„Hegedüs László” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
(Forrás)
 
(6 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
'''Hegedüs László''' (1903. július 4., [[Gödöllő]] 1995. január 28., [[Gödöllő]]) mérnök, rádiószerelő, helytörténész. Megadatott neki, hogy végigéljen jóformán egy egész évszázadot. Élete nehéz, betegségtől terhelt, utolsó periódusában is hihetetlen szellemi frisseséggel és érdeklődéssel bírt. Szeretet és lelkesedés fűtötte át, amikor kedves emlékeit idézte föl. Hegedüs László igazi lokálpatrióta volt, aki felelősséget érzett szülőfalujáért, és tenni, fáradozni sem volt rest érte. Mentette, óvta, őrizte a helyi értékeket, amelybe az ő munkássága is beletartozik immár.
+
'''Hegedüs László''' ([[Gödöllő]], 1903. július 4., [[Gödöllő]], 1995. január 28.) mérnök, rádiószerelő, helytörténész. Megadatott neki, hogy végigéljen jóformán egy egész évszázadot. Élete nehéz, betegségtől terhelt, utolsó periódusában is hihetetlen szellemi frisseséggel és érdeklődéssel bírt. Szeretet és lelkesedés fűtötte át, amikor kedves emlékeit idézte föl. Hegedüs László igazi lokálpatrióta volt, aki felelősséget érzett szülőfalujáért, és tenni, fáradozni sem volt rest érte. Mentette, óvta, őrizte a helyi értékeket, amelybe az ő munkássága is beletartozik immár.
  
  
6. sor: 6. sor:
 
== Életpályája ==
 
== Életpályája ==
 
[[Fájl:hegedus.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|Hegedüs László mérnök, rádiószerelő, történész]]
 
[[Fájl:hegedus.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|Hegedüs László mérnök, rádiószerelő, történész]]
Őseinek már a XIX. század [[Gödöllőjével]] is volt kapcsolata. Dédapja, Bartal János (1816-1897) a Grassalkovich-, majd a koronauradalom ügyvédje volt. A nemesi származású, polgárosodó család későbbi tagjai is értelmiségi pályára léptek, édesapja, dr. Hegedüs Aladár a Földművelésügyi Minisztérium főtisztviselőjeként dolgozott, Magyar Kázmér és Ripka Ferenc baráti társaságába tartozott. Anyai nagyapja, Várkonyi István (1852-1918) az agrárszocialista mozgalom országosan ismert személyisége volt, aki a ceglédi százas küldöttség élén az emigrációban élő Kossuth Lajost is felkereste.
+
Őseinek már a XIX. század [[Gödöllő]]jével is volt kapcsolata. Dédapja, Bartal János (1816-1897) a Grassalkovich-, majd a koronauradalom ügyvédje volt. A nemesi származású, polgárosodó család későbbi tagjai is értelmiségi pályára léptek, édesapja, dr. Hegedüs Aladár a Földművelésügyi Minisztérium főtisztviselőjeként dolgozott, Magyar Kázmér és Ripka Ferenc baráti társaságába tartozott. Anyai nagyapja, Várkonyi István (1852-1918) az agrárszocialista mozgalom országosan ismert személyisége volt, aki a ceglédi százas küldöttség élén az emigrációban élő Kossuth Lajost is felkereste.
  
Hegedüs László a minorita gimnáziumba járt [[Gödöllőn]], ahol a Diákélet című iskolaújságot szerkesztette 1919-1920-ban. Érettségi után a műegyetemre került. Mérnöki tanulmányainak befejezése után szokatlan módon rádiójavító kisiparos lett a szülőfalujában, és HELÁSZ néven rádióboltot is nyitott. Barátai, ismerősei szerették a vagányságát, mérnöki diplomával a zsebében iparos lett, rádiók készítésével és javításával kereste a kenyerét, megbotránkoztatva ezzel az úri középosztály tagjait.
+
Hegedüs László a minorita gimnáziumba járt [[Gödöllő]]n, ahol a Diákélet című iskolaújságot szerkesztette 1919-1920-ban. Érettségi után a műegyetemre került. Mérnöki tanulmányainak befejezése után szokatlan módon rádiójavító kisiparos lett a szülőfalujában, és HELÁSZ néven rádióboltot is nyitott. Barátai, ismerősei szerették a vagányságát, mérnöki diplomával a zsebében iparos lett, rádiók készítésével és javításával kereste a kenyerét, megbotránkoztatva ezzel az úri középosztály tagjait.
  
