Heltai Miklós

Innen: Gödöllő
A lap korábbi változatát látod, amilyen GWiki (vitalap | szerkesztései) 2024. június 7., 09:28-kor történt szerkesztése után volt.
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

Heltai Miklós (Budapest, 1909 – Gödöllő, 1989)

Heltai Miklós 1909-1989

Életútja

Életének 80 esztendeje alatt legtovább gödöllői lakosként élt 1951-től 1989-ig, haláláig, először a Szabadság út 16-ban, majd a Kossuth Lajos utca 49-ben.

1909-ben született Budapesten. A józsefstadti Tavaszmezői utcai Főreál Gimnáziumban osztályfőnöke volt a kor legnagyobb hatású magyar pedagógusa Karácsony Sándor, akinek későbbi pályáját is köszönhette.

A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett történelem-latin szakos tanári diplomát, majd több évnyi állástalanság után Szeghalom, Vésztő, Nagyszalonta, Kaposvár, és végül Gödöllő voltak tanári működésének állomásai.

1940-ben feleségül vette Pákásky Terézia tanítónőt, akivel nyolc gyermeket neveltek fel. Mind a nyolc gyerek a tanári pályát választotta, közülük ketten ma is itt élnek Gödöllőn. Legidősebb fia a gödöllői Török Ignác Gimnázium igazgatója volt 30 éven keresztül, hárman pedig a tudományos életben értek el vezető szerepet.

Ma 23 unokája, 34 dédunokája Budapesten, Gödöllőn, páran Pest megyében élnek.

Munkássága

A tanítást élethivatásának tekintette. Azt vallotta Karácsony Sándor nyomán, hogy a magyar jövő azon is múlik, hogy mennyire tud szót érteni egymással a felnőttek társadalma és az ifjúság, és hogyan tudnak együttműködni.

Heltai Miklós, a Tanár Úr ezt a tanítást sokféleképpen valósította meg. A tanórákon túl diákjait már 1952-től történelmi szakkör keretében irodalmi, művészeti, régészeti és néprajzi kutatásokba vonta be. Ennek az alkotóműhelynek olyan, Gödöllő szerte ismert eredményei lettek, mint például az 1958-ban a diákok által bemutatott három Kisfaludy Sándor színdarab előadása, a hajdani Kossuth Lajos utcai Művelődési Ház színpadán, amit később további színdarabok követtek, melyeket a tanulók dramatizáltak Móra Ferenc, Jókai Mór novelláiból a Tanár Úr instrukciói alapján.

A diákokkal való foglalkozásnak nemcsak időbeli, de térbeli korlátait sem ismerte, lakása is nyitva állt a közös alkotómunkára, felesége Teri néni jóváhagyásával és segítségével.

A színjátszáshoz hasonlóan sok családot megmozgató, máig ható munka volt az Iskolai Múzeum létrehozása. A diákok azt a feladatot kapták, hogy gyűjtsék össze szüleiktől, rokonaiktól a paraszti élet még fellelhető munkaeszközeit, a családi hagyományokat, meséket, népdalokat.

Ennek olyan híre ment, hogy felnőtt emberek is meg-megállították a Tanár Urat az utcán, elmesélve történeteiket, felajánlva megőrzésre alkalmatos dolgaikat, amiket aztán a gyerekek lelkesen vittek az Iskolai Múzeumba (Fegyvergyűjteményét 1956-ban ez a felirat védte meg az elkobzástól). Erre eredetileg a Szabadság téri Petőfi Sándor Általános Iskola (ma a Líceum épülete) első emelet jobb oldali első terme volt kijelölve.

A néprajzi gyűjteményt hamarosan követték a régészeti ásatásokon fellelt kincsek, amiket a Nemzeti Múzeum régészei azonosítottak be. Mint pl. a masztodon combcsontja, honfoglalás kori női pártadísz, lovas sír, övcsat, tarsolylemez, bronzkori lakókunyhó tűzhelye, edényei stb. A leletmentéssel szintén a kor jeles archeológusai bízták meg a Tanár Urat.

