Erzsébet-park
Közel száz féle örökzöld díszíti az Erzsébet királyné 1898-ban bekövetkezett, váratlan és tragikus halálát követően, 1898 novemberében létesített ligetet. Egyike volt a legelsőknek, amely emléket állított a gyönyörű királynénak, a tiszteletére Magyarországon ültetett, közel 3.000.000 emlékfából ide mintegy 48.000 került. A krími hársakkal szegélyezett sétány vezet a Gödöllőt – inkább, mint a bécsi Hofburgot – otthonának tekintő királyné szobrához, melyet 1901-ben, Ferenc József jelenlétében lepleztek le.
Története
Erzsébet királyné halála után az országban több parkot is létesítettek, hogy megemlékezzenek szeretett királynéjukról. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter felhívására az országban több mint hárommillió fát telepítettek és több mint száz ligetet, parkot hoztak létre, amelyek közül a legimpozánsabb volt a Gödöllői Erzsébet-park. Pirkner Ernő erdőmester, a Gödöllői Erdőhivatal vezetője több lehetséges hely szint is megjelölt a park számára. Az általa javasolt területek Gödöllő mai állapotának megfelelően az alábbiak voltak:
- I. sz. terület a Kálvária és a Haraszti erdő között
- II. sz. terület a Tűzoltóság és a Palotakert HÉV megálló környékén
- III. sz. terület a Biotechnológiai Kutatóközpont körül.
Pirkner maga az I. számú területet javasolta, amelynek kiterjedése 39,9 kh (22,9610 ha) volt. A parkot ezen a helyen létesítették. A munkálatokat 1898 novemberében, Ráde Károly fővárosi főkertész terve alapján kezdték el. A területet léckerítéssel vették körül, terepegyengetést végeztek és a bejárattól kezdődően 20 m széles, 240 m hosszú, egyenes, négyes krími hárs fasort létesítettek. 1899-ben, tavasszal és ősszel mintegy 48.000 db cserjét, lombos és tűlevelű fát ültettek el. Kitisztították a területhez tartozó tölgyerdőt, kiépítették az úthálózatot és a locsolóvíz-hálózatot, valamint megkezdték a sziklacsoport összeállítását. A park térbeli rendjét úgy formálták, a növényeket úgy csoportosították, hogy a sziklacsoport központi helyzetét hangsúlyozzák. A parképítés munkálatai 1900-ban fejeződtek be.
A Gödöllői Erzsébet-park közel száz éves történetében alapvetően két korszak különíthető el. A létesítéstől a II. világháború végéig terjedő időszak, amelyben a Gödöllői Erdőhivatal, majd a Gödöllői Erdőigazgatóság által igényesen gondozott park kulturált pihenőhely volt a látogatók számára. A HÉV létesítése és a sportpálya felépítése miatti területcsökkenés a park kompozíciós egységét és funkcióját nem változtatta meg. A II. világháború végétől napjainkig terjedő időszakban azonban a park sorozatos területcsonkításnak esett áldozatul. A kompozíciós egysége megbomlott, a növényzete részben megsemmisült, a levágott és elkerített részek miatt a bejárhatóság kényszerűen megszűnt.
1900-as évek
1901-ben leplezték le Erzsébet királyné szobrát, amelyet Róna József tervezett. Az ünnepségen részt vett I. Ferenc József és a királyi család több tagja is. Darányi Ignác mondott emlékbeszédet. A park területét ekkor már 52 kh (29,9241 ha) volt. Korabeli térkép alapján látható, hogy a Ráde Károly által eredetileg tervezett területhez ÉNy-on nagyobb erdőrészt, valószínűleg gyertyános-tölgyes állományt csatoltak hozzá. A park kiterjedése ekkor volt a legnagyobb.
1910-es évek
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye monográfiájában mint nagyszabású alkotást említik a Gödöllői Erdőhivatal kezelésében lévő Erzsébet-parkot. A Budapest-Gödöllő közötti HÉV vonalának építése miatt módosították a park DNy-i határvonalát.
