Gödöllő

Gödöllő (szlovákul: Jedľovo, németül: Getterle) város Pest megyében, Budapesttől 30 kilométerre északkeletre, a Gödöllői járás központja. Legismertebb nevezetességei a Grassalkovich-kastély és a Szent István Egyetem. A város szülötte Török Ignác honvéd tábornok.

Fekvése és közlekedési adottsága

Gödöllő Budapesttől 30 kilométerre északkeletre található, a Gödöllői-dombságban a Rákos-patak völgyében fekszik.

Közlekedési csomópont, a 3-as főút és az M3-as autópálya átszeli a várost, amit az M31-es autóút innen leágazva köt össze az M0-s körgyűrű keleti szakaszával. Ezeken kívül Vácra, Pécelre és Jászberénybe vezető alsóbbrendű utak vezetnek a településről.

A Budapest–Hatvan-vasútvonal is érinti, továbbá a BKV H8 jelű HÉV járatának végállomása is itt található. Gödöllőnek 9 helyi buszjárata van és számos távolsági autóbuszjárat is átvezet rajta.

Története

Gödöllőt 1349-ben említik először I. Lajos egy adománylevelében. A település neve Gudulleu, Gudullur, Gödöle, Gedellő alakban fordul elő a korai oklevelekben, 1868-ban nyerte el hivatalosan a Gödöllő elnevezést. A török hódoltság idején teljesen elpusztult, később újra benépesült.

Hamvay Ferenc volt az első földesúr, aki Gödöllőn is lakott a központban 1662-ben fölépített kúriájában, amely ma a Városi Múzeumnak és a Városi Mozinak ad helyet.

A 18. században földesura, a labanc Habsburg tisztviselő magyar barátnak nem mondható Grassalkovich Antal birtokai központjává tette a települést. Ő építtette a kastélyt a református templom felhasználásával. A mai város műemlékeinek jó része Grassalkovich korából származik. 1763-ban mezőváros lett. Vásárai és földrajzi fekvése okán központja volt a környéknek, átmenő terület az Alföld és a Felvidék között. 1841-ben a Grassalkovich család kihalt, így a Viczay család örökölte a birtokokat, rövid idő múlva már a Sina családot találjuk a település földesuraként, végül egy belga bank tulajdonába került.

Az 1848-as szabadságharc idején a kastély Windisch-Grätz szálláshelye volt, majd az isaszegi csata után Kossuth Lajos főhadiszállása. Kossuth itt fogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot.

A kiegyezés után a magyar állam visszavásárolta az uradalmat a tulajdonos belga banktól, és koronázási ajándékként állandó használatra felajánlották az éppen uralkodó család számára, mely akkor éppen I. Ferenc József és Erzsébet királyné („Sisi”) volt. A kastély a királyi család egyik kedvenc nyaralóhelyévé vált, több nyarat is itt töltöttek el, Erzsébet királynénak pedig állítólag a kedvenc nyaralóhelye volt.

A kiemelt királyi figyelem gyors fejlődést biztosított. Kiépült a vasúti kapcsolat, 1884-ben pedig nagyközség lett. 1911 óta Gödöllőt HÉV-vonal is összeköti Budapesttel. Érdekessége ennek a vonalnak, hogy azóta is fordított közlekedési rend van érvényben, azaz a vonatok menetirány szerinti bal oldalon közlekednek. Ugyanebben az évben honfoglaláskori lovassírra bukkantak Kaffka László államtitkár birtokán.[4]

Az első világháború végén IV. Károly király itt értesült az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlásáról. 1919-ben Stromfeld Aurél – a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének vezérkari főnöke – a kastélyban rendezte be főhadiszállását. A két világháború közt a település Horthy Miklós rezidenciája. 1933-ban a város adott otthont a fiú cserkészek világtalálkozójának, a dzsemborinak.

A második világháborúban a mai Szent István Egyetem épületét több bombatalálat érte, a háború vége felé hadikórházként működött. Miután 1944. december 12-én a várost elfoglalták a szovjet csapatok, az épületben és környékén 1945 januárjában 30 000 férőhelyes szovjet fogolytábor létesült, ahol a márciusi táborbezárásig becslések szerint mindegy 50 000 magyar és német katona és civil raboskodott.[5][6] 2011-ben az Erzsébet-park felújítási munkálatai során egy német hadisírt tártak fel.[7]

A második világháború után mezőgazdasági központtá fejlődik. A Grassalkovich-kastély egy része szovjet laktanya lett, másik részébe a Fővárosi Tanács Szociális Otthonát költöztették. 1950-ben ide telepítik az Agrártudományi Egyetemet (később más egyetemekkel, főiskolákkal egyesítik Szent István Egyetem néven) és a Ganz Árammérőgyárat. Az iparosítás és az új munkahelyek teremtése következtében az 1960-as évekre megugrott a lakosság létszáma. Ekkor épültek az első lakótelepek. 1965-ben hozzácsatolták Máriabesnyőt, így Gödöllő 1966. január 1. óta város. A várossá nyilvánítás után felgyorsult a település szocialista várossá fejlesztése. Az 1970-es évek végén épültek a mai belváros képét meghatározó panelháztömbök.

