Fájl:Ambrus2.jpg

Fájl
Fájltörténet
Fájlhasználat
Metaadatok

Az előnézet mérete: 449 × 599 képpont További felbontás: 770 × 1 028 képpont.

Eredeti fájl ‎(770 × 1 028 képpont, fájlméret: 566 KB, MIME-típus: image/jpeg)

Összefoglaló

Forrás: http://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=38183

Fájltörténet

Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd.

	Dátum/idő	Bélyegkép	Felbontás	Feltöltő	Megjegyzés
aktuális	2021. szeptember 3., 10:20		770 × 1 028 (566 KB)	Gönczi Krisztina (vitalap \| szerkesztései)	Forrás: http://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=38183

Ezt a fájlt nem lehet felülírni.

Fájlhasználat

Az alábbi lap használja ezt a fájlt:

Ambrus Zoltán

Metaadatok

Ez a kép járulékos adatokat tartalmaz, amelyek feltehetően a kép létrehozásához használt digitális fényképezőgép vagy lapolvasó beállításairól adnak tájékoztatást. Ha a képet az eredetihez képest módosították, ezen adatok eltérhetnek a kép tényleges jellemzőitől.

Kép címe	Ambrus Zoltán író (1861-1932), leánya Fallenbüchl Tivadarné Ambrus Gizella (1888-1982) és unokája Fallenbüchl Zoltán (1924-2006) 1926-ban Gödöllõn, a Lovarda u. 2-ben (most 6. sz.)
Szerzői jog tulajdonosa	http://dka.oszk.hu/html/allando/copyright.htm
Rövid cím	Ambrus Zoltán, Ambrus Gizella és Fallenbüchl Zoltán 1926-ban
Fejléc	Ambrus Zoltán magyar író, kritikus, mûfordító, a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ tagja. Középiskoláit 1869 és 1877 között Nagykárolyban, majd Budapesten végezte. 1877 és 1881 között jogot végzett a budapesti egyetemen. De az irodalom jobban vonzotta, mint a jogtudomány, így már 1885-1886-ban a párizsi Collége de France-ban és a Sorbonne-on francia nyelvtörténeti és irodalmi elõadásokat hallgatott. Hazatérve A Hét munkatársa lett. Írásokat közölt a Borsszem Jankóban is. 1900-tól az Új Magyar Szemle címû lapot szerkesztette, és Voinovich Gézával a Klasszikus Regénytárt. (1917 és 1922 között a Nemzeti Színház igazgatója volt. Tagja volt a Kisfaludy és a Petõfi Társaságnak. A századforduló magyar prózájának egyik kiemelkedõ mûvelõje, Gustave Flaubert, Guy de Maupassant, Anatole France követõje volt. Finom lélektani megfigyeléseivel az új magyar színikritika megteremtõje. A francia realista próza kitûnõ fordítója és méltatója. A Nyugat (folyóirat) alapítói közé tartozott. Egyike az elsõ íróinknak, akiknél a modern nagyvárosi lét jelenik meg. Önéletrajzi ihletésû nagyregénye, a Midás király (1891), amelyben a mûvészlét konfliktusait ábrázolja. A Giroflé és Girofla c. regénye (1901) a dzsentri életforma hanyatlását rajzolja meg. Mûvei (regények és novellák) mintegy tizenhat kötetet tesznek ki. Egyéni hangvételû színikritikái, és a realista francia prózából készített fordításai is megõrizték nevét. Ambrus korának egyik legnagyobb tekintélyû, igen mûvelt, sikeres irodalmára volt. Édesanyja nyaralót vett Gödöllõn, ahol sok cikke, írása készült Ambrusnak. Szülei és Vilma húga sírja ma is a gödöllõi temetõben található. Unokája dr. Fallenbüchl Zoltán történész évekig múzeumot tartott fenn a villában, melynek kertjét Buza Barna az íróról készült szobra díszíti. (Forrás: Wikipédia)
Kulcsszavak	fénykép személyt ábrázoló kép családi kép író történész Ambrus Zoltán (1861-1932) Fallenbüchl Zoltán (1924-2006) Fallenbüchl Tivadarné (1888-1982) Ambrus Gizella (1888-1982) 1927 Gödöllõ
Kategória	Képzõmûvészet, vizuális mûvészetek
Kiegészítő kategóriák	Fotómûvészet, fényképészet Magyar irodalom története Tudománytörténet Genealógia, családtörténet
Elemtípus	képállomány
Köszönet/Készítő	Digitális Képarchívum - http://dka.oszk.hu - DKA-038183
Nyelv	hun

Fájl:Ambrus2.jpg

Összefoglaló

Fájltörténet

Fájlhasználat

Metaadatok

Navigációs menü

Lapműveletek

Page actions

Személyes eszközök

Navigáció

Keresés

Eszközök