„Ferenczy Ida” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 17. sor: | 17. sor: | ||
1866-os magyarországi útját követően Erzsébet gyakran váltott leveleket és híreket Ferenczy Idán keresztül Andrássy Gyula gróffal, majd később Deák Ferenccel is. Majda császárné a későbbiekben közvetlen levelezést tudott folytatni Jókai Mórral és Eötvös Józseffel is, amiben Ferenczy Idának nagy szerepe volt. Erzsébet kijárta férjénél, hogy Idát brünni alapítványi hölgyé nevezzék ki, ami az arisztokrata asszonyokhoz hasonló rangot jelentett a számára. | 1866-os magyarországi útját követően Erzsébet gyakran váltott leveleket és híreket Ferenczy Idán keresztül Andrássy Gyula gróffal, majd később Deák Ferenccel is. Majda császárné a későbbiekben közvetlen levelezést tudott folytatni Jókai Mórral és Eötvös Józseffel is, amiben Ferenczy Idának nagy szerepe volt. Erzsébet kijárta férjénél, hogy Idát brünni alapítványi hölgyé nevezzék ki, ami az arisztokrata asszonyokhoz hasonló rangot jelentett a számára. | ||
Ida is első pillanattól kezdve szerette és tisztelte Erzsébetet. Ismerte minden titkát, gondozta és intézte legszemélyesebb levelezését. Annyira óvta a titkait, hogy a levelekből ollóval kivágta azokat a részeket, melyekről úgy vélte, nem tartoznak az utókorra. (Ezért az 1892-ben megjelent Kedves Idám! című leveleskönyvében sok Erzsébet királyné által írott levél hiányos.) | Ida is első pillanattól kezdve szerette és tisztelte Erzsébetet. Ismerte minden titkát, gondozta és intézte legszemélyesebb levelezését. Annyira óvta a titkait, hogy a levelekből ollóval kivágta azokat a részeket, melyekről úgy vélte, nem tartoznak az utókorra. (Ezért az 1892-ben megjelent Kedves Idám! című leveleskönyvében sok Erzsébet királyné által írott levél hiányos.)Erzsébet is mindig magyarul írt felolvasónőjének, nem sokkal halála előtt rábízta legféltettebb szellemi hagyatékát: titokban kinyomtatott verseit. | ||
Nemcsak Erzsébet királyné, hanem Ferenc József titkait is megőrizte. Soha egy szóval sem említette azokat másnak. Titkai mellett Ferenc József unokája neveltetésének megszervezését is Ferenczy Idára bízta. Mind a király, mind a királyné magyarul levelezett Idával. Nem csak Erzsébet, hanem a király titkait is jól ismerte, ha Ferenc József „a barátnéjéval”, Schratt Katalinnal találkozni akart a Hofburgban vagy Schönbrunnban, magyar nyelven mindig a felolvasónővel egyeztetett időpontot. | |||
Élete legdrámaibb napján, 1898. szeptember 10-én nem tartózkodott királynéja mellett. A koporsót Genfből Bécsbe hozó udvari különvonaton viszont utolsó útjára kísérte úrnőjét. A temetés után ismét Gödöllőre érkezett. Mennyire más volt az, mint az 1867-es első látogatás. Akkor boldogan rendezte be a lakosztályokat, 1898 őszén viszont rávárt a szomorú feladat: Erzsébet kastélybeli hagyatékának felszámolása és Bécsbe szállíttatása. A királyné halála után Ida tovább szolgálta úrnőjét. Ferenc József megbízásából ő követte figyelemmel a gödöllői Erzsébetszobor kivitelezési munkálatait. A Gödöllő és Vidéke írta 1901. március 8- ki számában: „A méltóságos asszony legnagyobb elismerésének adott ... kifejezést Róna mester előtt és kijelentette, hogy eddig ... még íly kitűnő és hű hasonmása boldogult királynőknek nincsen. Akik tudják, hogy mily őszinte, szinte benső viszony kötötte Ferenczy Ida Ő méltóságát boldogult királynőnkhöz, azok tudják, csak mérlegelni ezen kitüntető elismerés értékét az alkotó művészre nézve.” Megtartotta adott a szavát, májusban könnyes szemmel figyelte a megrendítő szobor leleplezést az Erzsébet-parkban. Akkor járt utoljá- ra Gödöllőn. Később közreműködésével jött létre az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum a budai várban, a legtöbb tárgyat ő ajándékozta, köztük értékes festményeket. Bár Erzsébet és Ida között csak két év különbség volt, (Mivel a felolvasónő Ida csaknem 90 évet élt meg, 1928. június 28-án hunyt el.) | |||
A királyné halála porig sújtotta. 34 éven át volt hűséges felolvasónője és barátnője. A genfi tragédia után Ida először a Reisnerstrassén bérelt lakást, majd kiköltözött Schönbrunnba. Szalonja az osztrák és magyar közélet számos személyiségének találkozóhelyévé vált. Mária Valériával végig személyes levelezésben állt. | A királyné halála porig sújtotta. 34 éven át volt hűséges felolvasónője és barátnője. A genfi tragédia után Ida először a Reisnerstrassén bérelt lakást, majd kiköltözött Schönbrunnba. Szalonja az osztrák és magyar közélet számos személyiségének találkozóhelyévé vált. Mária Valériával végig személyes levelezésben állt. | ||
A lap 2017. november 10., 09:14-kori változata
Vecseszéki Ferenczy Ida Krisztina Veronika (Kecskemét, 1839. április 7. – Bécs, 1928. június 28.) Erzsébet császárné és királyné magyar bizalmasa és felolvasónője.
