„Gödöllő” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
 
(61 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
−
'''Gödöllő''' (szlovákul: Jedľovo, németül: Getterle) város Pest megyében, Budapesttől 30 kilométerre északkeletre, a Gödöllői járás központja. Gödöllő több mint 650 éve település, közel 50 éve város. Erzsébet királyné kedvenc magyarországi tartózkodási helye. Legismertebb nevezetessége a [[Gödöllői Királyi Kastély]], a volt Grassalkovich Kastély, valamint a [[Máriabesnyő]]n található Nagyboldogasszony Bazilika. Címerében a gyermekeit saját vérével tápláló pelikánmadár látható, a megújulást szimbolizálja. Gödöllő történetének két nagy korszak volt: Grassalkovich Antal nevével fémjelzett XVIII. századi barokk felvirágzás és a kiegyezéstől az első világháború végégig terjedő öt évtized.
+
[[Kép:godollo1.jpg|thumb|right|300px|Gödöllő látképe]]
 +
'''Gödöllő''' (szlovákul: Jedľovo, németül: Getterle) város Pest megyében, Budapesttől 30 kilométerre északkeletre, a Gödöllői járás központja. Gödöllő több mint 650 éve település, közel 50 éve város. [[Erzsébet királyné]] kedvenc magyarországi tartózkodási helye. Legismertebb nevezetessége a [[Gödöllői Királyi Kastély]], a volt Grassalkovich Kastély, valamint a [[Máriabesnyő]]n található Nagyboldogasszony Bazilika. Címerében a gyermekeit saját vérével tápláló pelikánmadár látható, a megújulást szimbolizálja. Gödöllő történetének két nagy korszaka volt: a Grassalkovich Antal nevével fémjelzett XVIII. századi barokk felvirágzás és a kiegyezéstől az első világháború végégig terjedő öt évtized.
  
  
5. sor: 6. sor:
 
== Története ==
 
== Története ==
  
−
A történeti források Gödöllőt először 1349-ben említik meg. I Nagy Lajos oklevelében szerepel Gudulleu néven. Az oklevél szerint I. Nagy Lajos vitézének Pohárus Péternek adományozza a települést. A település neve Gudulleu, Gudullur, Gödöle, Gedellő alakban fordul elő a korai oklevelekben, 1868-ban nyerte el hivatalosan a Gödöllő elnevezést. 1492-ben a falunak már volt tornyos kőtemploma, de a török megszállás idején a falu nagyrészt elpusztult. A XVII. század közepén protestáns közösség népesítette be, lelkészük Némedi Mihály volt. Hamvay Ferenc volt az első földesúr, aki Gödöllőn is lakott a központban 1662-ben fölépített kúriájában, amely ma a [[Gödöllői Városi Múzeum]]nak és a Városi Mozinak ad helyet. A település annak ellenére, hogy kereskedelmi országút mentén terült el, fejlődése csak Grassalkovich Antal gróf Gödöllőre költözésekor indult el.
+
A történeti források Gödöllőt először 1349-ben említik meg. I Nagy Lajos oklevelében szerepel Gudulleu néven. Az oklevél szerint I. Nagy Lajos vitézének Pohárus Péternek adományozza a települést. A település neve Gudulleu, Gudullur, Gödöle, Gedellő alakban fordul elő a korai oklevelekben, 1868-ban nyerte el hivatalosan a Gödöllő elnevezést. 1492-ben a falunak már volt tornyos kőtemploma, de a török megszállás idején a falu nagyrészt elpusztult. A XVII. század közepén protestáns közösség népesítette be, lelkészük Némedi Mihály volt. Hamvay Ferenc volt az első földesúr, aki Gödöllőn is lakott a központban 1662-ben fölépített kúriájában, amely ma a [[Gödöllői Városi Múzeum]]nak és a [[Gödöllői Filmszínház]]nak ad helyet. A település annak ellenére, hogy kereskedelmi országút mentén terült el, fejlődése csak Grassalkovich Antal gróf Gödöllőre költözésekor indult el.
 +
[[Kép:godollo4.jpg|thumb|right|300px|A királyi család Gödöllőn]]
  
 +
Ő építtette a barokk kastélyt, amelyet fia majd unokája is bővítettet. A kastély a falu régi református temploma helyén áll. Az új templom építéséhez Grassalkovich anyagiakkal is hozzájárult. A mai város műemlékeinek jó része Grassalkovich korából származik, ugyanis nem csak a saját birtokát fejlesztette, hanem a falut is. Katolikus vallású német és szlovák mesterembereket hozatott az építkezésekhez. 1763-ban mezővárosi rangot szerzett Gödöllőnek, vásártartási joggal. A város vásárai és földrajzi fekvése okán központja volt a környéknek, átmenő terület az Alföld és a Felvidék között. A gróf többek között 33 templomot építtetett uradalmában, beleértve a máriabesnyői kegytemplomot. A templomot kapucinus
 +
szerzetesek gondozzák a mai napig. A templomok mellett köztéri szobrok emelését finanszírozta, megépítette a [[Babati Istállókastély]]t, a mai nevén ismert Testőrlaktanyát, ami Grassalkovich idejében a jószágigazgató otthona volt. Présházat hozott létre, ahol a szőlőből bort készített. A Kálvária felépítése is az ő nevéhez fűződik. Fia és unokája nem öregbítette a Grassalkovich nevet, felélték a vagyont, a család a csőd szélére került. 1841-ben a Grassalkovich család kihalt, így a Viczay család örökölte a birtokokat, rövid idő múlva már a Sina családot találjuk a település földesuraként, végül egy belga bank tulajdonába került.
  
−
Ő építtette a barokk kastélyt, amelyet fia majd unokája is bővítettet. A kastély a falu régi református temploma helyén áll. Az új templom építéséhez Grassalkovich anyagiakkal is hozzájárult. A mai város műemlékeinek jó része Grassalkovich korából származik, ugyanis nem csak a saját birtokát fejlesztette, hanem a falut is. Katolikus vallású német és szlovák mesterembereket hozatott az építkezésekhez. 1763-ban mezővárosi rangot szerzett Gödöllőnek, vásártartási joggal. A város vásárai és földrajzi fekvése okán központja volt a környéknek, átmenő terület az Alföld és a Felvidék között. A gróf többek között 33 templomot építtetett uradalmában, beleértve a máriabesnyői kegytemplomot. A templomot kapucinus szerzetesek gondozzák a mai napig. A templomok mellett köztéri szobrok emelését finanszírozta, megépítette a babati Istálló Kastélyt, a mai nevén ismert Testőrlaktanyát, ami Grassalkovich idejében a jószágigazgató otthona volt. Présházat hozott létre, ahol a szőlőből bort készített. A Kálvária felépítése is az ő nevéhez fűződik. Fia és unokája nem öregbítette a Grassalkovich nevet, felélték a vagyont, a család a csőd szélére került. 1841-ben a Grassalkovich család kihalt, így a Viczay család örökölte a birtokokat, rövid idő múlva már a Sina családot találjuk a település földesuraként, végül egy belga bank tulajdonába került.
+
Az 1848-as szabadságharc idején a kastély Windisch-Grätz szálláshelye volt, majd az isaszegi csata után Kossuth Lajos főhadiszállása. Kossuth itt fogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot. A kiegyezés után a magyar állam visszavásárolta az uradalmat a tulajdonos belga banktól, és koronázási ajándékként állandó használatra felajánlották az uralkodó család számára, mely akkor éppen I. Ferenc József és [[Erzsébet királyné]] („Sisi”) volt. A kastély a királyi család egyik kedvenc nyaralóhelyévé vált, több nyarat is itt töltöttek el, [[Erzsébet királyné]]nak pedig állítólag a kedvenc nyaralóhelye volt. A barokk korszakhoz hasonlóan a királyi korszak is fellendülést jelentett Gödöllőnek. A kastélyt átalakították a királyi család számára, kiépítették a vasútvonalat Gödöllőig. 1884-ben nagyközség lett. 1911-től megindulhatott a közlekedés a HÉV-vonalán is Budapest és Gödöllő között. Érdekessége ennek a vonalnak, hogy azóta is fordított közlekedési rend van érvényben, azaz a vonatok menetirány szerinti bal oldalon közlekednek.  
  
−
Az 1848-as szabadságharc idején a kastély Windisch-Grätz szálláshelye volt, majd az isaszegi csata után Kossuth Lajos főhadiszállása. Kossuth itt fogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot. A kiegyezés után a magyar állam visszavásárolta az uradalmat a tulajdonos belga banktól, és koronázási ajándékként állandó használatra felajánlották az uralkodó család számára, mely akkor éppen I. Ferenc József és Erzsébet királyné („Sisi”) volt. A kastély a királyi család egyik kedvenc nyaralóhelyévé vált, több nyarat is itt töltöttek el, Erzsébet királynénak pedig állítólag a kedvenc nyaralóhelye volt. A barokk korszakhoz hasonlóan a királyi korszak is fellendülést jelentett Gödöllőnek. A kastélt átalakították a királyi család számára, kiépítették a vasút vonalat Gödöllőig. 1884-ben nagyközség lett. 1911-től megindulhatott a közlekedés a HÉV-vonalán is Budapest és Gödöllő között. Érdekessége ennek a vonalnak, hogy azóta is fordított közlekedési rend van érvényben, azaz a vonatok menetirány szerinti bal oldalon közlekednek.
+
Az infrastruktúra fejlődésének köszönhetően megnőtt az idegenforgalom és a kisipar, megnőtt a betelepülők száma, a lakosság kétszeresére nőtt. Neves művészek és írók választották lakóhelyüknek, illetve nyaralóhelyüknek ([[Blaha Lujza]], Hegedűs Gyula, [[Ambrus Zoltán]], Ottlik Géza) Gödöllőt. A [[Gödöllői művésztelep]] is itt talált otthonra. A művésztelep egészen 1920-ig működött. A koronauradalom különböző mezőgazdasági tanintézetek telepítését tette lehetővé, ilyen volt  például az [[Állami Méhészeti Gazdaság]], a fenyőkísérleti telep és a [[Magyar Királyi Baromfitenyésztő Telep és Munkásképző Iskola]].
 +
[[Kép:godollo5.jpg|thumb|right|300px|Szovjet emlékmű-GATE-Kastély-Községháza-Népbolt 1956]]
  
−
Az infrastruktúra fejlődésének köszönhetően megnőtt az idegenforgalom és a kisipar, megnőtt a betelepülők száma, a lakosság kétszeresére nőtt. Neves művészek és írók választották lakóhelyüknek, illetve nyaralóhelyüknek (Blaha Lujza, Hegedűs Gyula, Ambrus Zoltán, Ottlik Géza) Gödöllőt. A [[Gödöllői művésztelep]] is itt talált otthonra. A művésztelep egész 1920-ig működött. A koronauradalom különböző mezőgazdasági tanintézetek telepítését tette lehetővé, ilyen volt  például az [[Állami Méhészeti Gazdaság]], a fenyőkísérleti telep és a Magyar Királyi Baromfitenyésztő Telep és Munkásképző Iskola.
+
Az első világháború végén IV. Károly király itt értesült az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlásáról. 1919-ben Stromfeld Aurél – a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének vezérkari főnöke – a kastélyban rendezte be főhadiszállását. A két világháború közt a település Horthy Miklós rezidenciája volt. Az 1920-as években építtették a premontrei gimnázium épületét. 1933-ban a város adott otthont a fiú cserkészek világtalálkozójának, a dzsemborinak, 1939-ben pedig a lányok világtalálkozójának a Pax Ting-nak.
  
