Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes
Bucsy Béla 1892. október 7-én született Székelyudvarhelyen. Édesapja állami kishivatalnok. Szülei halála után bátyja, Bucsy István vette gyámsága alá. Zalaegerszegen végezte a gimnáziumot. 1910-1914 között a Budapesti Tudomány Egyetem bölcsész hallgatója volt, matematika-fizika szakos diplomát szerzett. 1914-ben vonult be katonának Triesztbe a hegyivadászokhoz. 1916 októberéig a fronton harcolt, közben tiszti képzést is kapott. Októberben orosz fogsága esett, ahonnan csak 1918 novemberében szabadult. A hadifogságban újságot szerkesztett társaival, Szittyák néven. A lapot kézzel írták és díszítették. Mindenki, aki olvasta az újságot, aláírta.
1916-ban kinevezték tartalékoshadnaggyá, majd 1918-ban tartalékos főhadnaggyá. A háború után a nagykanizsai katonai főreáliskolába került tanárként. Itt tanított, mint tartalékos főhadnagy, próbaszolgálatos tanár. 1921-ben kinevezték IX. rangosztályú nevelőtanárra. Nyugdíjazásáig Pécsett és Sopronban is tanított. Rendkívül humánus beállítottságú, szociálisan érzékeny ember volt. Elhivatott volt, ami a pedagógiát illeti.
Részlet a Szittyák hadifogoly újságból:
"Urunk Királyunk te jöttél velünk
Vérfakasztó élettipró táncba;
Lángos arcunk égő verejtékét
Ahogy rajláztunk, hurráztunk,
Te szemed annyiszor látta.
Duló csaták zúgó fergetegén,
Hol duhajkodva táncolt a halál,
Láttad ahogy Leonidasz kardja
Tajtékot tarajozva
A néma lovasok útjára száll."
Bucsy Béla háborúval kapcsolatos emlékeit az unoka Dr. Bucsy László klinikus, szakállatorvos elbeszélésből ismerhetjük meg bővebben.