:Emlékművek]]
[[Kategória:Szobrok]]
[[Kategória:Szobrok]]

A lap jelenlegi, 2019. június 21., 07:43-kori változata

Szent Imre herceg szobra a műteremben

A Szent Imre herceg szobra Krasznai (Krausz) Lajos egyik Gödöllőn található, köztéri, egész alakos alkotása.


Elhelyezkedés

A Szent Imre szobor a Gödöllői Erkel Ferenc Általános Iskola (Szabadság tér 18.) és a Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda (Szabadság tér 19.) előtti játszótéren található.


Felállítása

A szobor 1931-ben készült, a helyi katolikus hívek és a fiatalság adakozásából, Schlager Árpád, a királyi vártemplom apátplébánosának kezdeményezésére. Schlager apátnak köszönhető többek között a Török Ignác szobor felállítása 1933-ban, vagy az Iskolanővérek Gödöllőre hívása. Az alkotást a korabeli Ferenc József téren állították fel, a Római Katolikus Iskola előtt. A Szent Imre emlékév (a herceg pontosan 900 évvel korábban, 1031-ben vadászbaleseten vesztette életét) alkalmából készült szobor felszentelését szeptember 20-ára tervezték, de végül csak október 4-én került rá sor.

Az avatást megelőző ünnepség már 3-án megkezdődött. A Persler vendéglőben rendezett ünnepségen Schlager Árpád mondott beszédet, melyben a herceg korának szellemiségét méltatta. Az ezt követő fellépések zárásaként a Credó egyesület adta elő Gergely Ferenc egyik színművét. A rendezvényt Dr. Pohl Sándor beszéde zárta.

Október 4-én, vasárnap Schlager apát vezetésével a hívők a templomtól körmenetben vonultak a szoborhoz. Itt Holba Kasszián Róbert premontrei szerzetes mondott beszédet, melyben a keresztény hit nemzetmegtartó voltát hangsúlyozta. A felszentelést Schlager Árpád végezte. Jelen volt az alkotó Krausz Lajos és Szilágyi Gábor vármegyei főjegyző is.

A Gödöllői Hírlap október 11-ei számában Dr. Harangi László elismerően írt az alkotásról:

„A szobor művészi munka, alkotója figyelembe vette Gödöllő stílusát, s barokkjával méltón illeszkedik be szobraink sorozatába. Krausz Lajos szobrászművész teljes elismerést érdemel munkájáért, áldozatkészségével hálánkat külön is kiérdemelte.”

Még szeptember 27-én új szoborral gyarapodott Gödöllő, amely Kálmán herceget ábrázolja.

Szent Imre herceg szobra


A szoborról

Krasznai alkotása neobarokk stílusban készült. A kőszobron helyet kapott Szent Imre attribútuma, a liliom is. Egykor a herceg fejét glória is ékesítette, ez mára eltűnt.

Feliratok a szobron

„Imre! Te állsz lobogó őrtűznek a nagy magyar éjben.
Rád nézünk, s szíveink hunyt tüze újra kigyúl.”


„Emelte a buzgó hívek, ifjúság közadakozása,

Schlager Árpád apát, kir. várt. plébánosának

lelkipásztorkodása alatt, 1913(?) – 1931.”


A szobrászról

Krausz Lajos Budapesten született 1884-ben. Tanulmányait szülővárosában és Bécsben végezte. Tanulmányútjai során eljutott Német-, Olasz-, Franciaországba, Svájcba és Belgiumba is. Harcolt a Nagy Háborúban, majd műtermet nyitott Budapesten. Alkotásai jellemzően egyházi megrendelésűek voltak. 1934-ben Krasznaira magyarította nevét. A kommunizmus idején elvették tőle műtermét, de munkáját ennek ellenére is folytatta. Budapesten hunyt el 1965-ben.

További alkotásai Gödöllőn:

  • Szent Erzsébet
  • Jézus szíve
  • Szent Konrád
  • Mária édes szíve
  • Assisi Szent Ferenc
  • Szent Rita szobrok (ezek mindegyike Máriabesnyőn található).


Források



Képek


A wiki szócikket Kréz Gellért készítette.