Gödöllőn akkoriban sok helyen zajlott nagy földmunkákkal járó építkezés (az egyetemi, majd a városi lakótelepek építése), út és vezeték építések. Ilyenkor számos értékes tárgy került felszínre. A városban annyira ismert volt a Tanár Úr munkássága, hogy szinte rögtön hívták a leletekhez, ő pedig ment diákjaival együtt, és értesítette a Nemzeti Múzeumot.

A szakköri kirándulások is fontos szerepet játszottak Gödöllő és környéke történelmi emlékeinek megismerésében, az ott lakók történeteinek, apró emlékeinek gyűjtésében. A gyűjtőmunkát kiállítások rendezése követte: először a Szabadság tér 9. alatti szobában, amit 1978-ban a mai Múzeum épületének első emeletén a Helytörténeti Gyűjtemény kiállítása követett.

A kiállítások rendezését a Tanár Úr diákok, és saját gyermekei segítségével végezte. A kiállítási tárolók beszerzésében a Városi Tanács mellett az Agrártudományi Egyetem Állattani tanszéke nyújtott segítséget, mert időközben a híres gödöllői vadászatok is emlékezetbe jöttek (kitömött állatok, trófeák, fényképek).

A Tanár Úr még megélhette, hogy az időközben Helytörténeti Gyűjteménnyé fejlődött egykori Iskolai Múzeum 1988-ban elismert megyei múzeumi rangot kapott.

A szakköri munka mellett nagy súlyt fektetett az iskolai tevékenységre is. Óráira könyvekkel teletömött aktatáskával, segédanyagokkal érkezett, a tárgyhoz tartozó irodalmi és történelmi szakkönyvekből eleven valósággá varázsolta a régmúltat. A meg-megújuló tantervi igényekhez igazodva történelmi szaktantermet rendezett be a Petőfi Sándor Általános Iskola Munkácsy utcai épületében. A diákjai által dramatizált színdarabokat még a 70-es évek közepén is itt adták elő a tornateremben. Közel két évtizeden keresztül szervezte a honismereti mozgalom krónikaíró pályázatát. A beérkezett dolgozatok, és azokhoz írt bírálatai a helytörténeti kutatások fontos forrásai.

Művei

Tanári tevékenysége, és a szakköri munkák mellett Gödöllőn való letelepedésétől kezdve gyűjtötte a forrásanyagokat szeretett városának múltjáról. Kutatásait több ezer oldalas kézirat őrzi, melyekből a fontosabbnak ítélt, és a kor szelleméhez is igazodó részek felhasználásával 1975-ben jelent meg Gödöllő című könyve a Zrínyi kiadónál.

Kutatásai során több irodalmi vonatkozású adatra is lelt, többek közt a Petőfi Sándort elszállásoló Szombat-családnál a Petőfi-láda történetére, a Jókai Mór regényében szereplő tengerszemű hölgy viselt dolgaira, vagy Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényének befejezésére, melyet az író két gödöllői rokona kérésére változtatott meg.

Ezen kutatásait a Gödöllő és Vidéke című, a Pest Megyei Hírlap különkiadásának 1974. évi négy hétvégi számában jelentette meg.

Az Agrártudományi Egyetem újságjában pedig Gödöllő emlékezetes napjait felelevenítő írásai láttak napvilágot.

Díjai

Életében nem kapott hivatalos elismerést, de a városi vezetés megengedte, hogy haláláig dolgozhasson a Múzeumban.

Rendhagyó kitüntetést kapott a Heltai nagycsalád a Bethlen Gábor Alapítványtól, 2018-ban nekik ítélték a Márton Áron Emlékérmet.

Művei

Heltai Miklós et al: Gödöllő, Zrínyi Kiadó, 75.4048/4

Heltai Miklós: Gödöllő az irodalomban 1-4 rész. In: Gödöllő és vidéke I.évf.107, 108,109, 110. számai Színészhez, poétához nem... "A tengerszemü hölgy" Butler Jánost megmentik Ahol szebb a gyermekkor

Heltai Miklós: Gödöllő emlékezetes napjai In: Mezőgazdasági Mérnök XIX.évf.4.szám

Heltai Miklós: Gödöllő emlékezetes napjai In: Mezőgazdasági Mérnök XIX.évf.6.szám