−
Az első világháború végén IV. Károly király itt értesült az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlásáról. 1919-ben Stromfeld Aurél – a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének vezérkari főnöke – a kastélyban rendezte be főhadiszállását. A két világháború közt a település Horthy Miklós rezidenciája. Az 1920-as években építtették a premontrei gimnázium épületét. 1933-ban a város adott otthont a fiú cserkészek világtalálkozójának, a dzsemborinak, 1939-ben pedig a lányok világtalálkozójának a Pax Ting-nak.
+
A második világháborúban a mai Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (korábban: Szent István Egyetem) épületét több bombatalálat érte, a háború vége felé hadikórházként működött. Miután 1944. december 12-én a várost elfoglalták a szovjet csapatok, az épületben és környékén 1945 januárjában 30 000 férőhelyes szovjet fogolytábor létesült, ahol a márciusi táborbezárásig becslések szerint mindegy 50 000 magyar és német katona, valamint civil raboskodott. 2011-ben az Erzsébet-park felújítási munkálatai során egy német hadisírt tártak fel.
  
−
A második világháborúban a mai Szent István Egyetem épületét több bombatalálat érte, a háború vége felé hadikórházként működött. Miután 1944. december 12-én a várost elfoglalták a szovjet csapatok, az épületben és környékén 1945 januárjában 30 000 férőhelyes szovjet fogolytábor létesült, ahol a márciusi táborbezárásig becslések szerint mindegy 50 000 magyar és német katona és civil raboskodott. 2011-ben az Erzsébet-park felújítási munkálatai során egy német hadisírt tártak fel.
+
A második világháború után mezőgazdasági központtá fejlődik. A Grassalkovich-kastély egy része szovjet laktanya lett, másik részébe a Fővárosi Tanács Szociális Otthonát költöztették. 1950-ben ide telepítik az Agrártudományi Egyetemet (később más egyetemekkel, főiskolákkal egyesítik [[Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem]] néven) és a [[Ganz Árammérőgyár]]at. Az iparosítás és az új munkahelyek teremtése következtében az 1960-as évekre megugrott a lakosság létszáma. Ekkor épültek az első lakótelepek. 1965-ben hozzácsatolták [[Máriabesnyő]]t, így Gödöllő 1966. január 1. óta város. A várossá nyilvánítás után felgyorsult a település szocialista várossá fejlesztése. Az 1970-es évek végén épültek a mai belváros képét meghatározó panelháztömbök.
  
−
A második világháború után mezőgazdasági központtá fejlődik. A Grassalkovich-kastély egy része szovjet laktanya lett, másik részébe a Fővárosi Tanács Szociális Otthonát költöztették. 1950-ben ide telepítik az Agrártudományi Egyetemet (később más egyetemekkel, főiskolákkal egyesítik Szent István Egyetem néven) és a Ganz Árammérőgyárat. Az iparosítás és az új munkahelyek teremtése következtében az 1960-as évekre megugrott a lakosság létszáma. Ekkor épültek az első lakótelepek. 1965-ben hozzácsatolták Máriabesnyőt, így Gödöllő 1966. január 1. óta város. A várossá nyilvánítás után felgyorsult a település szocialista várossá fejlesztése. Az 1970-es évek végén épültek a mai belváros képét meghatározó panelháztömbök.
 
  
 
1989-ben Cservenka Ferencné – a Pest megyei pártbizottság első titkára, a várost érintő döntések meghozója – volt az első országgyűlési képviselő, akit a még csak formálódó ellenzék vissza akart hívni tisztségéből. A városban aláírásgyűjtés kezdődött, végül 1989 április elején a képviselőnő lemondott mandátumáról.
 
1989-ben Cservenka Ferencné – a Pest megyei pártbizottság első titkára, a várost érintő döntések meghozója – volt az első országgyűlési képviselő, akit a még csak formálódó ellenzék vissza akart hívni tisztségéből. A városban aláírásgyűjtés kezdődött, végül 1989 április elején a képviselőnő lemondott mandátumáról.
  
−
A 2011-es magyar EU elnökség idején az informális miniszteri értekezletek többségét a Gödöllői Királyi Kastélyban rendezték.
+
A 2011-es magyar EU elnökség idején az informális miniszteri értekezletek többségét a [[Gödöllői Királyi Kastély]]ban rendezték.
  
  
28. sor: 32. sor:
 
== Fekvése és közlekedési adottsága ==
 
== Fekvése és közlekedési adottsága ==
  
−
Gödöllő Budapesttől 30 kilométerre északkeletre található, a Gödöllői-dombságban a Rákos-patak völgyében fekszik. Közlekedési csomópont, a 3-as főút és az M3-as autópálya átszeli a várost, amit az M31-es autóút innen leágazva köt össze az M0-s körgyűrű keleti szakaszával. Ezeken kívül Vácra, Pécelre és Jászberénybe vezető alsóbbrendű utak vezetnek a településről.
+
Gödöllő Budapesttől 30 kilométerre északkeletre található, a Gödöllői-dombságban a Rákos-patak völgyében fekszik. Közlekedési csomópont, a 3-as főút és az M3-as autópálya átszeli a várost, amit az M31-es autóút innen leágazva köt össze az M0-s körgyűrű keleti szakaszával. Ezeken kívül Vácra, Pécelre és Jászberénybe vezető alsóbbrendű utak vezetnek a településről. A Budapest–Hatvan-vasútvonal is érinti, továbbá a BKV H8 jelű HÉV járatának végállomása is itt található. Gödöllőnek 11 helyi buszjárata van és számos távolsági autóbuszjárat is átvezet rajta.
−
 
 
−
A Budapest–Hatvan-vasútvonal is érinti, továbbá a BKV H8 jelű HÉV járatának végállomása is itt található. Gödöllőnek 9 helyi buszjárata van és számos távolsági autóbuszjárat is átvezet rajta.
 
  
  
37. sor: 39. sor:
  
 
=== Ganz Árammérőgyár (1960-as évek) ===
 
=== Ganz Árammérőgyár (1960-as évek) ===
−
A település a második világháborúig főként mezőgazdaságból élt. Számos ma is működő állattenyésztési kutatóintézet alakult itt. Az iparosítás a 20. század második felében, a várossá nyilvánítás után kezdődött meg. 1950-ben települt ide a Ganz Árammérőgyár, 1966-ban a HUMAN Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet ide telepítette új épületeit. A város déli határában alakult meg a Gödöllői Gépgyár.
+
[[Kép:godollo6.jpg|thumb|right|200px|Ganz Árammérőgyár]]
 +
A település a második világháborúig főként mezőgazdaságból élt. Számos ma is működő állattenyésztési kutatóintézet alakult itt. Az iparosítás a 20. század második felében, a várossá nyilvánítás után kezdődött meg. 1950-ben települt ide a [[Ganz Árammérőgyár]], 1966-ban a HUMAN Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet ide telepítette új épületeit. A város déli határában alakult meg a Gödöllői Gépgyár. 1990-ben az Árammérőgyárat a Schlumberger nevű multinacionális cég vásárolta meg és alakította át, a Gépgyár egy részét a Caterpillar privatizálta 1992-ben.  
  
−
1990-ben az Árammérőgyárat a Schlumberger nevű multinacionális cég vásárolta meg és alakította át, a Gépgyár egy részét a Caterpillar privatizálta 1992-ben. 1991-ben települt Gödöllőre a kábelkorbácsokat gyártó UTA (jelenleg Lear Corporation). A Sony 1996 és 2010 között itt működtette magyarországi telephelyét, az Avon Cosmetics pedig itt hozta létre kelet-európai elosztóközpontját. A tervek szerint 2011-ben adták volna át a városban a Magyar Posta második logisztikai központját, de a cég letett a beruházási szándékáról.[ A multinacionális cégek mellett számos sikeres helyi kis-és középvállalkozás is működik a városban.
 
  
−
Az e cégek által biztosított munkahelyek a város 30 km-es körzetében élők számára is bőséges álláslehetőséget kínál. A helyben lakók 40%-a a városon kívül dolgozik, túlnyomó részt Budapesten. A Gödöllőre járók száma mintegy 8 000 fő, ami meghaladja a helyben dolgozók számát. A munkanélküliség az országos átlag alatt van, éveken keresztül 2-3% közötti volt.[11] A 2008-2009-es gazdasági válságot követően a regisztrált álláskeresők száma tartósan 4% fölé emelkedett.
+
=== Vállalkozások, üzemek  ===
  
 +
1991-ben települt Gödöllőre a kábelkorbácsokat gyártó UTA (jelenleg Lear Corporation). A Sony 1996 és 2010 között itt működtette magyarországi telephelyét, az Avon Cosmetics pedig itt hozta létre kelet-európai elosztóközpontját. A tervek szerint 2011-ben adták volna át a városban a Magyar Posta második logisztikai központját, de a cég letett a beruházási szándékáról. A multinacionális cégek mellett számos sikeres helyi kis-és középvállalkozás is működik a városban.
 +
 +
Az e cégek által biztosított munkahelyek a város 30 km-es körzetében élők számára is bőséges álláslehetőséget kínál. A helyben lakók 40%-a a városon kívül dolgozik, túlnyomó részt Budapesten. A Gödöllőre járók száma mintegy 8 000 fő, ami meghaladja a helyben dolgozók számát. A munkanélküliség az országos átlag alatt van, éveken keresztül 2-3% közötti volt. A 2008-2009-es gazdasági válságot követően a regisztrált álláskeresők száma tartósan 4% fölé emelkedett.
 +
[[Kép:godollo7.jpg|thumb|right|300px|A gödöllői Sony gyár]]
  
 
=== Gödöllői Ipari Park ===
 
=== Gödöllői Ipari Park ===
−
Az Ipari Park "Gödöllői Innovációs és Logisztikai Park" néven jött létre 2006. szeptember 19-én. Igen kedvező fekvésű, mivel Budapest határától 10 kilométerre, az M31-es autópálya (M0-M3-as autópálya-átkötő) és a 3-as főút csomópontjában található, így 2010-re Budapest északkeleti agglomerációjának fő fejlesztési központjává vált. A Gödöllői Ipari Park területén jelenleg 34 vállalkozás üzemel, és az Ipari Park Szolgáltató Központjának épületeiben kilenc vállalkozás működik, ez 1/3-os telítettséget jelent. Az itt megtelepedett cégek tevékenységi köre igen változatos, találhatóak vegyipari, élelmiszerpari, kereskedelmi, gépipai és nyomdaipar vállalatok egyaránt.[13]
 
  
−
A Gödöllői Ipari Park jelentős kutatási és fejlesztési tevékenységet is végez, ennek keretében együttműködik a Gödöllőn és környékén található felsőoktatási és kutatási intézményekkel. Jelenleg a Szent István Egyetemmel, a Mezőgazdasági Gépesítési Intézettel, a Kooperációs Kutatási Központ Vezetők Egyesületével és az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ Alapítvánnyal kötöttek szerződést az Ipari Park egyes vállalatai.
+
Az Ipari Park „Gödöllői Innovációs és Logisztikai Park” néven jött létre 2006. szeptember 19-én. Igen kedvező fekvésű, mivel Budapest határától 10 kilométerre, az M31-es autópálya (M0-M3-as autópálya-átkötő) és a 3-as főút csomópontjában található, így 2010-re Budapest északkeleti agglomerációjának fő fejlesztési központjává vált. A Gödöllői Ipari Park területén jelenleg 34 vállalkozás üzemel, és az Ipari Park Szolgáltató Központjának épületeiben kilenc vállalkozás működik, ez 1/3-os telítettséget jelent. Az itt megtelepedett cégek tevékenységi köre igen változatos, találhatóak vegyipari, élelmiszerpari, kereskedelmi, gépipai és nyomdaipar vállalatok egyaránt. A Gödöllői Ipari Park jelentős kutatási és fejlesztési tevékenységet is végez, ennek keretében együttműködik a Gödöllőn és környékén található felsőoktatási és kutatási intézményekkel. Jelenleg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel, a Mezőgazdasági Gépesítési Intézettel, a Kooperációs Kutatási Központ Vezetők Egyesületével és az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ Alapítvánnyal kötöttek szerződést az Ipari Park egyes vállalatai.
  
