Fájl:Ambrus3.jpg

Fájl
Fájltörténet
Fájlhasználat
Metaadatok

Az előnézet mérete: 445 × 599 képpont További felbontás: 770 × 1 036 képpont.

Eredeti fájl ‎(770 × 1 036 képpont, fájlméret: 663 KB, MIME-típus: image/jpeg)

Összefoglaló

Forrás: http://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=038180

Fájltörténet

Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd.

	Dátum/idő	Bélyegkép	Felbontás	Feltöltő	Megjegyzés
aktuális	2021. szeptember 3., 12:52		770 × 1 036 (663 KB)	Gönczi Krisztina (vitalap \| szerkesztései)	Forrás: http://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=038180

Ezt a fájlt nem lehet felülírni.

Fájlhasználat

Az alábbi lap használja ezt a fájlt:

Ambrus Zoltán

Metaadatok

Ez a kép járulékos adatokat tartalmaz, amelyek feltehetően a kép létrehozásához használt digitális fényképezőgép vagy lapolvasó beállításairól adnak tájékoztatást. Ha a képet az eredetihez képest módosították, ezen adatok eltérhetnek a kép tényleges jellemzőitől.

Kép címe	A Mihály családtól került elõ ez az eddig ismeretlen fotó. Ambrus és Mihály Dénes, a tv feltalálója elsõ unokatestvérek voltak.
Szerzői jog tulajdonosa	http://dka.oszk.hu/html/allando/copyright.htm
Tájolás	Normál
Vízszintes felbontás	300 dpi
Függőleges felbontás	300 dpi
Használt szoftver	ACD Systems Digital Imaging
Utolsó változtatás ideje	2012. február 21., 11:27
Y és C pozicionálása	Központosított
EXIF verzió	2.2
DateTime almásodpercek	684
Rövid cím	Ambrus Zoltán ismeretlen képe
Fejléc	Ambrus Zoltán magyar író, kritikus, mûfordító, a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ tagja. Középiskoláit 1869 és 1877 között Nagykárolyban, majd Budapesten végezte. 1877 és 1881 között jogot végzett a budapesti egyetemen. De az irodalom jobban vonzotta, mint a jogtudomány, így már 1885-1886-ban a párizsi Collége de France-ban és a Sorbonne-on francia nyelvtörténeti és irodalmi elõadásokat hallgatott. Hazatérve A Hét munkatársa lett. Írásokat közölt a Borsszem Jankóban is. 1900-tól az Új Magyar Szemle címû lapot szerkesztette, és Voinovich Gézával a Klasszikus Regénytárt. (1917 és 1922 között a Nemzeti Színház igazgatója volt. Tagja volt a Kisfaludy és a Petõfi Társaságnak. A századforduló magyar prózájának egyik kiemelkedõ mûvelõje, Gustave Flaubert, Guy de Maupassant, Anatole France követõje volt. Finom lélektani megfigyeléseivel az új magyar színikritika megteremtõje. A francia realista próza kitûnõ fordítója és méltatója. A Nyugat (folyóirat) alapítói közé tartozott. Egyike az elsõ íróinknak, akiknél a modern nagyvárosi lét jelenik meg. Önéletrajzi ihletésû nagyregénye, a Midás király (1891), amelyben a mûvészlét konfliktusait ábrázolja. A Giroflé és Girofla c. regénye (1901) a dzsentri életforma hanyatlását rajzolja meg. Mûvei (regények és novellák) mintegy tizenhat kötetet tesznek ki. Egyéni hangvételû színikritikái, és a realista francia prózából készített fordításai is megõrizték nevét. Ambrus korának egyik legnagyobb tekintélyû, igen mûvelt, sikeres irodalmára volt. Édesanyja nyaralót vett Gödöllõn, ahol sok cikke, írása készült Ambrusnak. Szülei és Vilma húga sírja ma is a gödöllõi temetõben található. Unokája dr. Fallenbüchl Zoltán történész évekig múzeumot tartott fenn a villában, melynek kertjét Buza Barna az íróról készült szobra díszíti. (Forrás: Wikipédia)
Kulcsszavak	fénykép személyt ábrázoló kép író Ambrus Zoltán (1861-1932) 19-20. sz. Magyarország
Kategória	Képzõmûvészet, vizuális mûvészetek
Kiegészítő kategóriák	Fotómûvészet, fényképészet Magyar irodalom története
Elemtípus	képállomány
Köszönet/Készítő	Digitális Képarchívum - http://dka.oszk.hu - DKA-038180
Nyelv	hun

Fájl:Ambrus3.jpg

Összefoglaló

Fájltörténet

Fájlhasználat

Metaadatok

Navigációs menü

Lapműveletek

Page actions

Személyes eszközök

Navigáció

Keresés

Eszközök