Becsülték a sokoldalúságát: helytörténész, turista, amatőr fényképész volt, rendkívüli módon vonzotta a technika és a természet. Élő lexikon volt, [[Gödöllő]] nagy krónikása, személyes élményeken alapuló vagy családja különleges értékű, sokrétű hagyatékából merített ismereteit helytörténeti dolgozatokban meg is írta, rendszeresen indult a múzeum által meghirdetett krónikaíró pályázatokon. Kéziratait folyamatosan használják a kutatók a [[Gödöllői]] Városi Múzeum könyvtárában.
+
Becsülték a sokoldalúságát: helytörténész, turista, amatőr fényképész volt, rendkívüli módon vonzotta a technika és a természet. Élő lexikon volt, [[Gödöllő]] nagy krónikása, személyes élményeken alapuló vagy családja különleges értékű, sokrétű hagyatékából merített ismereteit helytörténeti dolgozatokban meg is írta, rendszeresen indult a múzeum által meghirdetett krónikaíró pályázatokon. Kéziratait folyamatosan használják a kutatók a [[Gödöllői Városi Múzeum]] könyvtárában.
  
Sok hasznos információt tartalmazó kéziratain kívül gazdag tárgyi- és dokumentumanyaggal gyarapította a gödöllői múzeum gyűjteményét. Kiemelkedően fontos családi levéltára és azon belül is Bartal János ügyvéd iratanyaga, ami a [[gödöllői]] uradalom gazdálkodásáról, életéről pótolhatatlan értékű dokumentumokkal szolgál. A Hegedüs Lászlótól származó levéltári anyag alapvető forrásul szolgált az 1977-ben, majd 2007-ben kiadott [[Gödöllő]] Monográfiákhoz.
+
Sok hasznos információt tartalmazó kéziratain kívül gazdag tárgyi- és dokumentumanyaggal gyarapította a gödöllői múzeum gyűjteményét. Kiemelkedően fontos családi levéltára és azon belül is Bartal János ügyvéd iratanyaga, ami a gödöllői uradalom gazdálkodásáról, életéről pótolhatatlan értékű dokumentumokkal szolgál. A Hegedüs Lászlótól származó levéltári anyag alapvető forrásul szolgált az 1977-ben, majd 2007-ben kiadott Gödöllő Monográfiákhoz.  
 
 
Gyűjteményi anyagából 1983-ban rendeztek kiállítást a [[Gödöllői]] Városi Helytörténeti Gyűjteményben. A [[Gödöllői]] Városi Múzeum 2000-ben felépített új állandó kiállításán a múzeumalapítók között szerepel. S mint ilyen megtalálható a 2002-ben megjelent Magyar Múzeumi Arcképcsarnok szócikkei között is.
 
  
 +
Gyűjteményi anyagából 1983-ban rendeztek kiállítást a Gödöllői Városi Helytörténeti Gyűjteményben. A [[Gödöllői Városi Múzeum]] 2000-ben felépített új állandó kiállításán a múzeumalapítók között szerepel. S mint ilyen megtalálható a 2002-ben megjelent Magyar Múzeumi Arcképcsarnok szócikkei között is.
  
  
 
== Közéleti szerepe ==
 
== Közéleti szerepe ==
  
Tisztelték a közéletiségét, aktív résztvevője és szervezője volt [[Gödöllő]] társadalmi életének. Különböző társadalmi, kulturális és sportegyesületek irányító funkcióiban igényes programokat állított össze, és a társadalom csaknem valamennyi rétegével kapcsolatba került. Fáradhatatlanul és lelkesen munkálkodott azon, hogy mozgalmasabb, pezsgőbb és jobb minőségű élet legyen [[Gödöllőn]]. Igazi közösségi, közéleti emberként minden fórumon megpróbálta alakítani, befolyásolni a közvéleményt, hozzászólt, vitatkozott, felszólalt, cikkeket írt a helyi sajtóban. 1945 után a MADISZ titkára lett.
+
Tisztelték a közéletiségét, aktív résztvevője és szervezője volt [[Gödöllő]] társadalmi életének. Különböző társadalmi, kulturális és sportegyesületek irányító funkcióiban igényes programokat állított össze, és a társadalom csaknem valamennyi rétegével kapcsolatba került. Fáradhatatlanul és lelkesen munkálkodott azon, hogy mozgalmasabb, pezsgőbb és jobb minőségű élet legyen [[Gödöllő]]n. Igazi közösségi, közéleti emberként minden fórumon megpróbálta alakítani, befolyásolni a közvéleményt, hozzászólt, vitatkozott, felszólalt, cikkeket írt a helyi sajtóban. 1945 után a MADISZ titkára lett.
 
 
  
  
 
== Kéziratai (válogatás) ==
 
== Kéziratai (válogatás) ==
  
*A Művészek [[Gödöllőn]] a XX. század első felében
+
*A Művészek [[Gödöllő]]n a XX. század első felében
 
*[[Gödöllő]] biedermeier korszaka (a XIX. század első fele) (1978)  
 
*[[Gödöllő]] biedermeier korszaka (a XIX. század első fele) (1978)  
*Ami örökre eltűnt [[Gödöllőn]]: épületek, erdők, strandok (1988)
+
*Ami örökre eltűnt [[Gödöllő]]n: épületek, erdők, strandok (1988)
  
  
 +
== Forrás ==
  
== Forrás ==
+
*[http://www.szolgalat.com/gszolga100120.pdf Gödöllői Szolgálat 2010. január 20. XIX. évfolyam 2. szám (írta: G. Merva Mária)]
  