  
54. sor: 59. sor:
  
 
=== Gödöllői Királyi Kastély ===
 
=== Gödöllői Királyi Kastély ===
−
Searchtool right.svg Bővebben: Grassalkovich-kastély (Gödöllő)
+
''Bővebben: [[Gödöllői Királyi Kastély]]''
 +
[[Kép:godollo8.jpg|thumb|right|300px|Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika]]
  
−
A város legismertebb nevezetessége a Grassalkovich-kastély vagy más néven a Gödöllői Királyi Kastély. Mayerhoffer András építőmester 1735-öt követően kapott megbízást a kastély megépítésére, amely később több bővítésen is keresztülment. Mai formáját a 19. század végére nyerte el. A Grassalkovich család férfi ágának kihalása után több tulajdonosa is volt a kastélynak, végül a kiegyezés után 1867-ben királyi pihenő rezindenciának jelölték ki. A két világháború között a kastélyt Horthy Miklós kormányzó számára rendezték be. 1945 után megkezdődött a kastély fokozatos pusztulása. Az épület egy részében szovjet és magyar katonák laktanyáját alakították ki, más részében szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot pedig felszabdalták. Az első műemlékvédelmi munkálatok 1986-ban kezdődtek meg. 1990-ben a szovjet katonák elhagyták a kastélyt, a szociális otthon más épületbe költözött. Rövidesen elkészült az egyik szárny, illetve a főépület homlokzatának és tetőszerkezetnek felújítása. Napjainkban közel 1000 m²-es területen, 23 szobában tekinthető meg a kastélymúzeum, teljesen helyreállított belső terekkel. Számos különböző méretű díszterem áll rendelkezésre a különböző rendezvények megtartásához.[14]
+
A város legismertebb nevezetessége a Grassalkovich-kastély vagy más néven a [[Gödöllői Királyi Kastély]]. Mayerhoffer András építőmester 1735-öt követően kapott megbízást a kastély megépítésére, amely később több bővítésen is keresztülment. Mai formáját a 19. század végére nyerte el. A Grassalkovich család férfi ágának kihalása után több tulajdonosa is volt a kastélynak, végül a kiegyezés után 1867-ben királyi pihenő rezindenciának jelölték ki. A két világháború között a kastélyt Horthy Miklós kormányzó számára rendezték be. 1945 után megkezdődött a kastély fokozatos pusztulása. Az épület egy részében szovjet és magyar katonák laktanyáját alakították ki, más részében szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot pedig felszabdalták. Az első műemlékvédelmi munkálatok 1986-ban kezdődtek meg. 1990-ben a szovjet katonák elhagyták a kastélyt, a szociális otthon más épületbe költözött. Rövidesen elkészült az egyik szárny, illetve a főépület homlokzatának és tetőszerkezetnek felújítása. Napjainkban közel 1000 m²-es területen, 23 szobában tekinthető meg a kastélymúzeum, teljesen helyreállított belső terekkel. Számos különböző méretű díszterem áll rendelkezésre a különböző rendezvények megtartásához. A kastélytemplom helyén eredetileg a község református temploma állt, amelyet a kastély építésekor elbontottak, hogy megépíthessék a kastély katolikus templomát. Felszentelésére 1749. május 16-án került sor. [[Erzsébet királyné]] halálát követően az országban több mint száz ligetet létesítettek. A gödöllői [[Erzsébet-park]] az elsők között létesült, 1898 novemberében. A fasorokkal övezett sétány végén 1901. május 19-én leplezték le az Erzsébet-szobrot, amelyet [[Róna József]] szobrászművész készített.
  
−
A kastélytemplom helyén eredetileg a község református temploma állt, amelyet a kastély építésekor elbontottak, hogy megépíthessék a kastély katolikus templomát. Felszentelésére 1749. május 16-án került sor.[15]
 
  
−
Erzsébet királyné halálát követően az országban több mint száz ligetet létesítettek. A gödöllői Erzsébet-park az elsők között létesült, 1898 novemberében. A fasorokkal övezett sétány végén 1901. május 19-én leplezték le az Erzsébet-szobrot, amelyet Róna József szobrászművész készített.[16]
+
=== Máriabesnyői kegyhely ===
  
 +
Legfontosabb nevezetessége a búcsújáró templom, amely a magyarországi Mária-kegyhelyek közül a második leglátogatottabb zarándokhely. Grassalkovich Antal alapította meg a máriabesnyői szent helyet, a templom a község régi temploma helyén épült, és a romok eltakarítása közben akadtak rá egy Mária-szobrocskára, mely Besnyőt kegyhellyé avatta. A kápolna felépülte után 1759-ben az olaszországi Loretóból egy Szűz Mária-szobrot is hozattak, a libanoni cédrusfából készült 1 méter magas kegyszobor ma is látható a főoltár mögött. A kegytemplom 2008-ban kis bazilika (basilica minor) rangot kapott.
  
  
−
== Máriabesnyői kegyhely ==
 
−
Searchtool right.svg Bővebben: Máriabesnyő
 
−
Legfontosabb nevezetessége a búcsújáró templom, amely a magyarországi Mária-kegyhelyek közül a második leglátogatottabb zarándokhely. Grassalkovich Antal alapította meg a máriabesnyői szent helyet, a templom a község régi temploma helyén épült, és a romok eltakarítása közben akadtak rá egy Mária-szobrocskára, mely Besnyőt kegyhellyé avatta. A kápolna felépülte után 1759-ben az olaszországi Loretóból egy Szűz Mária-szobrot is hozatottak, a libanoni cédrusfából készült 1 méter magas kegyszobor ma is látható a főoltár mögött. A kegytemplom 2008-ban kis bazilika (basilica minor) rangot kapott.[17]
 
  
 +
=== Egyéb látnivalók ===
  
 +
==== Egykori Hamvay-kúria ====
 +
''Bővebben: [[Gödöllői Városi Múzeum]]''
  
−
== Egyéb látnivalók ==
+
A Hamvay-kúria ad helyet a [[Gödöllői Városi Múzeum]]nak és a Gödöllői Városi Mozinak. Az épületet Hamvay Ferenc földesúr 1662-ben építtette. Az eredetileg földszintes épületre Grassalkovich a 18. század közepén egy további szintet építtetett, és vendégfogadóvá alakíttatta át. 1930 környékén hozták létre az épületben a mozit. 1948-tól általános iskolának adott helyet, az 1970-es években teremtették meg a múzeum alapjait. Nem sokkal később a helytörténeti gyűjtemény a mozin kívül minden egyéb funkciót kiszorított az épületből. A gyűjtemény 1988-tól múzeum. Udvarán működik a városi piac. Az 1990-es évek végére ez az épület is teljesen megújult. A múzeum 2001-ben elnyerte "Az év múzeuma 2000" szakmai kitüntetést.
 +
[[Kép:godollo11.jpg|thumb|right|250px|Világfa]]
  
−
Egykori Hamvay-kúria
+
==== Arborétum ====
−
A Hamvay-kúria ad helyet a Gödöllői Városi Múzeumnak és a Gödöllői Városi Mozinak. Az épületet Hamvay Ferenc földesúr 1662-ben építtette. Az eredetileg földszintes épületre Grassalkovich a 18. század közepén egy további szintet építtetett, és vendégfogadóvá alakíttatta át. 1930 környékén hozták létre az épületben a mozit. 1948-tól általános iskolának adott helyet, az 1970-es években teremtették meg a múzeum alapjait. Nem sokkal később a helytörténeti gyűjtemény a mozin kívül minden egyéb funkciót kiszorított az épületből. A gyűjtemény 1988-tól múzeum. Udvarán működik a városi piac. Az 1990-es évek végére ez az épület is teljesen megújult.[18] A múzeum 2001-ben elnyerte "Az év múzeuma 2000" szakmai kitüntetést.[19]
 
  
 +
A gödöllői arborétumot 1902-ben alapították 190 hektárnyi területen, telepítését 1914-re fejezték be. A második világháború előtt Magyarország legjelentősebb arborétumaként tartották számon. 1960-tól bővíteni kezdték, így ma már 350 hektárnyi területen működik. 90%-a erdészeti kutatási célokat szolgál, 10%-a park jellegű.
  
−
Fehér tündérrózsa a Szent István Egyetem botanikus kertjében
 
−
A gödöllői arborétumot 1902-ben alapították 190 hektárnyi területen, telepítését 1914-re fejezték be. A második világháború előtt Magyarország legjelentősebb arborétumaként tartották számon. 1960-tól bővíteni kezdték, így ma már 350 hektárnyi területen működik. 90%-a erdészeti kutatási célokat szolgál, 10%-a park jellegű.[20]
 
  
−
Velekei József Lajos szobrászművész tölgyfából készült 9,3 méter magas Világfa című alkotását a Magyar Szabadság Napja keretén belül avatták fel 1992-ben. A szobrot 2008-ban egy vihar megrongálta, a pótlására készített, két méter magas kőtalapzaton álló 7 méter magas új alkotást 2010-ben adták át.
+
==== Világfa ====
  
−
A gödöllői vasúti királyi váró felújított épületét 2011. június 18-án átadták. A felújítás költsége 1,34 millió euró volt, ehhez a Norvég Alap 1,14 millió euróval járult hozzá.[21]
+
A magyar szabadságért életüket áldozó hősök emlékére, a szabadság szimbólumaként került felállításra Velekei József Lajos műve 1992-ben, az egykori kastélypark [[Alsó-park]]jában. A karjait széttáró emberalakra emlékeztető, 9,3 méteres szobor országos ismertségét a Magyar Szabadság Napja rendezvénynek köszönheti, amelyet a Világfa előtt tartanak minden év júniusában. Az időjárásnak kitett szobor romló állapotát egy nyári vihar 2008 augusztusában helyreállíthatatlanná tette. A megújult, egy felszálló madárra emlékeztető Világfa 7 méter magas és 7 méter széles és egy 2 méter magas, hasáb alakú talapzaton kapott helyet. Az emlékmű egyes részei cserélhetőek lesznek, az időjárás viszontagságai ellen felületkezeléssel látják el és - amennyire lehet - vandál biztos is kialakítást kap.
  
−
További látnivalók: Babati Istállóskastély (Babatpuszta), Méhészeti Múzeum, Agrártörténeti Műszaki Gyűjtemény, Szent István Egyetem, Csörsz árka.
 
