„Horthy Miklósné Purgly Magdolna” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
1. sor: 1. sor:
[[Fájl:horthyne.jpg|thumb|right|300px|Horthy Miklósné Purgly Magdolna]]
+
[[Fájl:horthyne.jpg|thumb|right|250px|Horthy Miklósné Purgly Magdolna]]
  
 
'''Horthy Miklósné jószáshelyi Purgly Magdolna''' (Kürtös, Arad vármegye, 1881. június 10. – Estoril, Portugália, 1959. január 8.) Horthy Miklós felesége volt, 1920 és 1944 között kormányzóné, az ország első asszonya.
 
'''Horthy Miklósné jószáshelyi Purgly Magdolna''' (Kürtös, Arad vármegye, 1881. június 10. – Estoril, Portugália, 1959. január 8.) Horthy Miklós felesége volt, 1920 és 1944 között kormányzóné, az ország első asszonya.
6. sor: 6. sor:
  
 
==Családja, gyermek- és ifjúkora==
 
==Családja, gyermek- és ifjúkora==
[[Fájl:horthycs.jpg|thumb|left|240px|A kormányzói pár és gyermekeik]]
+
[[Fájl:horthycs.jpg|thumb|left|300px|A kormányzói pár és gyermekeik]]
 
Magdolna egy vidéki földbirtokos családba született az Arad közelében található Kürtösön 1881. június 10-én. Édesapja Purgly János 1500 hold földbirtok felett rendelkezett, valamint országgyűlési képviselő volt. Édesanyja Vásárhelyi Ilona volt. Első unokatestvére volt a későbbi földművelésügyi miniszter, Purgly Emil.
 
Magdolna egy vidéki földbirtokos családba született az Arad közelében található Kürtösön 1881. június 10-én. Édesapja Purgly János 1500 hold földbirtok felett rendelkezett, valamint országgyűlési képviselő volt. Édesanyja Vásárhelyi Ilona volt. Első unokatestvére volt a későbbi földművelésügyi miniszter, Purgly Emil.
  

A lap 2011. október 25., 08:09-kori változata

Horthy Miklósné Purgly Magdolna

Horthy Miklósné jószáshelyi Purgly Magdolna (Kürtös, Arad vármegye, 1881. június 10. – Estoril, Portugália, 1959. január 8.) Horthy Miklós felesége volt, 1920 és 1944 között kormányzóné, az ország első asszonya.


Családja, gyermek- és ifjúkora

A kormányzói pár és gyermekeik

Magdolna egy vidéki földbirtokos családba született az Arad közelében található Kürtösön 1881. június 10-én. Édesapja Purgly János 1500 hold földbirtok felett rendelkezett, valamint országgyűlési képviselő volt. Édesanyja Vásárhelyi Ilona volt. Első unokatestvére volt a későbbi földművelésügyi miniszter, Purgly Emil.

A véletlennek köszönhetően találkozott Horthy Miklóssal. Nemcsak Horthy egyenruhája keltette fel érdeklődését, hanem a világot járt ember érdekes történetei is. A vonzalom kölcsönös volt kettejük között. 1901. július 22-én Aradon házasodtak össze. Nászútjukat Semmeringen, Ausztriában töltötték.

Ezt követően a katonatiszti feleség életét élte. Férjét hivatalos útjaira elkísérte. Ebben az időben a Horthy család Pólán lakott. Gyermekeik:

  • Magdolna (1902-1918)
  • Paulette (1903-1940)
  • István (1904-1942)
  • Miklós (1907-1993)

Mindegyik gyermek Pólán született. 1908-1909 után Horthy a Taurus cirkáló parancsnoka lett és Isztambulba költözött. Itt családjával együtt a Boszporusz partján egy villában lakott. Ezt követően Bécsben éltek öt évig.


A Horthy család

Első világháború

Horthy asszony és gyermekei Pólán töltötték a háborús éveket. Férjével ritkán találkozott. 1917-1918-ban már látszott, hogy viharos évek várnak az Osztrák–Magyar Monarchiára. Horthy ellentengernagyi kinevezéséről is csak közös ismerősök révén szerzett tudomást. A Monarchia összeomlásakor átmenetileg Bécsbe költözött gyermekeivel. Ott Horthy csatlakozott a családhoz és együtt Kenderesre költöztek.

1919-1920

Horthy egy békésebb életre rendezkedett be családi birtokán. Felesége támogatta ebben, azonban sorsa másképp alakult. Károlyi Gyula gróf Szegedre rendelte a kommunista rendszer kiküszöbölése céljából. 1920 március 1-jén Horthy Miklóst megválasztották Magyarország kormányzójának. Innentől kezdve Magdolnát megillette a Főméltóságú Asszony megszólítás.