Gyermekkora
Ferenczy Ida 1839-ben látta meg a napvilágot Kecskeméten. Ferenczy Gergely és Szeless Krisztina hat gyermeke közül negyedik. A magánoktatásokon túl önképzéssel igyekezett növelni a tudását. A felolvasás művészetére Karlovszky Gusztávné Miticzky Ida írónő tanította.
Ferenczy Ida és Erzsébet királyné
Erzsébet császárné 1864-ben olyan kísérőnőt keresett, akivel magyar nyelven tud beszélgetni. Az elé terjesztett listáról az utolsó helyen megnevezett hölgy arcképét kérte, és a személyes találkozás után őt vette maga mellé társalkodónőnek. Erzsébet valószínűleg azért választotta a listáról, mert az nem Zsófia anyósa belső udvari embere volt. Erzsébet azonnal megszerette Idát, napjai nagy részét vele töltötte. A magyar nyelv valóságos „titkos nyelvvé” vált közöttük.
1866-os magyarországi útját követően Erzsébet gyakran váltott leveleket és híreket Ferenczy Idán keresztül Andrássy Gyula gróffal, majd később Deák Ferenccel is. Majda császárné a későbbiekben közvetlen levelezést tudott folytatni Jókai Mórral és Eötvös Józseffel is, amiben Ferenczy Idának nagy szerepe volt. Erzsébet kijárta férjénél, hogy Idát brünni alapítványi hölgyé nevezzék ki, ami az arisztokrata asszonyokhoz hasonló rangot jelentett a számára.
Ida is első pillanattól kezdve szerette és tisztelte Erzsébetet. Ismerte minden titkát, gondozta és intézte legszemélyesebb levelezését. Annyira óvta a titkait, hogy a levelekből ollóval kivágta azokat a részeket, melyekről úgy vélte, nem tartoznak az utókorra. (Ezért az 1892-ben megjelent Kedves Idám! című leveleskönyvében sok Erzsébet királyné által írott levél hiányos.)Erzsébet is mindig magyarul írt felolvasónőjének, nem sokkal halála előtt rábízta legféltettebb szellemi hagyatékát: titokban kinyomtatott verseit.
Nemcsak Erzsébet királyné, hanem Ferenc József titkait is megőrizte. Soha egy szóval sem említette azokat másnak. Titkai mellett Ferenc József unokája neveltetésének megszervezését is Ferenczy Idára bízta. Mind a király, mind a királyné magyarul levelezett Idával. Nem csak Erzsébet, hanem a király titkait is jól ismerte, ha Ferenc József „a barátnéjéval”, Schratt Katalinnal találkozni akart a Hofburgban vagy Schönbrunnban, magyar nyelven mindig a felolvasónővel egyeztetett időpontot.
Élete legdrámaibb napján, 1898. szeptember 10-én nem tartózkodott királynéja mellett. A koporsót Genfből Bécsbe hozó udvari különvonaton viszont utolsó útjára kísérte úrnőjét. A temetés után ismét Gödöllőre érkezett. Mennyire más volt az, mint az 1867-es első látogatás. Akkor boldogan rendezte be a lakosztályokat, 1898 őszén viszont rávárt a szomorú feladat: Erzsébet kastélybeli hagyatékának felszámolása és Bécsbe szállíttatása. A királyné halála után Ida tovább szolgálta úrnőjét. Ferenc József megbízásából ő követte figyelemmel a gödöllői Erzsébetszobor kivitelezési munkálatait. A Gödöllő és Vidéke írta 1901. március 8- ki számában: „A méltóságos asszony legnagyobb elismerésének adott ... kifejezést Róna mester előtt és kijelentette, hogy eddig ... még íly kitűnő és hű hasonmása boldogult királynőknek nincsen. Akik tudják, hogy mily őszinte, szinte benső viszony kötötte Ferenczy Ida Ő méltóságát boldogult királynőnkhöz, azok tudják, csak mérlegelni ezen kitüntető elismerés értékét az alkotó művészre nézve.” Megtartotta adott a szavát, májusban könnyes szemmel figyelte a megrendítő szobor leleplezést az Erzsébet-parkban. Akkor járt utoljá- ra Gödöllőn. Később közreműködésével jött létre az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum a budai várban, a legtöbb tárgyat ő ajándékozta, köztük értékes festményeket. Bár Erzsébet és Ida között csak két év különbség volt, (Mivel a felolvasónő Ida csaknem 90 évet élt meg, 1928. június 28-án hunyt el.)
A királyné halála porig sújtotta. 34 éven át volt hűséges felolvasónője és barátnője. A genfi tragédia után Ida először a Reisnerstrassén bérelt lakást, majd kiköltözött Schönbrunnba. Szalonja az osztrák és magyar közélet számos személyiségének találkozóhelyévé vált. Mária Valériával végig személyes levelezésben állt.
Erzsébet Királyné Emlékmúzeum
Élete végéig Erzsébet emlékének élt. Maga köré gyűjtötte az elérhető relikviákat és egyik fő szervezője volt a budai Erzsébet Királyné Emlékmúzeumnak. (Az 1908. január 15-én nyílt múzeum jelentős látogatottságnak örvendett, majd a II. világháború alatt komoly kárt szenvedett.). A Gödöllői Király Kastélymúzeum 2004-ben emlékkiállítást rendezett róla.