  
 +
További látnivalók: [[Babati Istállókastély]] (Babatpuszta), [[Méhészeti Múzeum]], [[Agrártörténeti Műszaki Gyűjtemény]], [[Szent István Egyetem]], Csörsz árka.
  
  
−
== Műemlékek ==
 
−
Volt községháza, majd Járási Hivatal, jelenleg Erzsébet Királyné Szálloda
 
−
Erzsébet-szobor és Kálvária az Erzsébet-parkban
 
−
Mária-oszlop és Szent Imre-szobor a Szabadság téren
 
−
Nepomuki Szent János-szobor a kastély mellett
 
−
Szent Flórián-szobor a tűzoltóság előtt
 
  
 +
== Népesség ==
  
−
== Népesség ==
+
{| <left>
−
Időszak Népesség (fő)
+
{| class="toccolours" style="margin: 0 1em 0 1em;" width="15%"
−
1900 5 893
+
|-
−
1960 17 963
+
! align="left" colspan="16" style="background:#E6E6E6" |
−
2001 31 105
+
|-
−
2011 32 522
+
! align="left" | '''Időszak'''
 +
! align="left" | '''Népesség (fő)'''
 +
|-
 +
| 1900
 +
| 5&nbsp;893
 +
|-
 +
| 1960
 +
| 17&nbsp;963
 +
|-
 +
| 2001
 +
| 31&nbsp;105
 +
|-
 +
| 2011
 +
| 32&nbsp;522
 +
|}
  
  
  
 
== Nemzetiségek ==
 
== Nemzetiségek ==
 +
 
Az alábbi táblázat Gödöllő nemzetiségi eloszlását mutatja:
 
Az alábbi táblázat Gödöllő nemzetiségi eloszlását mutatja:
 +
<center>
 +
{| class="toccolours" style="margin: 0 1em 0 1em;" width="90%"
 +
|-
 +
! align="center" colspan="16" style="background:#E6E6E6" | '''Nemzetiségi eloszlás'''
 +
|-
 +
! align="center" | '''Időszak'''
 +
! align="center" | '''Összesen'''
 +
! align="center" | [[Magyarok|Magyar]]
 +
! align="center" | [[Romák|Roma]]
 +
! align="center" | [[Németek|Német]]
 +
! align="center" | [[Szlovákok|Szlovák]]
 +
! align="center" | [[Lengyelek|Lengyel]]
 +
! align="center" | [[Románok|Román]]
 +
! align="center" | [[Ukránok|Ukrán]]
 +
! align="center" | Egyéb/Nem válaszolt
 +
|-
 +
| align="center" | 2001
 +
| align="center" | '''100%'''
 +
| align="center" | 94,37%
 +
| align="center" | 1,20%
 +
| align="center" | 0,62%
 +
| align="center" | 0,39%
 +
| align="center" | 0,08%
 +
| align="center" | 0,08%
 +
| align="center" | 0,14%
 +
| align="center" | 3,12%
 +
|-
 +
| align="center" | 2011
 +
| align="center" | '''100%'''
 +
| align="center" | 85,99%
 +
| align="center" | 1,25%
 +
| align="center" | 1,59%
 +
| align="center" | 0,20%
 +
| align="center" | 0,18%
 +
| align="center" | 0,29%
 +
| align="center" | 0,15%
 +
| align="center" | 10,35%
 +
|}
 +
</center>
  
−
Nemzetiségi eloszlás
 
−
Időszak Összesen Magyar Roma Német Szlovák Lengyel Román Ukrán Egyéb/Nem válaszolt
 
−
2001[22] 100% 94,37% 1,20% 0,62% 0,39% 0,08% 0,08% 0,14% 3,12%
 
−
2011[23] 100% 85,99% 1,25% 1,59% 0,20% 0,18% 0,29% 0,15% 10,35%
 
  
  
 
== Gödöllő Város Önkormányzata ==
 
== Gödöllő Város Önkormányzata ==
−
 
+
[[Kép:godollo10.jpg|thumb|right|350px|dr. Gémesi György]]
−
Gémesi György, Gödöllő polgármestere
 
 
=== Polgármesterek: ===
 
=== Polgármesterek: ===
  
−
Gémesi György dr. (1990–)
+
'''Gémesi György dr. (1990–)'''
−
A képviselő-testületbe a 1990 és 2010 között 14 választókerületből választottak képviselőket, illetve további 9 fő kerül be kompenzációs listáról, azaz a testület összesen 23 főből állt. A 2010-ben módosított jogi szabályozás a választókerületek számát 10-re, a kompenzációs listáról megszerezhető mandátumok számát pedig 4-re csökkentette, így az új képviselő testület 14 fős lett.
+
A képviselő-testületbe a 1990 és 2010 között 14 választókerületből választottak képviselőket, illetve további 9 fő kerül be kompenzációs listáról, azaz a testület összesen 23 főből állt. A 2010-ben módosított jogi szabályozás a választókerületek számát 10-re, a kompenzációs listáról megszerezhető mandátumok számát pedig 4-re csökkentette, így az új képviselő testület 14 fős lett. A polgármesternek két helyettese van, akik a képviselők közül kerülnek megválasztásra. A város több közszolgáltatást végző gazdasági társaságot alapított amelyek a távfűtési hálózat, a városi piac, illetve a [[Művészetek Háza]] üzemeltetését, továbbá a közétkeztetést, a hulladék-gazdálkodást és az általános városüzemeltetési feladatokat végzik.
  
−
A polgármesternek két helyettese van, akik a képviselők közül kerülnek megválasztásra.
+
A városban a roma, a lengyel, a német és a ruszin nemzetiség alakított önkormányzatot.
  
−
A város több közszolgáltatást végző gazdasági társaságot alapított amelyek a távfűtési hálózat, a városi piac, illetve a Művészetek Háza üzemeltetését, továbbá a közétkeztetést, a hulladék-gazdálkodást és az általános városüzemeltetési feladatokat végzik.[24]
 
  
−
A városban a cigány, a görög, a lengyel, a német és a ruszin kisebbség alakított önkormányzatot.[25]
+
=== A rendszerváltás előtt ===
  
−
=== A rendszerváltás előtt ===
 
 
====Tanácselnökök: ====
 
====Tanácselnökök: ====
  
−
Papp István (1983–1990)[26]
+
*Papp István (1983–1990)
−
Ritecz György (1982–1983)
+
*Ritecz György (1982–1983)
−
Benedek János (1971–1982)
+
*Benedek János (1971–1982)
−
Dr. Galicz Tibor (1967–1971)
+
*Dr. Galicz Tibor (1967–1971)
−
Dr. Gyetvai József (1966–1967)
+
*Dr. Gyetvai József (1966–1967)
 +
 
 
A várost érintő kérdésekben a megyei tanácsban hozták meg a döntéseket, a helyi tanácselnök szerepe gyakorlatilag csak a végrehajtásra korlátozódott.
 
A várost érintő kérdésekben a megyei tanácsban hozták meg a döntéseket, a helyi tanácselnök szerepe gyakorlatilag csak a végrehajtásra korlátozódott.
  
140. sor: 188. sor:
  
 
== Rendvédelem, egészségügy ==
 
== Rendvédelem, egészségügy ==
−
A Gödöllői Rendőrkapitányság Pest megye egyik kiemelt rendőrkapitánysága, illetékességi területe 27 településre (7 város , 20 község) terjed ki. A kapitányságon 217 rendőr teljesít szolgálatot. A rendőrkapitányság alárendeltségébe tartozik az Aszódi Rendőrőrs, a Kistarcsai Rendőrőrs, a Péceli Rendőrőrs és a Veresegyházi Rendőrőrs.[27] 2010-ben a százezer lakosra jutó regisztrált bűncselekmények száma 2556 volt, ami a megyei átlag alatti érték.
+
 
 +
A Gödöllői Rendőrkapitányság Pest megye egyik kiemelt rendőrkapitánysága, illetékességi területe 27 településre (7 város, 20 község) terjed ki. A kapitányságon 217 rendőr teljesít szolgálatot. A rendőrkapitányság alárendeltségébe tartozik az Aszódi Rendőrőrs, a Kistarcsai Rendőrőrs, a Péceli Rendőrőrs és a Veresegyházi Rendőrőrs. 2010-ben a százezer lakosra jutó regisztrált bűncselekmények száma 2556 volt, ami a megyei átlag alatti érték.
  
 
A városban működik az Országos Mentőszolgálat egyik mentőállomása.
 
A városban működik az Országos Mentőszolgálat egyik mentőállomása.
  
−
A térség lakosainak egészségügyi ellátását elsődlegesen a Tormay Károly Egészségügyi Központ látja el. Az intézmény öt telephellyel rendelkezik a városban.[30]
+
A térség lakosainak egészségügyi ellátását elsődlegesen a Tormay Károly Egészségügyi Központ látja el. Az intézmény négy telephellyel rendelkezik a városban.
 +
 
 +
 
  
 
== Városrészek ==
 
== Városrészek ==
 +
[[Kép:godollo09.png|thumb|right|250px|Gödöllői városrészei]]
 +
 
=== Gödöllő városrészei ===
 
=== Gödöllő városrészei ===
−
Antalhegy
 
−
Blaha
 
−
Csanak
 
−
Haraszt
 
−
Kertváros
 
−
Királytelep
 
−
Máriabesnyő
 
−
Alvég
 
−
Fenyves
 
−
Nagyfenyves
 
−
Egyetem, Fácános
 
−
Incső
 
−
Marikatelep
 
  
 +
*Antalhegy
 +
*Blaha
 +
*Csanak
 +
*Haraszt
 +
*Kertváros
 +
*Királytelep
 +
*Máriabesnyő
 +
*Alvég
 +
*Fenyves
 +
*Nagyfenyves
 +
*Egyetem, Fácános
 +
*Incső
 +
*Marikatelep
  
−
== Közlekedés ==
+
== Oktatás ==
−
Közút: 3-as főút, M3-as autópálya
+
[[Kép:godollo16.jpg|thumb|right|400px|Zöld Óvoda]]
−
Vasút: Budapest–Hatvan-vasútvonal, Gödöllői HÉV
+
=== Bölcsődék ===
  
 +
*Gödöllői Egyesített Palotakert Bölcsőde (Palotakert) - székhely
 +
*Mézeskalács Ház (Premontrei utca) - telephely
 +
*Mesevilág Bölcsőde (Kossuth Lajos utca) - telephely
  
−
== Oktatás ==
 
  
 +
=== Óvodák ===
 +
 +
==== Önkormányzati ====
 +
 +
Gödöllői Óvoda (székhely: Szent János utca)
 +
 +
*Gödöllői Óvoda Fenyőliget Tagóvodája (Táncsics Mihály út)
 +
*Gödöllői Óvoda Kastélykert Tagóvodája (Martinovics utca)
 +
*Gödöllői Óvoda Mesék Háza Tagóvodája (Szent János utca)
 +
*Gödöllői Óvoda Mosolygó Tagóvodája (Kazinczy krt.)
 +
*Gödöllői Óvoda Palotakert Tagóvodája (Palota-kert)
 +
*Gödöllői Óvoda Zöld Tagóvodája (Batthyány utca)
 +
 +
==== Egyházi és magán ====
 +
 +
*Gödöllői Református Óvoda
 +
*Játékkuckó Magánóvoda
 +
*Gödöllő Szabad Waldorf Óvoda
 +
*Tudásfa Tanoda Alapítványi Óvoda
 +
*Mókus Odú Gyermekóvoda
 +
 +
 +
[[Kép:godollo12.jpg|thumb|right|400px|Damjanich János Általános Iskola épülete]]
 +
 +
 +
=== Általános iskolák ===
 +
 +
==== Önkormányzati ====
 +
 +
*Erkel Ferenc Általános Iskola
 +
*Hajós Alfréd Általános Iskola
 +
*Damjanich János Általános Iskola
 +
*Petőfi Sándor Általános Iskola
 +
*Montágh Imre Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola
 +
 +
==== Egyházi és magán ====
  