1920-as évek
Gödöllő községe a park Táncsics Mihály utcai részében tribünnel ellátott sportpályát épített ki 1926-ban, amely nem változtatta meg a park kompozíciós egységét. Az 1920-as évektől a park kezelését a szervezeti átalakulás következtében, az állami és koronauradalmi javak kezelésével megbízott Gödöllői Erdőigazgatóság végezte.
1930-as évek
Az 1933-ban megrendezett IV. Világjamboree egyik helyszíne volt az Erzsébet-park. A sziklacsoport előtt állították fel Lord Baden Powellnak, a világ főcserkészének a sátrát. Az 54 résztvevő nemzet közül az angol, lengyel, magyar, norvég, svájci és portugál csapatok táboroztak a park területén.
1940-es évek
Az évtized első éveiben „Gödöllő rövid kalauzaiban leírtak alapján ápolt, igényes területre következtethetünk. „Gödöllő különös előnye, hogy nagykiterjedésű parkok állnak lakóinak rendelkezésére: a festői szépségű Erzsébet-park, hol Nagymagyaroszág minden fanemét megtaláljuk...”. A háború után azonban a gazdátlanság és a pusztítás évei következtek. Folyamatosan súlyos károk érték a parkot. Kerítését széthordták. Legeltettek és homokot bányásztak a területen. Egyes részeit szemétlerakóhelynek használták. A hársfákat megcsonkították. Díszítőlomb nyerése céljából, a feketefenyő és erdeifenyő kivételével az összes fenyőfélét 15-16 m magasságig felnyesték, csúcsaikat levágták. Nagy kárt okoztak a falopások is. A park sorsát azonban az a döntés pecsételte meg, amelynek következtében a Ganz Árammérőgyár 1949 január elsejével Gödöllői telephelyű vállalattá vált. Telephely céljára az Erzsébet-parkból több mint 7 ha területet vettek igénybe. A növényállomány ismét csökkent. Az új határvonalak az igényesen megtervezett íves úthálózatot szétszabdalták, a maradék park bejárhatóságát jelentősen módosították. 1949-ben megkezdődött az építkezés.
1950-es évek
A Ganz Árammérőgyárat 1950 szeptemberében helyezték üzembe. A gyár működése a park állapotának további romlásához járult hozzá. 1953-ban a gyár óvodájának telepítése céljából sajátítottak ki újabb területet. Folyamatosan különböző közműveket helyeztek el a parkban. Az Erzsébet királyné szobrot talapzatáról ledöntötték. 1958-ban az Országos Természetvédelmi Tanács megyei jelentőségű védett területté nyilvánította az egyidejűleg 5 ha akácerdővel megnövelt, összesen 24 ha-os földrészletet.
1960-as évek
A háború után az állami tulajdonú parkot a Községi Tanács, 1966-tól, a várossá nyilvánítás évétől pedig a Gödöllői Városi Tanács kezelte. A védetté nyilvánítás (1958) után a Gödöllői Állami Erdőgazdaság végezte el a parkfelújítási munkákat. A parkot ismét bekerítették, útjait, sétányait felújították. Vezető kertészt alkalmaztak, akinek hozzáértő munkája nyomán a fás növények faj- és egyedszáma gyarapodott. Több terv, javaslat, dolgozat született a park gondozásával, felújításával kapcsolatban.
1970-es évek
Pápai Gábor erdőmémök tervet készített az 5 ha-os akácerdő parkerdővé alakítása céljából, amely azonban nem valósult meg. A park kezelését, részleges felújítását a Gödöllői Városgazdálkodási Vállalat, pénz hiányában, eseti jelleggel végezte. A Gödöllői Városháza dokumentumai arról tanúskodnak, hogy ebben az évtizedben a közművek (távfűtővezeték, erősáramú földkábel stb.) létesítése és cseréje miatt többször bolygatták a parkot. Az óvoda bővítése céljából pedig a már védett területet is csökkentették. A kerítést ötletszerűen helyezték el. Az óvoda park felé eső természetbeni határa ma is eltér a jogi állapottól. A természetvédelmi hatóságok küzdelme gyakorlatilag hatástalan maradt.
