„Ferenczy Ida” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
Vecseszéki Ferenczy Ida Krisztina Veronika (Kecskemét, 1839. április 7. – Bécs, 1928. június 28.) Erzsébet császárné és királyné magyar bizalmasa és felolvasónője. | [[Fájl:ferenczy.jpg|thumb|right|400px|Ferenczy Ida]] | ||
'''Vecseszéki Ferenczy Ida Krisztina Veronika''' (Kecskemét, 1839. április 7. – Bécs, 1928. június 28.) Erzsébet császárné és királyné magyar bizalmasa és felolvasónője. | |||
A lap 2017. november 9., 14:54-kori változata
Vecseszéki Ferenczy Ida Krisztina Veronika (Kecskemét, 1839. április 7. – Bécs, 1928. június 28.) Erzsébet császárné és királyné magyar bizalmasa és felolvasónője.
Gyermekkora
Ferenczy Ida 1839-ben látta meg a napvilágot Kecskeméten. Ferenczy Gergely és Szeless Krisztina hat gyermeke közül negyedik. A magánoktatásokon túl önképzéssel igyekezett növelni a tudását. A felolvasás művészetére Karlovszky Gusztávné Miticzky Ida írónő tanította.
Ferenczy Ida és Erzsébet királyné
Erzsébet császárné 1864-ben olyan kísérőnőt keresett, akivel magyar nyelven tud beszélgetni. Az elé terjesztett listáról az utolsó helyen megnevezett hölgy arcképét kérte, és a személyes találkozás után őt vette maga mellé társalkodónőnek. Erzsébet valószínűleg azért választotta a listáról, mert az nem Zsófia anyósa belső udvari embere volt. Erzsébet azonnal megszerette Idát, napjai nagy részét vele töltötte. A magyar nyelv valóságos „titkos nyelvvé” vált közöttük.
1866-os magyarországi útját követően Erzsébet gyakran váltott leveleket és híreket Ferenczy Idán keresztül Andrássy Gyula gróffal, majd később Deák Ferenccel is. Majda császárné a későbbiekben közvetlen levelezést tudott folytatni Jókai Mórral és Eötvös Józseffel is, amiben Ferenczy Idának nagy szerepe volt. Erzsébet kijárta férjénél, hogy Idát brünni alapítványi hölgyé nevezzék ki, ami az arisztokrata asszonyokhoz hasonló rangot jelentett a számára.
Ida is első pillanattól kezdve szerette és tisztelte Erzsébetet. Ismerte minden titkát, gondozta és intézte legszemélyesebb levelezését. Annyira óvta a titkait, hogy a levelekből ollóval kivágta azokat a részeket, melyekről úgy vélte, nem tartoznak az utókorra. (Ezért az 1892-ben megjelent Kedves Idám! című leveleskönyvében sok Erzsébet királyné által írott levél hiányos.)
A királyné halála porig sújtotta. 34 éven át volt hűséges felolvasónője és barátnője. A genfi tragédia után Ida először a Reisnerstrassén bérelt lakást, majd kiköltözött Schönbrunnba. Szalonja az osztrák és magyar közélet számos személyiségének találkozóhelyévé vált. Mária Valériával végig személyes levelezésben állt.
Erzsébet Királyné Emlékmúzeum
Élete végéig Erzsébet emlékének élt. Maga köré gyűjtötte az elérhető relikviákat és egyik fő szervezője volt a budai Erzsébet Királyné Emlékmúzeumnak. (Az 1908. január 15-én nyílt múzeum jelentős látogatottságnak örvendett, majd a II. világháború alatt komoly kárt szenvedett.). A Gödöllői Király Kastélymúzeum 2004-ben emlékkiállítást rendezett róla.