−
== Bölcsődék ==
+
*Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda
−
1. sz. Bölcsőde (Palotakert)
+
*Gödöllői Waldorf Általános Iskola és Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola
−
2. sz. Bölcsőde (Kossuth L. utca)
 
−
3. sz. Bölcsőde (Premontrei út)
 
  
  
−
== Óvodák ==
+
=== Középiskolák ===
−
=== Önkormányzati ===
 
  
−
Martinovics utcai Óvoda
+
==== Önkormányzati ====
−
Szent János utcai Óvoda
 
−
Kazinczy körúti Óvoda
 
−
Palotakerti Óvoda
 
−
Tisza utcai Óvoda
 
−
Táncsics Mihály úti Óvoda
 
−
Egyetem téri Óvoda
 
−
Zöld Óvoda
 
  
−
=== Magán ===
+
*Török Ignác Gimnázium
 +
*Madách Imre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
  
−
Játékkuckó Magánóvoda
+
==== Egyházi és magán ====
−
Gödöllő Szabad Waldorf Óvoda
 
−
Stefi Néni Óvodája
 
−
Tudásfa Tanoda Alapítványi Óvoda
 
−
Mókus Odú Gyermekóvoda
 
  
−
== Általános iskolák ==
+
*Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakgimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium
−
=== Önkormányzati ===
+
*Gödöllői Református Líceum Gimnázium
 +
*Gödöllői Waldorf Általános Iskola és Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola
 +
[[Kép:godollo13.jpg|thumb|right|400px|Szent István Egyetem épülete]]
  
−
Erkel Ferenc Általános Iskola
 
−
Hajós Alfréd Általános Iskola
 
−
Damjanich János Általános Iskola
 
−
Petőfi Sándor Általános Iskola
 
−
Montágh Imre Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola
 
  
−
=== Egyházi és magán ===
+
=== Felsőoktatási intézmények ===
  
−
Szent Imre Katolikus Általános Iskola
+
==== Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem ====
−
Gödöllői Waldorf Általános Iskola és Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
 
−
Középiskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
 
−
Önkormányzati
 
  
−
Török Ignác Gimnázium
+
A [[Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem]] megalapításával 2021. február 1-jén Európa egyik legnagyobb agrárfókuszú, multidiszciplináris képzési helye jött létre. Az intézmény fenntartója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány. Ezzel egyidőben az Egyetemhez csatlakozott a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 11 kutatóintézete és gazdasági társaságai, valamint a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézete. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) így nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat tudományos, gyakorlati és innovációs központjává válik. A Budai, Gödöllői, Gyöngyösi, Kaposvári és Keszthelyi Campus a 21. század technológiai kihívásainak megfelelő és folyamatosan megújuló képzésekkel és jelentős beruházásokkal kíván még erősebb szálakkal csatlakozni a nemzetközi felsőoktatási vérkeringéshez.
−
Madách Imre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
 
−
Egyházi és magán
 
  
−
Angol-Magyar érdekeltségű Szakközépiskola és Gimnázium
 
−
Gödöllői Premontrei Szent Norbert Gimnázium
 
−
Gödöllői Református Líceum Gimnáziuma és Kollégiuma
 
−
Gödöllői Waldorf Általános Iskola és Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
 
  
 +
=== Egyéb oktatási intézmények ===
  
 +
*Frédéric Chopin Zenei Alapfokú Művészeti Iskola
 +
*Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Gödöllői Tagintézmény
  
−
== Felsőoktatási intézmények ==
 
  
−
A Szent István Egyetem főépülete
 
−
Searchtool right.svg Bővebben: Szent István Egyetem
 
−
Gödöllő egyetlen felsőoktatási intézménye a Szent István Egyetem, mely az Állatorvostudományi Egyetem, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola és az Ybl Miklós Műszaki Főiskola összevonásával alakult meg 2000. január 1-jén. Ezután 2003. szeptember 1-jétől a gyöngyösi Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kar Károly Róbert Főiskola elnevezéssel önálló felsőoktatási intézmény, az egyetem három volt budai kara (Élelmiszertudományi Kar, a Kertészettudományi Kar és a Tájépítészeti-védelmi és -fejlesztési Kar) pedig a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (új nevén Budapesti Corvinus Egyetem) szervezetében folytatta munkáját.
 
  
  
 +
== Média ==
  
−
== Egyéb oktatási intézmények ==
+
*Gödöllői Szolgálat (megjelenik hetilap)
−
Frédéric Chopin Zeneiskola
+
*Gödöllői Hírek (havilap)
−
Nyári Napközi
+
*GDL.hu Pelikán magazin (megjelenik évente 10 alkalommal)
−
Nevelési Tanácsadó
 
−
Logopédiai Intézet és Általános Iskola
 
−
Egységes Pedagógiai Szakszolgálat
 
−
Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
 
−
Gödöllői Szolgálat (hetilap)
 
−
Gödöllői Hírek (megjelenik kéthetente)
 
  
  
246. sor: 306. sor:
 
== Híres emberek ==
 
== Híres emberek ==
  
−
Grassalkovich Antal koronaőr, királyi személynök
+
*Grassalkovich Antal koronaőr, királyi személynök
 +
 
  
 
=== Gödöllőn született ===
 
=== Gödöllőn született ===
−
 
+
[[Kép:godollo14.jpg|thumb|right|300px|Török Ignác aradi vértanú]]
−
Ádám Mihály labdarúgó-játékvezető
+
*Ádám Mihály labdarúgó-játékvezető
−
Bor Ambrus író, műfordító, publicista
+
*[[Bor Ambrus]] író, műfordító, publicista
−
Dzurják József bajnok, kupagyőztes labdarúgó
+
*Dzurják József bajnok, kupagyőztes labdarúgó
−
Galló Istvánné tanár, szakszervezeti vezető
+
*Galló Istvánné tanár, szakszervezeti vezető
−
Hidas Antal Kossuth-díjas, szocialista író, költő, műfordító, a Vörös Csepel szerzője
+
*Hidas Antal Kossuth-díjas, szocialista író, költő, műfordító, a Vörös Csepel szerzője
−
Hornyák Lajos labdarúgó-játékvezető, ellenőr
+
*Hornyák Lajos labdarúgó-játékvezető, ellenőr
−
Jancsika Károly válogatott, bajnok, kupagyőztes labdarúgó
+
*Jancsika Károly válogatott, bajnok, kupagyőztes labdarúgó
−
Kovacsóczy Mihály lapszerkesztő
+
*Kovacsóczy Mihály lapszerkesztő
−
Makovinyi Tibor táncművész, koreográfus, táncpedagógus
+
*Makovinyi Tibor táncművész, koreográfus, táncpedagógus
−
Malatin Antal kalocsai nyomdász
+
*[[Malatin Antal]] kalocsai nyomdász
−
Mihály Dénes mérnök, feltaláló
+
*Mihály Dénes mérnök, feltaláló
−
Moór János géplakatos, a golyóscsapágyas szívó-nyomó rendszerű öntöttvas kút feltalálója
+
*Moór János géplakatos, a golyóscsapágyas szívó-nyomó rendszerű öntöttvas kút feltalálója
−
Mukk József operaénekes
+
*Mukk József operaénekes
−
Mundruczó Kornél színész, forgatókönyvíró, filmrendező
+
*Mundruczó Kornél színész, forgatókönyvíró, filmrendező
−
Olvasztó Imre az Indul a bakterház c. nagy sikerű TV-film főszereplője
+
*Olvasztó Imre az Indul a bakterház c. nagy sikerű TV-film főszereplője
−
Rab Tibor válogatott, bajnok, kupagyőztes labdarúgó
+
*Rab Tibor válogatott, bajnok, kupagyőztes labdarúgó
−
Szabó László válogatott labdarúgó
+
*Szabó László válogatott labdarúgó
−
Tarcsai Szabó Tibor író
+
*Tarcsai Szabó Tibor író
−
Török Ignác honvéd tábornok, az aradi vértanúk egyike
+
*Török Ignác honvéd tábornok, az aradi vértanúk egyike
−
Zováth János bajnok, kupagyőztes, szuperkupa-győztes labdarúgó
+
*Zováth János bajnok, kupagyőztes, szuperkupa-győztes labdarúgó
−
 
 
  
  
 
=== Itt halt meg ===
 
=== Itt halt meg ===
−
Adorján Jenő zeneszerző
 
−
Csepregi Lajos a Nemzeti Színház nyugalmazott titkára
 
−
Grassalkovich Antal gróf, királyi személynök, Arad és Nógrád vármegye főispánja
 
−
Grassalkovich Antal herceg, aranygyapjas vitéz, Csongrád vármegye főispánja
 
−
Grósz Károly magyar politikus, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP főtitkára
 
−
Ivánka Imre 1848-as honvéd ezredes, politikus
 
−
Márki Sándor történetíró, egyetemi tanár, az MTA tagja
 
−
Nagy Sándor grafikus
 
−
Prónay György államtitkár
 
−
Walleshausen Gyula könyvtáros, történész, címzetes egyetemi tanár
 
  
 +
*Adorján Jenő zeneszerző
 +
*Csepregi Lajos a Nemzeti Színház nyugalmazott titkára
 +
*Grassalkovich Antal gróf, királyi személynök, Arad és Nógrád vármegye főispánja
 +
*Grassalkovich Antal herceg, aranygyapjas vitéz, Csongrád vármegye főispánja
 +
*Grósz Károly magyar politikus, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP főtitkára
 +
*Ivánka Imre 1848-as honvéd ezredes, politikus
 +
*Márki Sándor történetíró, egyetemi tanár, az MTA tagja
 +
*[[Nagy Sándor]] grafikus
 +
*Prónay György államtitkár
 +
*Walleshausen Gyula könyvtáros, történész, címzetes egyetemi tanár
  
  
 
=== Itt temették el ===
 
=== Itt temették el ===
−
Teleki Pál miniszterelnök, földrajztudós, tiszteletbeli főcserkész
+
 
 +
*Teleki Pál miniszterelnök, földrajztudós, tiszteletbeli főcserkész
  
  
  