1980-as évek
Egyik legjelentősebb esemény volt 1987-ben az Erzsébet királyné születésének 150. évfordulójára rendezett városi ünnepség és azt követően a szobor megkoszorúzása, amely a parkot ismét reflektorfénybe állította. A Polónyi Péter múzeumigazgató által rendezett eseményen neves professzorok tartottak előadást. A parkban az osztrák nagykövet a tanácselnökkel koszorúzott.
1990-es évek
A park a Vagyonátadó Bizottság 55092-3/93. számú határozatával Gödöllő Város Önkormányzatának tulajdonába került. A tulajdonosváltozástól függetlenül helyi jelentőségű védett terület lett, mert a megyei jelentőségű védett terület kategória megszűnt. Az Önkormányzat 1998-ra, az emlékpark létesítésének centenáriumára a terület fejlesztését és felújítását tervezi.
Domborzat
A park tengerszint feletti magassága 239-219 m között változik. A terület a főbejárat-sziklacsoport vonaltól északra sík, a főbejárat-sziklacsoport vonaltól déli irányban enyhén lejt. A park Haraszti-erdő felé fekvő részein a terület nagyobb része D-DNy-i, kisebb hányada pedig É-ÉK-i kitettségű. A domborzati viszonyokra jellemző a park teljes hosszában elnyúló ÉNy-DK-i irányú, 7-12 m mély, széles, lapos völgy, amelynek hossztengelyében mérve 13 m szintkülönbség van.
Éghajlat
A térség éghajlata kontinentális. Az átlagos évi középhőmérséklet: 9,7°C, az átlagos évi csapadékösszeg: 585 mm, az átlagos évi napfénytartam: 1990 óra. A leghidegebb hónap a január - 2,2°C, a legmelegebb pedig a július 20,1 °C átlagos havi középhőmérséklettel. A tavaszi felmelegedés gyors, a fagyok gyakoriak. Jellemző a tavaszi (május-június) és az őszi (október-november) csapadékcsúcs. A park éghajlatát a domborzat is módosítja. A hosszanti völgyben üdébb, párásabb viszonyok alakulnak ki. A park déli szöglete a vasúti töltés közelében azonban fagyzugos. A klimatikus tényezők a kocsánytalan tölgy és a cser természetes megjelenését segítik elő.
Hidrológiai viszonyok
A területen sem állandó, sem időszakos forrás, vízfolyás vagy vízfelület nem található. Irodalmi adatok szerint a sziklacsoport alatt elhelyezett vízmedencéből kiépített csővezetéken juttattak vizet a park egyes részeibe. A Kálvária alatti vízmedence azonban, ahová a Pazsaki források vizét cserépcsöveken vezették, a Felsőpark öntözésére szolgált. Beszámoltak arról is, hogy a park középső részén található, a GANZ Árammérőgyár által használt kút túlfolyója többletvizet biztosított a hosszanti völgyben. Ma azonban ez a jelenség nem észlelhető.
Talajviszonyok
A parkban három genetikai talajtípus fordul elő:
- Csemozjom jellegű homoktalaj
- Bamaföld - Ramann-féle barna erdőtalaj
- Rozsdabarna erdőtalaj
A parkban előforduló talajtípusokra általában jellemző, hogy nagy vízvezetésűek, de kis víztartó képességgel rendelkeznek. Elsősorban a morzsás szerkezetű, vastag humuszos vályogos változatok víz- és tápanyaggazdálkodása kedvező. Ezek a talajok a legigényesebb fás növényzet fejlődését is képesek biztosítani. A különböző talajtípusok és termőréteg vastagsága szerint elkülöníthető változataik mozaikszerűen helyezkednek el.
Növényföldrajzi adottságok
A park a „12. Gödöllői dombvidék” erdőgazdasági táj, ,,12/b Sződ-Erdőkertes-Isaszeg homokborítású területek” tájrészletébe tartozik. Növény földrajzilag a magyar flóratartomány (Pannonicum), Eszaki-Középhegységi flóravidéki (Matricum), nógrádi flórajárásának (Neogradense) része ( Danszky és Rótt, 1964). Ezen a területen a termőhelyi viszonyok összhatására száraz tölgyes-hárserdők, löszpusztai tatárjuharos tölgyesek és mezei juharos gyertyános-tölgyesek alakultak ki.
