Moór János
Moór János (Gödöllő, 1897. március 29.[1] – 1981. január 18.) géplakatos, kisiparos, feltaláló, szívó-nyomó találmánya gödöllői ipari emlék.
Élete
Moór János 1897-ben született. Szülei Moór Mihály uradalmi magtáros és Prém Erzsébet háztartásbeli, akik isaszegi úti új majorban laktak. 1921-ben házasságot kötött Prill Ilonával, a házaspárnak nem született gyermeke. Később újra megnősült, ebből a frigyből 5 gyermek, négy fiú és egy lány született.
Moór János a négy elemi elvégzése után vízhordóként dolgozott, majd géplakatosnak tanult. Az első világháborúban, 1918 nyarán a frontra vezényelték, majd hazatérve Gödöllőn, Vácon és Kecskeméten szolgált fegyvermesterként, majd őrmesterként, végül századparancsnok-helyettesként.
A katonaság után az 1920-as években szakmájában próbál munkát vállalni, de emellett önállósodni is akar, vállalkozásba kezd. Műhelyt nyit a Kossuth Lajos utcában és az általa feltalált szívó-nyomó kutakat árulja.
A gépműhely 1945-ig működött után államosították, majd felszámolták, helyére a járási pártbizottság költözött. Moór János ezt követően ipari szövetkezetben dolgozott, majd kisiparos lett. Moór János az elöljáróság tagjaként tevékenyen részt vett Gödöllő ipartestületének munkájában is. 1956 után disszidált. A golyóscsapágyas szívó-nyomó rendszerű öntöttvas kút egyik példányát
Moór-kút
Moór János 1920-1930-as években kifejlesztett higiénikus rendszerben működött kútját évtizedekig készítette, és ország szerte elterjedt. A találmányt már a szabadalom előtt is (1932) árulta „Moór-J Gödöllő” jelzéssel. A műhely és a lakás a gödöllői Kossuth Lajos utca 1. szám alatt volt. A szívó-nyomó kutakat a gyöngyösi öntödében készítették, és a gödöllői műhelyben szerelték össze. A kutat bronzperselyes vonórúdvezetővel és munkahengerrel, valamint rézszelepes dugattyúval, kézi és motorhajtásra alkalmas lendkerékkel készítették 640 pengőért. A találmányban az volt az újdonság, hogy a forgattyúszerkezetben siklócsapágyak helyett golyóscsapágyakat szerelt. Az egyenletes vízkifolyás érdekében pedig egy második lég¬üstöt épített be a szivattyú nyomóvezetékébe. Ezzel a módosítással meghosszabbította a kutak élettartamát és javíthatóságát. A kút zárt rendszerben működött, így higiénikusabb volt az országban használt közkutaknál, éppen ezért az Országos Közegészségügyi Intézet a vívmány mellé állt. 1930-tól sorra cserélték le a kutak az országban. A közel négyezer kútból máig fennmaradt néhány tucat, és a legtöbb a mai napig üzemel. Gödöllőn is több található. Egy a Kossuth Lajos utcában a volt műhely helyén, amit 2002-ben több millió forintból helyreállítottak.
Emlékezete
2002. június 21-én hajdani háza előtt állították ki; az egykori gépműhely helyén álló épület falán emléktáblát helyeztek el.
Galéria
|
|
Forrás
- Inno-Anno – Az Inotéka magazintechnikatörténeti blogja - A gödöllői kútkirály
- Természet Világa, 2006. október 01. CXXXVII. évf., 10. szám
- Gödöllői Szolgálat, 2007. március 22. XVI. évf., 11. szám
- Gödöllői Szolgálat 2013. május. 22. XXII. évf., 18. szám
- Gödöllői Szolgálat 2002. június 27. XI. évf., 25. szám