*Gödöllői Szolgálat 2011 - XIX. évfolyam - 2. szám http://www.szolgalat.com/gszolga100120.pdf
 
  
  
 +
[[Kategória:Személyek]]
 
[[Kategória:Történészek]]
 
[[Kategória:Történészek]]
[[Kategória:Személyek]]
 

A lap jelenlegi, 2017. február 2., 14:51-kori változata

Hegedüs László (Gödöllő, 1903. július 4., – Gödöllő, 1995. január 28.) mérnök, rádiószerelő, helytörténész. Megadatott neki, hogy végigéljen jóformán egy egész évszázadot. Élete nehéz, betegségtől terhelt, utolsó periódusában is hihetetlen szellemi frisseséggel és érdeklődéssel bírt. Szeretet és lelkesedés fűtötte át, amikor kedves emlékeit idézte föl. Hegedüs László igazi lokálpatrióta volt, aki felelősséget érzett szülőfalujáért, és tenni, fáradozni sem volt rest érte. Mentette, óvta, őrizte a helyi értékeket, amelybe az ő munkássága is beletartozik immár.



Életpályája

Hegedüs László mérnök, rádiószerelő, történész

Őseinek már a XIX. század Gödöllőjével is volt kapcsolata. Dédapja, Bartal János (1816-1897) a Grassalkovich-, majd a koronauradalom ügyvédje volt. A nemesi származású, polgárosodó család későbbi tagjai is értelmiségi pályára léptek, édesapja, dr. Hegedüs Aladár a Földművelésügyi Minisztérium főtisztviselőjeként dolgozott, Magyar Kázmér és Ripka Ferenc baráti társaságába tartozott. Anyai nagyapja, Várkonyi István (1852-1918) az agrárszocialista mozgalom országosan ismert személyisége volt, aki a ceglédi százas küldöttség élén az emigrációban élő Kossuth Lajost is felkereste.

Hegedüs László a minorita gimnáziumba járt Gödöllőn, ahol a Diákélet című iskolaújságot szerkesztette 1919-1920-ban. Érettségi után a műegyetemre került. Mérnöki tanulmányainak befejezése után szokatlan módon rádiójavító kisiparos lett a szülőfalujában, és HELÁSZ néven rádióboltot is nyitott. Barátai, ismerősei szerették a vagányságát, mérnöki diplomával a zsebében iparos lett, rádiók készítésével és javításával kereste a kenyerét, megbotránkoztatva ezzel az úri középosztály tagjait.

Becsülték a sokoldalúságát: helytörténész, turista, amatőr fényképész volt, rendkívüli módon vonzotta a technika és a természet. Élő lexikon volt, Gödöllő nagy krónikása, személyes élményeken alapuló vagy családja különleges értékű, sokrétű hagyatékából merített ismereteit helytörténeti dolgozatokban meg is írta, rendszeresen indult a múzeum által meghirdetett krónikaíró pályázatokon. Kéziratait folyamatosan használják a kutatók a Gödöllői Városi Múzeum könyvtárában.

Sok hasznos információt tartalmazó kéziratain kívül gazdag tárgyi- és dokumentumanyaggal gyarapította a gödöllői múzeum gyűjteményét. Kiemelkedően fontos családi levéltára és azon belül is Bartal János ügyvéd iratanyaga, ami a gödöllői uradalom gazdálkodásáról, életéről pótolhatatlan értékű dokumentumokkal szolgál. A Hegedüs Lászlótól származó levéltári anyag alapvető forrásul szolgált az 1977-ben, majd 2007-ben kiadott Gödöllő Monográfiákhoz.

Gyűjteményi anyagából 1983-ban rendeztek kiállítást a Gödöllői Városi Helytörténeti Gyűjteményben. A Gödöllői Városi Múzeum 2000-ben felépített új állandó kiállításán a múzeumalapítók között szerepel. S mint ilyen megtalálható a 2002-ben megjelent Magyar Múzeumi Arcképcsarnok szócikkei között is.


Közéleti szerepe

Tisztelték a közéletiségét, aktív résztvevője és szervezője volt Gödöllő társadalmi életének. Különböző társadalmi, kulturális és sportegyesületek irányító funkcióiban igényes programokat állított össze, és a társadalom csaknem valamennyi rétegével kapcsolatba került. Fáradhatatlanul és lelkesen munkálkodott azon, hogy mozgalmasabb, pezsgőbb és jobb minőségű élet legyen Gödöllőn. Igazi közösségi, közéleti emberként minden fórumon megpróbálta alakítani, befolyásolni a közvéleményt, hozzászólt, vitatkozott, felszólalt, cikkeket írt a helyi sajtóban. 1945 után a MADISZ titkára lett.


Kéziratai (válogatás)

  • A Művészek Gödöllőn a XX. század első felében
  • Gödöllő biedermeier korszaka (a XIX. század első fele) (1978)
  • Ami örökre eltűnt Gödöllőn: épületek, erdők, strandok (1988)


Forrás