A park növényzete
A park növényállományát őshonos és kultúrfajok alkotják. A lágyszárú növényzet természetes úton települt. A fa- és cserjeféléket általában telepítették, de jelentős részük természetes úton, magról eredt vagy sarjról felverődött. Az erdőket mesterséges felújítással létesítették, de feltételezhető, hogy a gyertyános-tölgyes esetében természetes felújítást alkalmaztak. A növények elhelyezése a főbejárattól a sziklacsoportig terjedő területrészen a parképítés szempontjai szerint történt. A fa- és cserjeféléket szoliterként, sorosan és csoportosan telepítették. A sziklacsoporttól ÉNy-ra, a különböző korszakban elvégzett gyérítéssel és növénytelepítéssel parkerdő jellegű részeket hoztak létre.
Fák (válogatás):
- Páfrányfenyő (Ginkgo biloba)
- Lepényfa (Gleditsia triacanthos)
- Tulipánfa (Liriodendron tulipifera)
- Vörösfenyő (Larix decidua)
- Gyantáscédrus (Calocedrus decurrens)
- Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum)
- Csörgőfa (Koelreuteria panniculata)
- Sajmeggy (Prunus mahaleb)
- Feketefenyő (Pinus nigra)
Cserje (válogatás):
- Gyöngycserje (Exochorda racemosa)
- Kínai lonc (Kolkwitzia amabilis)
- Hóbogyó félék (Symphoricarpos sp.)
- Madárbirs félék (Cotoneaster sp.)
- Lonc félék (Lonicera sp.)
- Japánbirs (Chaenomeles japonica)
- Jezsámen félék (Philadelphus sp.)
- Vesszős fagyai (Ligustrum vulgare)
- Csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus)
A legidősebb és a legnagyobb fák
A park legszebb díszei azok a fák, amelyek a viszontagságos múlt ellenére idős kort és nagy méreteket értek el, kb. 100 évesek, vagy idősebbek. Az őshonos fafajok legszebb képviselői a park ÉNy-i felében és a DK-részén találhatók. A park legidősebb fái a kocsányos tölgy, a tölgyhibridek és a gyertyán szép példányai kb. 150 évesek. A legvastagabb tölgy mellmagassági átmérője 1996-ban 95 cm volt. A legmagasabb tölgy pedig ugyanabban az évben 17 m volt. A gyertyán esetében 93 cm és 20 m volt a maximális érték 1996-ban. A legnagyobb méreteket azonban a park D-i szögletében álló jegenyenyár érte el. Egyetlen, kb.100 éves példányának tőátmérője: 139 cm mellmagassági átmérője: 103 cm magassága: 32,4 m összes fatérfogata: 11,8 m3 volt 1995-ben.
A park műalkotásai
A Kálvária
A Kálváriát I. Grassalkovich Antal halála évében, 1771-ben kezdte el építettetni. Mestere valószínűleg Mayerhoffer János. Az építkezést fia, II. Grassalkovich Antal fejeztette be, így a Kálvária felszentelésére 1775-ben kerülhetett sor. Alapjául egy letompított sarkú, négyzetes alakú építmény szolgál, amelyet mindkét oldalon ívesen felfutó lépcső fog közre. Az építményt és a lépcsőt áttört mintázatú, rokokó kőkorlát övezi. Fent Krisztus és a két lator keresztjének tövében Szűz Mária, Mária Magdolna és Szent János alakja látható. A hat szoborból Szűz Máriáé és Szent Jánosé eredeti. Mária Magdolna figurája 1827-ben készült, amikor a vihar okozta károk helyreállításaként a keresztekre új szobrok kerültek. Az épület üreges belseje nem szakrális, hanem technikai szerepet töltött be: vörös márvánnyal burkolt víztároló volt benne. Ebbe a víztárolóba a Pazsaki forrásból vezették a vizet, cserépcsöveken keresztül. A forrás eliszaposodása miatt a tároló évekig üresen állt, majd a királyi időszakban a Hattyús tó vizét vezették ide, gőzgépek segítségével. Innen földalatti csöveken keresztül a kastély Felsőkertjébe vezették tovább, ahol öntözésre használták.