 
== Testvérvárosok ==
 
== Testvérvárosok ==
−
Németország Aichach, Németország
+
[[Kép:godollo15.jpg|thumb|right|300px|Csíkszereda Makovecz templom]]
−
Ukrajna Beregszász, Ukrajna
+
* Aichach, Németország
−
Indonézia Bogor, Indonézia
+
* Beregszász, Ukrajna
−
Csehország Brandýs nad Labem-Stará Boleslav, Csehország
+
* Bogor, Indonézia
−
Románia Csíkszereda, Románia
+
* Brandýs nad Labem-Stará Boleslav, Csehország
−
Szlovákia Dunaszerdahely, Szlovákia
+
* Csíkszereda, Románia
−
Finnország Forssa, Finnország
+
* Dunaszerdahely, Szlovákia
−
Németország Giessen, Németország
+
* Forssa, Finnország
−
Ausztria Laxenburg, Ausztria
+
* Giessen, Németország
−
Belgium Turnhout, Belgium
+
* Laxenburg, Ausztria
−
Spanyolország Valdemoro, Spanyolország
+
* Turnhout, Belgium
−
Hollandia Wageningen, Hollandia
+
* Valdemoro, Spanyolország
−
Szerbia Zenta, Szerbia
+
* Wageningen, Hollandia
−
Lengyelország Żywiec, Lengyelország
+
* Zenta, Szerbia
−
Kína Zhangzhou, Kína
+
* Żywiec, Lengyelország
 +
* Zhangzhou, Kína
  
  
  
 
== Irodalom ==
 
== Irodalom ==
−
Asztalos István - Horváth Lajos (1989) Gödöllő, a Rákos és a Galga mente, Dunatours Pest Megyei Idegenforgalmi Hivatal, Vác, ISBN 963-243-621-0
+
 
−
Jávorka Péter - Czeglédi István (1959) Gödöllő és környéke, Pest Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatal, Budapest
+
*Asztalos István - Horváth Lajos (1989) Gödöllő, a Rákos és a Galga mente, Dunatours Pest Megyei Idegenforgalmi Hivatal, Vác, ISBN 963-243-621-0
−
Odrobenyák Nepomuk János (1875) Gödöllő hajdan és most: Eredeti és más hiteles kútfők után, Hunyadi Mátyás Nyomda, Budapest
+
*Jávorka Péter - Czeglédi István (1959) Gödöllő és környéke, Pest Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatal, Budapest
 +
*Odrobenyák Nepomuk János (1875) Gödöllő hajdan és most: Eredeti és más hiteles kútfők után, Hunyadi Mátyás Nyomda, Budapest
 +
 
 +
 
 +
 
 +
== Forrás ==
 +
 
 +
*Faludi Ildikó: Gödöllői kalauz
 +
*G. Merva Mária: Gödöllő
 +
*[http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91 Gödöllő a Wikipédián]
 +
*[http://www.godollo.hu/turizmus/seta/latnivalok/?catalog3_id=208 Gödöllő város honlapja]
  
  
−
== Folyóiratcikkek ==
 
−
Lóska Lajos: A művészet kertje: GIM-Ház, Gödöllő, megjelent: Műértő: művészeti és műkereskedelmi folyóirat, 2009. (12. évf.) 7-8. sz. 2. oldal
 
−
Prékopa Ágnes: Újdonságértékű régi textilek: Városi Múzeum, Művelődési Központ, GIM-ház, Gödöllő, megjelent: Műértő: művészeti és műkereskedelmi folyóirat, 2007. (10. évf.) 6. sz. 4. oldal
 
−
Szendi Horváth Éva: Értékőrző Gödöllő = The treasures of Gödöllő, megjelent: Diplomata, 2009. (10. évf.) 1-2. sz. 40-41. oldal
 
−
Molnár Márta: Gödöllői Királyi Kastély = Gödöllő Royal Palace, megjelent: Diplomata, 2007. (8. évf.) 10. sz. 24-26. oldal
 
−
Villányi László - Takácsné György Katalin: Tradíció és Innováció - Nemzetközi Tudományos (Agrár) Közgazdász Konferencia. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2007. december 3-4, megjelent: Tájökológiai lapok, 2008. (6. évf.) 1-2. sz. 221-222. oldal
 
−
Fejes Antal: Először drót alatt: A Vác-Budapest-Gödöllő helyiérdekű vasút (VBGHÉV) története 1914-ig, megjelent: Indóház extra, 2008. (3. évf.) 1. sz. 12-15. oldal
 
−
Balázs Gusztáv: Gödöllő - nemzetközi látókörben, megjelent: Magyar mezőgazdaság, 2007. (62. évf.) 51-52. sz. 24-25. oldal
 
−
Tétényi Éva: Falukonferencia Gödöllő, 2006, megjelent: Építésügyi szemle: az építésügy szakmapolitikai folyóirata, 2007. (49. évf.) 1. sz. 26-28. oldal
 
−
Kovács László: Országos Mezőgazdasági Értekezlet Gödöllő-Máriabesnyőn, 2007. október 10-11-én, megjelent: Geodézia és kartográfia, 2007. (59. évf.) 12. sz. 36. oldal (http://www.fomi.hu/honlap/magyar/szaklap/2007/12/5.pdf)
 
−
Masznyik Csaba: Fény és forrás: szentháromság katolikus templom, Gödöllő, megjelent: Régi-új magyar építőművészet, 2007. 5. sz. 36-37. oldal
 
−
Komárominé Kucsák Mónika - Bardóczyné Székely Emőke: Tájökológiai-hidrológiai terepi vizsgálati módszerek alkalmazhatósága a Rákos patak Gödöllő-Isaszegi tórendszer példáján. (Metodikai kérdések), megjelent: Tájökológiai lapok, 2006. (4. évf.) 2. sz. 249-253. oldal
 
−
Radnai Anna: A GlaxoSmithKline vakcinagyártása. Gödöllő a világpiac meghatározó helyszínei között, megjelent: Kórház, 2006. (12. évf.) 10. sz. 56-58. oldal
 
−
Prokai Dorina: Lovaspark Gödöllő mellett, megjelent: Az Európai Unió agrárgazdasága, 2005. (10. évf.) 10. sz. 14. oldal (http://www.omgk.hu/pages/euag/EA2005/2005_10.pdf)
 
−
Zsámbéki-medence, Gödöllő: a jövendőbeli magyar Szilícium-völgyek, megjelent: Comitatus: önkormányzati szemle, 2004. (14. évf.) 6. sz. 47-49. oldal (http://www.comitatus.hu/2004/2004jun.pdf)
 
−
Balázs Gusztáv: Gödöllő: tradíció és felújítás, megjelent: Magyar mezőgazdaság, 2004. (59. évf.) 39. sz. 5. oldal
 
−
Balázs Gusztáv: Virágzó városok: Gödöllő, megjelent: Haszon, 2003. (1. évf.) 6. sz. 66-67. oldal
 
−
Bakti Mária: Gödöllő, a sikeres város, megjelent: Comitatus : önkormányzati szemle, 2002. (12. évf.) 1-2. sz. 27-36. oldal
 
−
J. Berencz Ilona: Gödöllő: Városi Múzeum és piac, megjelent: Műszaki tervezés, 2001. (41. évf.) 6. sz./klnsz. 16. oldal
 
−
Hetényi Ferencné: Gödöllő belterületének digitális térképe, megjelent: Geodézia és kartográfia, 1992. (44. évf.) 5. sz. 355-358. oldal
 
  
 
== Külső hivatkozások ==
 
== Külső hivatkozások ==
  
−
Gödöllő Önkormányzatának honlapja
+
*[http://www.godollo.hu/ Gödöllő Önkormányzatának honlapja]
−
Gödöllő város hivatalos Facebook-oldala
+
*[https://www.facebook.com/godollovaros Gödöllő város hivatalos Facebook-oldala]
−
A Gödöllői Hírek közéleti városi lap honlapja
+
*[http://www.godolloihirek.hu/ A Gödöllői Hírek közéleti városi lap honlapja]
−
A Gödöllői Szolgálat, a város lokálpatrióta hetilapjának honlapja
+
*[http://szolgalat.com/ A Gödöllői Szolgálat, a város lokálpatrióta hetilapjának honlapja]
−
Légifotók Gödöllőről
+
 
  
 
[[Kategória:Gödöllő]]
 
[[Kategória:Gödöllő]]

A lap jelenlegi, 2022. január 21., 10:04-kori változata

Gödöllő látképe

Gödöllő (szlovákul: Jedľovo, németül: Getterle) város Pest megyében, Budapesttől 30 kilométerre északkeletre, a Gödöllői járás központja. Gödöllő több mint 650 éve település, közel 50 éve város. Erzsébet királyné kedvenc magyarországi tartózkodási helye. Legismertebb nevezetessége a Gödöllői Királyi Kastély, a volt Grassalkovich Kastély, valamint a Máriabesnyőn található Nagyboldogasszony Bazilika. Címerében a gyermekeit saját vérével tápláló pelikánmadár látható, a megújulást szimbolizálja. Gödöllő történetének két nagy korszaka volt: a Grassalkovich Antal nevével fémjelzett XVIII. századi barokk felvirágzás és a kiegyezéstől az első világháború végégig terjedő öt évtized.


Története

A történeti források Gödöllőt először 1349-ben említik meg. I Nagy Lajos oklevelében szerepel Gudulleu néven. Az oklevél szerint I. Nagy Lajos vitézének Pohárus Péternek adományozza a települést. A település neve Gudulleu, Gudullur, Gödöle, Gedellő alakban fordul elő a korai oklevelekben, 1868-ban nyerte el hivatalosan a Gödöllő elnevezést. 1492-ben a falunak már volt tornyos kőtemploma, de a török megszállás idején a falu nagyrészt elpusztult. A XVII. század közepén protestáns közösség népesítette be, lelkészük Némedi Mihály volt. Hamvay Ferenc volt az első földesúr, aki Gödöllőn is lakott a központban 1662-ben fölépített kúriájában, amely ma a Gödöllői Városi Múzeumnak és a Gödöllői Filmszínháznak ad helyet. A település annak ellenére, hogy kereskedelmi országút mentén terült el, fejlődése csak Grassalkovich Antal gróf Gödöllőre költözésekor indult el.

A királyi család Gödöllőn

Ő építtette a barokk kastélyt, amelyet fia majd unokája is bővítettet. A kastély a falu régi református temploma helyén áll. Az új templom építéséhez Grassalkovich anyagiakkal is hozzájárult. A mai város műemlékeinek jó része Grassalkovich korából származik, ugyanis nem csak a saját birtokát fejlesztette, hanem a falut is. Katolikus vallású német és szlovák mesterembereket hozatott az építkezésekhez. 1763-ban mezővárosi rangot szerzett Gödöllőnek, vásártartási joggal. A város vásárai és földrajzi fekvése okán központja volt a környéknek, átmenő terület az Alföld és a Felvidék között. A gróf többek között 33 templomot építtetett uradalmában, beleértve a máriabesnyői kegytemplomot. A templomot kapucinus szerzetesek gondozzák a mai napig. A templomok mellett köztéri szobrok emelését finanszírozta, megépítette a Babati Istállókastélyt, a mai nevén ismert Testőrlaktanyát, ami Grassalkovich idejében a jószágigazgató otthona volt. Présházat hozott létre, ahol a szőlőből bort készített. A Kálvária felépítése is az ő nevéhez fűződik. Fia és unokája nem öregbítette a Grassalkovich nevet, felélték a vagyont, a család a csőd szélére került. 1841-ben a Grassalkovich család kihalt, így a Viczay család örökölte a birtokokat, rövid idő múlva már a Sina családot találjuk a település földesuraként, végül egy belga bank tulajdonába került.

