A Nemzetközi Vöröskereszt az I. világháborúban

Innen: Gödöllő
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gönczi Krisztina (vitalap | szerkesztései) 2016. április 29., 13:28-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „A kirobbanó I. világháború új feladat elé állította a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát, amely szembesült egy óriási kihívással. A Bizottság rájött,…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

A kirobbanó I. világháború új feladat elé állította a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát, amely szembesült egy óriási kihívással. A Bizottság rájött, hogy a nemzeti Vöröskereszt társaságok nem képesek ezt a volumenű munkát megoldani, így mozgósította más országok nemzeti szervezeteit is, és a Vöröskereszt nővéreket vitt a fegyverben álló országok orvosainak, többek közt az Amerikai Egyesült Államokból és Japánból is 1914.október 15-én, nem sokkal a háború kitörése után, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága létrehozta a Nemzetközi Hadifogoly Ügynökségét, amely körülbelül 1200 önkéntes segítségével működött már 1914 végén.


A háború végéig az ügynökségen mintegy 20 millió levél és üzenet, 1,9 millió csomag és mintegy 18 millió svájci frank haladt át, utóbbi az adományok összege minden érintett államban. Ugyanakkor az is az ügynökség érdeme, hogy a harcoló felek mintegy 200.000 foglyot cseréltek ki egymás között a háború alatt, így hazasegítve a hadifoglyokat. Továbbá az ügynökségnek sikerült azonosítani kétmillió hadifoglyot és segítettek őket felvenni a kapcsolatot a családjukkal.

Az egész háború alatt a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága figyelemmel kísérte a részt vevő feleket, hogy betartják-e az 1907-es genfi egyezményt. Amikor először vetettek be vegyi fegyvereket a történelem során, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága erőteljesen tiltakozott ez ellen az új típusú fegyver használata ellen.