Az Erzsébet királyné szobor
A négyes krími hársfasor által szegélyezett sétányokon juthatunk az Erzsébet királyné szoborhoz, amely a főbejárattól kb. 220 m-re található.a gödöllői Erzsébet királyné szobor akkor készült, amikor a királyné halálát követően városunk nem csak az emlékpark létesítését, hanem egy szobor felállítását is elhatározta. Róna József szobrászművész alkotása közadakozásból valósult meg. A világ első egész alakos Erzsébet királyné szobra. A gödöllői Erzsébet-szobor bizottság 1901. február 14-én vizsgálta meg a már teljesen elkészült szobormintát. A szobormintát még februárban a Beschorner gyár ércöntőjébe szállították. Az avatási ünnepségre 1901. május 19-én került sor, mikor is egy időkapszulát helyeztek el benne.
1951-ben ledöntötték a szobrot és elhurcolták. Hosszú idő múlva lakossági bejelentés alapján fogták el a tetteseket. A szobor rossz állapotban került elő, a feje le volt törve, a melle behorpadva. Lakossági nyomásra a községi tanács úgy döntött, hogy engedélyezi a szobor újbóli felállítását, de a legnagyobb csendben, minden átadási ünnepség nélkül. Gesztesi József lakatos „hozta rendbe” a szobrot, amit 1964. július 13-án állítottak vissza a helyére. Az 1964-es visszaállítás alkalmával is elhelyeztek egy időkapszulát a szobor alatt. 110 évvel az avatás után, 2011-ben a Norvég Alapnak köszönhetően sor került a szobor felújítására. A restaurátori munkák során a szoborban egy időkapszulát találtak.Erzsébet királyné szobrának és ezzel együtt a felújított Erzsébet-park átadására az eredeti avató ünnepség után pontosan 110 évvel, 2011. május 19-én kerül sor. A szoborba a két időkapszula mellé egy harmadik időkapszulát is elhelyeznek - az újraavatás tiszteletére.
A sziklacsoport
1898 késő őszén kezdték meg valószínűleg Zala György (1858-1937) tervei alapján a sziklacsoport építését. A sziklacsoport a park legmagasabb, központi részén 4 m magas, 8.000 m3 térfogatú mesterséges dombon áll. Alsó átmérője 10 m, magassága 9 m, köbtartalma kb. 420 m3, a tetején 1 m átmérőjű, fehér mészkőből faragott korona található. A dombba süllyesztve 5 m átmérőjű, 2,5 m magas,5.00 hl űrtartalmú, vasból készült vízmedencét helyeztek el, amelyből csővezetéken juttatták el a vizet a park távolabbi részeibe. A sziklacsoport kb. 30m sugarú, körsétánnyal határolt területen helyezkedik el. A víztároló medence téglapillérekkel és boltozattal biztosított üreg a mai állapotában nem alkalmas víztárolásra. A sziklacsoport előrészén antik kőpad, lépcsős feljáró, kis terasz és egy kőbe vésett, nagyméretű felirat található: „Erzsébet királyné emlékére”. A köveket a történelmi Magyarország négy részéről szállították Gödöllőre. A sziklacsoport nagy részét jelenleg a sűrű növényzet takarja, a koronáról hiányzik a kereszt, az antik kőpad egyes részei letörtek. A kövek közül kifolyó pataknak nyomát sem találni, de a kifolyónyílások megvannak. A vízmedencét és a csőhálózatot nem használják. Egy-egy hatalmas kő a park távolabbi részeiben található. A sziklacsoport azonban a jelenlegi állapotában is szép, meghatározó eleme a parknak.
Forrás
- Emlékülés a Gödöllői Erzsébet-park alapításának 100. évfordulóján. Gödöllő: Gödöllői Lokálpatrióta Klub, 1998.
- Jeney László , Krassay László : A Gödöllői Erzsébet-park története és leírása 85-159. p., +8 tábla. Erdészettörténeti közlemények 32. (1997.)
- Gödöllő Város honlapja/Látnivalók
- Útisúgó honlapja/Gödöllői látnivalók