Horthy kormányzósága alatt

Korai évek

A következő néhány évben az volt Horthy asszony célja, hogy nyugodt családi hátteret biztosítson férjének. Ritkán mutatkozott a nyilvánosság előtt. A Horthy család a Budai várban lakott, azonban - tekintetbe véve a család pozícióját - viszonylag szerény életet éltek. Menedéket a Kenderesi birtok jelentett számukra, ahol a család kastélya állt.

1935 után

1935 után Horthy asszony gyakrabban megjelent a nyilvánosság előtt. Célja az volt, hogy Horthy kormányzó maradhasson. Veszélyt ilyen szempontból a szélsőjobb oldali csoportok jelentették, mint például a Szálasi Ferenc vezette Nyilaskeresztes Párt. Ezen felül saját tekintélyével próbálta a nemzetet és annak függetlenségét támogatni. Ebben az időben ez németellenességet ( ami gyakorlatilag a nemzetiszocializmus elutasítását ) is jelentett. Közvetlenül nem vett részt a politikában, de megtalálta a poziciójához illő módot, hogy ezt kifejezze.

Amikor egyéb kötelezettségei lehetővé tették jótékonysági akciókat szervezett. Sokat támogatta az akkor kiépülő Új-Lipótváros fejlődését, amiért annak egy részét az akkor hálás ottani lakosság Magdolna-városnak keresztelte. De nem csak a belvárosban jótékonykodott, egyebek mellett az akkor önálló településen, Rákospalotán szeretetotthont és ingyenkonyhát hozott létre. 1938 után jótékonysági akciókat kezdeményezett a Magyarországhoz újonnan visszatért felvidéki szegények részére. A háború kitörése után gyűjtőakciókat indított az orosz hideghez nem szokott magyar honvédek, s a hazakerült sebesültek megsegítésére, nemegyszer rádiószózatban kérve ehhez a lakosság támogatását. E tevékenységben lelkes segítőre talált a családba házasság révén bekerült Horthy Istvánné Edelsheim-Gyulai Ilona grófnőben, akit már annak özvegységre jutása előtt is szinte leányává fogadott.

Állhatatosan ellenállt annak a kísértésnek, hogy megalapítsák a Horthy dinasztiát. 1940-től folyamatos nyugtalanságban élt. Nem tudott szabadulni attól való félelmétől, hogy a kormányzóság egy átmeneti, halálra ítélt állapot volt. Bizalmasai körében gyakran mondta: "Tisztességes úton kerültünk hatalomra, az ajtón keresztül, de attól félek az ablakon keresztül fogunk távozni." Félelmei szóról szóra beigazolódtak. A Horthy család viszontagságos körülmények között hagyta el a Budai várat 1944. október 17-én.


Háború utáni élete

A második világháborút követően a bajorországi Weilheimben laktak 4 évig. Ez az időszak nem tett jót Horthy asszony egészségének.

Fia segítségével jutottak el a portugáliai Estorilba. Két évvel élte túl férjét. 1959-ben itt hunyt el 78 évesen. 1993. szeptember 4-én hozták haza a férje és az ő földi maradványait Portugáliából és helyezték örök nyugalomra Kenderesen a családi kriptában.


Horthy család és Gödöllő

A Horthy család 1920-tól gyakran járt Gödöllőre, miután az uradalom újra kincstári kezelésben lévő, államfői rezidencia lett. Rendszeresek voltak a vadászatok, s a kastélyban államfők és arisztokraták vendégeskedtek, gyakran itt fogadták a külföldi követeket. Szinte minden külföldi vendég megfordult Gödöllőn, akit rangja vagy politikai súlla fontossá tett, Canaris tengernagytól a walsei hercegen át, Ciano olasz külügyminiszterig. A család általáan tavasszal költözött ki Gödöllőre, ahol Horthyné sokkal jobban érezte magát, mint Budán. Gödöllőn jobban érvénxesülhetett a háziasszony mozgási szabadsága a berendezés, a bútorok megválogatásában, elhelyezésében.

A kormányzó és felesége ugyanazokat a szobákat alakítatta ki lakosztálynak, amelyeket a király és királyné használt, a kastély enteriőrjei azonban szerényebb, polgári ízlést tükröztek. A kormányzói pár nem törekedett arra, hogy a királyi időszak fényét, gazdagságát visszaállítsa. A gödöllői lakosztályokat virágos huzatú bútorokkal rendezték be, papírtapétás vagy az egyszerű, törtfehér, festésű falakon festmények függtek. Horthyné szobáit családi fotókkal, tájképekkel és szobanövényekkel díszítették.

1944-ben épült a kormányzó számára a déli előkertben az a hetven négyzetméter alapterületű óvóhely, amelyet a kastély alagsorából induló folyosónis meg lehetett közelíteni, s ma a kastély egyik látványossága.


Forrás