Az 1848-as szabadságharc idején a kastély Windisch-Grätz szálláshelye volt, majd az isaszegi csata után Kossuth Lajos főhadiszállása. Kossuth itt fogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot. A kiegyezés után a magyar állam visszavásárolta az uradalmat a tulajdonos belga banktól, és koronázási ajándékként állandó használatra felajánlották az uralkodó család számára, mely akkor éppen I. Ferenc József és Erzsébet királyné („Sisi”) volt. A kastély a királyi család egyik kedvenc nyaralóhelyévé vált, több nyarat is itt töltöttek el, Erzsébet királynénak pedig állítólag a kedvenc nyaralóhelye volt. A barokk korszakhoz hasonlóan a királyi korszak is fellendülést jelentett Gödöllőnek. A kastélyt átalakították a királyi család számára, kiépítették a vasútvonalat Gödöllőig. 1884-ben nagyközség lett. 1911-től megindulhatott a közlekedés a HÉV-vonalán is Budapest és Gödöllő között. Érdekessége ennek a vonalnak, hogy azóta is fordított közlekedési rend van érvényben, azaz a vonatok menetirány szerinti bal oldalon közlekednek.

Az infrastruktúra fejlődésének köszönhetően megnőtt az idegenforgalom és a kisipar, megnőtt a betelepülők száma, a lakosság kétszeresére nőtt. Neves művészek és írók választották lakóhelyüknek, illetve nyaralóhelyüknek (Blaha Lujza, Hegedűs Gyula, Ambrus Zoltán, Ottlik Géza) Gödöllőt. A Gödöllői művésztelep is itt talált otthonra. A művésztelep egészen 1920-ig működött. A koronauradalom különböző mezőgazdasági tanintézetek telepítését tette lehetővé, ilyen volt például az Állami Méhészeti Gazdaság, a fenyőkísérleti telep és a Magyar Királyi Baromfitenyésztő Telep és Munkásképző Iskola.

Szovjet emlékmű-GATE-Kastély-Községháza-Népbolt 1956

Az első világháború végén IV. Károly király itt értesült az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlásáról. 1919-ben Stromfeld Aurél – a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének vezérkari főnöke – a kastélyban rendezte be főhadiszállását. A két világháború közt a település Horthy Miklós rezidenciája volt. Az 1920-as években építtették a premontrei gimnázium épületét. 1933-ban a város adott otthont a fiú cserkészek világtalálkozójának, a dzsemborinak, 1939-ben pedig a lányok világtalálkozójának a Pax Ting-nak.

A második világháborúban a mai Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (korábban: Szent István Egyetem) épületét több bombatalálat érte, a háború vége felé hadikórházként működött. Miután 1944. december 12-én a várost elfoglalták a szovjet csapatok, az épületben és környékén 1945 januárjában 30 000 férőhelyes szovjet fogolytábor létesült, ahol a márciusi táborbezárásig becslések szerint mindegy 50 000 magyar és német katona, valamint civil raboskodott. 2011-ben az Erzsébet-park felújítási munkálatai során egy német hadisírt tártak fel.

A második világháború után mezőgazdasági központtá fejlődik. A Grassalkovich-kastély egy része szovjet laktanya lett, másik részébe a Fővárosi Tanács Szociális Otthonát költöztették. 1950-ben ide telepítik az Agrártudományi Egyetemet (később más egyetemekkel, főiskolákkal egyesítik Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem néven) és a Ganz Árammérőgyárat. Az iparosítás és az új munkahelyek teremtése következtében az 1960-as évekre megugrott a lakosság létszáma. Ekkor épültek az első lakótelepek. 1965-ben hozzácsatolták Máriabesnyőt, így Gödöllő 1966. január 1. óta város. A várossá nyilvánítás után felgyorsult a település szocialista várossá fejlesztése. Az 1970-es évek végén épültek a mai belváros képét meghatározó panelháztömbök.


1989-ben Cservenka Ferencné – a Pest megyei pártbizottság első titkára, a várost érintő döntések meghozója – volt az első országgyűlési képviselő, akit a még csak formálódó ellenzék vissza akart hívni tisztségéből. A városban aláírásgyűjtés kezdődött, végül 1989 április elején a képviselőnő lemondott mandátumáról.

A 2011-es magyar EU elnökség idején az informális miniszteri értekezletek többségét a Gödöllői Királyi Kastélyban rendezték.


Fekvése és közlekedési adottsága

Gödöllő Budapesttől 30 kilométerre északkeletre található, a Gödöllői-dombságban a Rákos-patak völgyében fekszik. Közlekedési csomópont, a 3-as főút és az M3-as autópálya átszeli a várost, amit az M31-es autóút innen leágazva köt össze az M0-s körgyűrű keleti szakaszával. Ezeken kívül Vácra, Pécelre és Jászberénybe vezető alsóbbrendű utak vezetnek a településről. A Budapest–Hatvan-vasútvonal is érinti, továbbá a BKV H8 jelű HÉV járatának végállomása is itt található. Gödöllőnek 11 helyi buszjárata van és számos távolsági autóbuszjárat is átvezet rajta.


Gazdaság

Ganz Árammérőgyár (1960-as évek)

Ganz Árammérőgyár

A település a második világháborúig főként mezőgazdaságból élt. Számos ma is működő állattenyésztési kutatóintézet alakult itt. Az iparosítás a 20. század második felében, a várossá nyilvánítás után kezdődött meg. 1950-ben települt ide a Ganz Árammérőgyár, 1966-ban a HUMAN Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet ide telepítette új épületeit. A város déli határában alakult meg a Gödöllői Gépgyár. 1990-ben az Árammérőgyárat a Schlumberger nevű multinacionális cég vásárolta meg és alakította át, a Gépgyár egy részét a Caterpillar privatizálta 1992-ben.


Vállalkozások, üzemek

1991-ben települt Gödöllőre a kábelkorbácsokat gyártó UTA (jelenleg Lear Corporation). A Sony 1996 és 2010 között itt működtette magyarországi telephelyét, az Avon Cosmetics pedig itt hozta létre kelet-európai elosztóközpontját. A tervek szerint 2011-ben adták volna át a városban a Magyar Posta második logisztikai központját, de a cég letett a beruházási szándékáról. A multinacionális cégek mellett számos sikeres helyi kis-és középvállalkozás is működik a városban.

Az e cégek által biztosított munkahelyek a város 30 km-es körzetében élők számára is bőséges álláslehetőséget kínál. A helyben lakók 40%-a a városon kívül dolgozik, túlnyomó részt Budapesten. A Gödöllőre járók száma mintegy 8 000 fő, ami meghaladja a helyben dolgozók számát. A munkanélküliség az országos átlag alatt van, éveken keresztül 2-3% közötti volt. A 2008-2009-es gazdasági válságot követően a regisztrált álláskeresők száma tartósan 4% fölé emelkedett.

A gödöllői Sony gyár

Gödöllői Ipari Park

Az Ipari Park „Gödöllői Innovációs és Logisztikai Park” néven jött létre 2006. szeptember 19-én. Igen kedvező fekvésű, mivel Budapest határától 10 kilométerre, az M31-es autópálya (M0-M3-as autópálya-átkötő) és a 3-as főút csomópontjában található, így 2010-re Budapest északkeleti agglomerációjának fő fejlesztési központjává vált. A Gödöllői Ipari Park területén jelenleg 34 vállalkozás üzemel, és az Ipari Park Szolgáltató Központjának épületeiben kilenc vállalkozás működik, ez 1/3-os telítettséget jelent. Az itt megtelepedett cégek tevékenységi köre igen változatos, találhatóak vegyipari, élelmiszerpari, kereskedelmi, gépipai és nyomdaipar vállalatok egyaránt. A Gödöllői Ipari Park jelentős kutatási és fejlesztési tevékenységet is végez, ennek keretében együttműködik a Gödöllőn és környékén található felsőoktatási és kutatási intézményekkel. Jelenleg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel, a Mezőgazdasági Gépesítési Intézettel, a Kooperációs Kutatási Központ Vezetők Egyesületével és az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ Alapítvánnyal kötöttek szerződést az Ipari Park egyes vállalatai.


Nevezetességei

Gödöllői Királyi Kastély

Bővebben: Gödöllői Királyi Kastély

Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika

A város legismertebb nevezetessége a Grassalkovich-kastély vagy más néven a Gödöllői Királyi Kastély. Mayerhoffer András építőmester 1735-öt követően kapott megbízást a kastély megépítésére, amely később több bővítésen is keresztülment. Mai formáját a 19. század végére nyerte el. A Grassalkovich család férfi ágának kihalása után több tulajdonosa is volt a kastélynak, végül a kiegyezés után 1867-ben királyi pihenő rezindenciának jelölték ki. A két világháború között a kastélyt Horthy Miklós kormányzó számára rendezték be. 1945 után megkezdődött a kastély fokozatos pusztulása. Az épület egy részében szovjet és magyar katonák laktanyáját alakították ki, más részében szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot pedig felszabdalták. Az első műemlékvédelmi munkálatok 1986-ban kezdődtek meg. 1990-ben a szovjet katonák elhagyták a kastélyt, a szociális otthon más épületbe költözött. Rövidesen elkészült az egyik szárny, illetve a főépület homlokzatának és tetőszerkezetnek felújítása. Napjainkban közel 1000 m²-es területen, 23 szobában tekinthető meg a kastélymúzeum, teljesen helyreállított belső terekkel. Számos különböző méretű díszterem áll rendelkezésre a különböző rendezvények megtartásához. A kastélytemplom helyén eredetileg a község református temploma állt, amelyet a kastély építésekor elbontottak, hogy megépíthessék a kastély katolikus templomát. Felszentelésére 1749. május 16-án került sor. Erzsébet királyné halálát követően az országban több mint száz ligetet létesítettek. A gödöllői Erzsébet-park az elsők között létesült, 1898 novemberében. A fasorokkal övezett sétány végén 1901. május 19-én leplezték le az Erzsébet-szobrot, amelyet Róna József szobrászművész készített.


Máriabesnyői kegyhely

Legfontosabb nevezetessége a búcsújáró templom, amely a magyarországi Mária-kegyhelyek közül a második leglátogatottabb zarándokhely. Grassalkovich Antal alapította meg a máriabesnyői szent helyet, a templom a község régi temploma helyén épült, és a romok eltakarítása közben akadtak rá egy Mária-szobrocskára, mely Besnyőt kegyhellyé avatta. A kápolna felépülte után 1759-ben az olaszországi Loretóból egy Szűz Mária-szobrot is hozattak, a libanoni cédrusfából készült 1 méter magas kegyszobor ma is látható a főoltár mögött. A kegytemplom 2008-ban kis bazilika (basilica minor) rangot kapott.


Egyéb látnivalók

Egykori Hamvay-kúria

Bővebben: Gödöllői Városi Múzeum

A Hamvay-kúria ad helyet a Gödöllői Városi Múzeumnak és a Gödöllői Városi Mozinak. Az épületet Hamvay Ferenc földesúr 1662-ben építtette. Az eredetileg földszintes épületre Grassalkovich a 18. század közepén egy további szintet építtetett, és vendégfogadóvá alakíttatta át. 1930 környékén hozták létre az épületben a mozit. 1948-tól általános iskolának adott helyet, az 1970-es években teremtették meg a múzeum alapjait. Nem sokkal később a helytörténeti gyűjtemény a mozin kívül minden egyéb funkciót kiszorított az épületből. A gyűjtemény 1988-tól múzeum. Udvarán működik a városi piac. Az 1990-es évek végére ez az épület is teljesen megújult. A múzeum 2001-ben elnyerte "Az év múzeuma 2000" szakmai kitüntetést.

Világfa

Arborétum

A gödöllői arborétumot 1902-ben alapították 190 hektárnyi területen, telepítését 1914-re fejezték be. A második világháború előtt Magyarország legjelentősebb arborétumaként tartották számon. 1960-tól bővíteni kezdték, így ma már 350 hektárnyi területen működik. 90%-a erdészeti kutatási célokat szolgál, 10%-a park jellegű.


Világfa

A magyar szabadságért életüket áldozó hősök emlékére, a szabadság szimbólumaként került felállításra Velekei József Lajos műve 1992-ben, az egykori kastélypark Alsó-parkjában. A karjait széttáró emberalakra emlékeztető, 9,3 méteres szobor országos ismertségét a Magyar Szabadság Napja rendezvénynek köszönheti, amelyet a Világfa előtt tartanak minden év júniusában. Az időjárásnak kitett szobor romló állapotát egy nyári vihar 2008 augusztusában helyreállíthatatlanná tette. A megújult, egy felszálló madárra emlékeztető Világfa 7 méter magas és 7 méter széles és egy 2 méter magas, hasáb alakú talapzaton kapott helyet. Az emlékmű egyes részei cserélhetőek lesznek, az időjárás viszontagságai ellen felületkezeléssel látják el és - amennyire lehet - vandál biztos is kialakítást kap.


További látnivalók: Babati Istállókastély (Babatpuszta), Méhészeti Múzeum, Agrártörténeti Műszaki Gyűjtemény, Szent István Egyetem, Csörsz árka.


Népesség

Időszak Népesség (fő)
1900 5 893
1960 17 963
2001 31 105
2011 32 522


Nemzetiségek

Az alábbi táblázat Gödöllő nemzetiségi eloszlását mutatja:

Nemzetiségi eloszlás
Időszak Összesen Magyar Roma Német Szlovák Lengyel Román Ukrán Egyéb/Nem válaszolt
2001 100% 94,37% 1,20% 0,62% 0,39% 0,08% 0,08% 0,14% 3,12%
2011 100% 85,99% 1,25% 1,59% 0,20% 0,18% 0,29% 0,15% 10,35%


Gödöllő Város Önkormányzata

dr. Gémesi György

Polgármesterek:

Gémesi György dr. (1990–) A képviselő-testületbe a 1990 és 2010 között 14 választókerületből választottak képviselőket, illetve további 9 fő kerül be kompenzációs listáról, azaz a testület összesen 23 főből állt. A 2010-ben módosított jogi szabályozás a választókerületek számát 10-re, a kompenzációs listáról megszerezhető mandátumok számát pedig 4-re csökkentette, így az új képviselő testület 14 fős lett. A polgármesternek két helyettese van, akik a képviselők közül kerülnek megválasztásra. A város több közszolgáltatást végző gazdasági társaságot alapított amelyek a távfűtési hálózat, a városi piac, illetve a Művészetek Háza üzemeltetését, továbbá a közétkeztetést, a hulladék-gazdálkodást és az általános városüzemeltetési feladatokat végzik.

A városban a roma, a lengyel, a német és a ruszin nemzetiség alakított önkormányzatot.


A rendszerváltás előtt

Tanácselnökök:

  • Papp István (1983–1990)
  • Ritecz György (1982–1983)
  • Benedek János (1971–1982)
  • Dr. Galicz Tibor (1967–1971)
  • Dr. Gyetvai József (1966–1967)

A várost érintő kérdésekben a megyei tanácsban hozták meg a döntéseket, a helyi tanácselnök szerepe gyakorlatilag csak a végrehajtásra korlátozódott.


Rendvédelem, egészségügy

A Gödöllői Rendőrkapitányság Pest megye egyik kiemelt rendőrkapitánysága, illetékességi területe 27 településre (7 város, 20 község) terjed ki. A kapitányságon 217 rendőr teljesít szolgálatot. A rendőrkapitányság alárendeltségébe tartozik az Aszódi Rendőrőrs, a Kistarcsai Rendőrőrs, a Péceli Rendőrőrs és a Veresegyházi Rendőrőrs. 2010-ben a százezer lakosra jutó regisztrált bűncselekmények száma 2556 volt, ami a megyei átlag alatti érték.

A városban működik az Országos Mentőszolgálat egyik mentőállomása.

A térség lakosainak egészségügyi ellátását elsődlegesen a Tormay Károly Egészségügyi Központ látja el. Az intézmény négy telephellyel rendelkezik a városban.


Városrészek

Gödöllői városrészei

Gödöllő városrészei

  • Antalhegy
  • Blaha
  • Csanak
  • Haraszt
  • Kertváros
  • Királytelep
  • Máriabesnyő
  • Alvég
  • Fenyves
  • Nagyfenyves
  • Egyetem, Fácános
  • Incső
  • Marikatelep

Oktatás

Zöld Óvoda

Bölcsődék

  • Gödöllői Egyesített Palotakert Bölcsőde (Palotakert) - székhely
  • Mézeskalács Ház (Premontrei utca) - telephely
  • Mesevilág Bölcsőde (Kossuth Lajos utca) - telephely


Óvodák

Önkormányzati

Gödöllői Óvoda (székhely: Szent János utca)

  • Gödöllői Óvoda Fenyőliget Tagóvodája (Táncsics Mihály út)
  • Gödöllői Óvoda Kastélykert Tagóvodája (Martinovics utca)
  • Gödöllői Óvoda Mesék Háza Tagóvodája (Szent János utca)
  • Gödöllői Óvoda Mosolygó Tagóvodája (Kazinczy krt.)
  • Gödöllői Óvoda Palotakert Tagóvodája (Palota-kert)
  • Gödöllői Óvoda Zöld Tagóvodája (Batthyány utca)

Egyházi és magán

  • Gödöllői Református Óvoda
  • Játékkuckó Magánóvoda
  • Gödöllő Szabad Waldorf Óvoda
  • Tudásfa Tanoda Alapítványi Óvoda
  • Mókus Odú Gyermekóvoda


Damjanich János Általános Iskola épülete


Általános iskolák

Önkormányzati

  • Erkel Ferenc Általános Iskola
  • Hajós Alfréd Általános Iskola
  • Damjanich János Általános Iskola
  • Petőfi Sándor Általános Iskola
  • Montágh Imre Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola

Egyházi és magán

  • Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda
  • Gödöllői Waldorf Általános Iskola és Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola


Középiskolák

Önkormányzati

  • Török Ignác Gimnázium
  • Madách Imre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Egyházi és magán

  • Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakgimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium
  • Gödöllői Református Líceum Gimnázium
  • Gödöllői Waldorf Általános Iskola és Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola
Szent István Egyetem épülete


Felsőoktatási intézmények

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem megalapításával 2021. február 1-jén Európa egyik legnagyobb agrárfókuszú, multidiszciplináris képzési helye jött létre. Az intézmény fenntartója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány. Ezzel egyidőben az Egyetemhez csatlakozott a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 11 kutatóintézete és gazdasági társaságai, valamint a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézete. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) így nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat tudományos, gyakorlati és innovációs központjává válik. A Budai, Gödöllői, Gyöngyösi, Kaposvári és Keszthelyi Campus a 21. század technológiai kihívásainak megfelelő és folyamatosan megújuló képzésekkel és jelentős beruházásokkal kíván még erősebb szálakkal csatlakozni a nemzetközi felsőoktatási vérkeringéshez.


Egyéb oktatási intézmények

  • Frédéric Chopin Zenei Alapfokú Művészeti Iskola
  • Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Gödöllői Tagintézmény



Média

  • Gödöllői Szolgálat (megjelenik hetilap)
  • Gödöllői Hírek (havilap)
  • GDL.hu Pelikán magazin (megjelenik évente 10 alkalommal)


Híres emberek

  • Grassalkovich Antal koronaőr, királyi személynök


Gödöllőn született

Török Ignác aradi vértanú
  • Ádám Mihály labdarúgó-játékvezető
  • Bor Ambrus író, műfordító, publicista
  • Dzurják József bajnok, kupagyőztes labdarúgó
  • Galló Istvánné tanár, szakszervezeti vezető
  • Hidas Antal Kossuth-díjas, szocialista író, költő, műfordító, a Vörös Csepel szerzője
  • Hornyák Lajos labdarúgó-játékvezető, ellenőr
  • Jancsika Károly válogatott, bajnok, kupagyőztes labdarúgó
  • Kovacsóczy Mihály lapszerkesztő
  • Makovinyi Tibor táncművész, koreográfus, táncpedagógus
  • Malatin Antal kalocsai nyomdász
  • Mihály Dénes mérnök, feltaláló
  • Moór János géplakatos, a golyóscsapágyas szívó-nyomó rendszerű öntöttvas kút feltalálója
  • Mukk József operaénekes
  • Mundruczó Kornél színész, forgatókönyvíró, filmrendező
  • Olvasztó Imre az Indul a bakterház c. nagy sikerű TV-film főszereplője
  • Rab Tibor válogatott, bajnok, kupagyőztes labdarúgó
  • Szabó László válogatott labdarúgó
  • Tarcsai Szabó Tibor író
  • Török Ignác honvéd tábornok, az aradi vértanúk egyike
  • Zováth János bajnok, kupagyőztes, szuperkupa-győztes labdarúgó


Itt halt meg

  • Adorján Jenő zeneszerző
  • Csepregi Lajos a Nemzeti Színház nyugalmazott titkára
  • Grassalkovich Antal gróf, királyi személynök, Arad és Nógrád vármegye főispánja
  • Grassalkovich Antal herceg, aranygyapjas vitéz, Csongrád vármegye főispánja
  • Grósz Károly magyar politikus, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP főtitkára
  • Ivánka Imre 1848-as honvéd ezredes, politikus
  • Márki Sándor történetíró, egyetemi tanár, az MTA tagja
  • Nagy Sándor grafikus
  • Prónay György államtitkár
  • Walleshausen Gyula könyvtáros, történész, címzetes egyetemi tanár


Itt temették el

  • Teleki Pál miniszterelnök, földrajztudós, tiszteletbeli főcserkész


Testvérvárosok

Csíkszereda Makovecz templom
  • Aichach, Németország
  • Beregszász, Ukrajna
  • Bogor, Indonézia
  • Brandýs nad Labem-Stará Boleslav, Csehország
  • Csíkszereda, Románia
  • Dunaszerdahely, Szlovákia
  • Forssa, Finnország
  • Giessen, Németország
  • Laxenburg, Ausztria
  • Turnhout, Belgium
  • Valdemoro, Spanyolország
  • Wageningen, Hollandia
  • Zenta, Szerbia
  • Żywiec, Lengyelország
  • Zhangzhou, Kína


Irodalom

  • Asztalos István - Horváth Lajos (1989) Gödöllő, a Rákos és a Galga mente, Dunatours Pest Megyei Idegenforgalmi Hivatal, Vác, ISBN 963-243-621-0
  • Jávorka Péter - Czeglédi István (1959) Gödöllő és környéke, Pest Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatal, Budapest
  • Odrobenyák Nepomuk János (1875) Gödöllő hajdan és most: Eredeti és más hiteles kútfők után, Hunyadi Mátyás Nyomda, Budapest


Forrás


Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://gvkik.hu/wiki/index.php?title=Gödöllő&oldid=5550”