1989-ben Cservenka Ferencné – a Pest megyei pártbizottság első titkára, a várost érintő döntések meghozója – volt az első országgyűlési képviselő, akit a még csak formálódó ellenzék vissza akart hívni tisztségéből. A városban aláírásgyűjtés kezdődött, végül 1989 április elején a képviselőnő lemondott mandátumáról.[8]

A 2011-es magyar EU elnökség idején az informális miniszteri értekezletek többségét a Gödöllői Királyi Kastélyban rendezték.

Ganz Árammérőgyár (1960-as évek)

A település a második világháborúig főként mezőgazdaságból élt. Számos ma is működő állattenyésztési kutatóintézet alakult itt. Az iparosítás a 20. század második felében, a várossá nyilvánítás után kezdődött meg. 1950-ben települt ide a Ganz Árammérőgyár, 1966-ban a HUMAN Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet ide telepítette új épületeit. A város déli határában alakult meg a Gödöllői Gépgyár.

1990-ben az Árammérőgyárat a Schlumberger nevű multinacionális cég vásárolta meg és alakította át, a Gépgyár egy részét a Caterpillar privatizálta 1992-ben. 1991-ben települt Gödöllőre a kábelkorbácsokat gyártó UTA (jelenleg Lear Corporation). A Sony 1996 és 2010 között itt működtette magyarországi telephelyét, az Avon Cosmetics pedig itt hozta létre kelet-európai elosztóközpontját. A tervek szerint 2011-ben adták volna át a városban a Magyar Posta második logisztikai központját, de a cég letett a beruházási szándékáról.[9][10] A multinacionális cégek mellett számos sikeres helyi kis-és középvállalkozás is működik a városban.

Az e cégek által biztosított munkahelyek a város 30 km-es körzetében élők számára is bőséges álláslehetőséget kínál. A helyben lakók 40%-a a városon kívül dolgozik, túlnyomó részt Budapesten. A Gödöllőre járók száma mintegy 8 000 fő, ami meghaladja a helyben dolgozók számát. A munkanélküliség az országos átlag alatt van, éveken keresztül 2-3% közötti volt.[11] A 2008-2009-es gazdasági válságot követően a regisztrált álláskeresők száma tartósan 4% fölé emelkedett.[12]

Gödöllői Ipari Park

Az Ipari Park "Gödöllői Innovációs és Logisztikai Park" néven jött létre 2006. szeptember 19-én. Igen kedvező fekvésű, mivel Budapest határától 10 kilométerre, az M31-es autópálya (M0-M3-as autópálya-átkötő) és a 3-as főút csomópontjában található, így 2010-re Budapest északkeleti agglomerációjának fő fejlesztési központjává vált. A Gödöllői Ipari Park területén jelenleg 34 vállalkozás üzemel, és az Ipari Park Szolgáltató Központjának épületeiben kilenc vállalkozás működik, ez 1/3-os telítettséget jelent. Az itt megtelepedett cégek tevékenységi köre igen változatos, találhatóak vegyipari, élelmiszerpari, kereskedelmi, gépipai és nyomdaipar vállalatok egyaránt.[13]

A Gödöllői Ipari Park jelentős kutatási és fejlesztési tevékenységet is végez, ennek keretében együttműködik a Gödöllőn és környékén található felsőoktatási és kutatási intézményekkel. Jelenleg a Szent István Egyetemmel, a Mezőgazdasági Gépesítési Intézettel, a Kooperációs Kutatási Központ Vezetők Egyesületével és az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ Alapítvánnyal kötöttek szerződést az Ipari Park egyes vállalatai.

Nevezetességei

A Grassalkovich-kastély a kastélypark felől

Gödöllői Királyi Kastély

Searchtool right.svg Bővebben: Grassalkovich-kastély (Gödöllő) A város legismertebb nevezetessége a Grassalkovich-kastély vagy más néven a Gödöllői Királyi Kastély. Mayerhoffer András építőmester 1735-öt követően kapott megbízást a kastély megépítésére, amely később több bővítésen is keresztülment. Mai formáját a 19. század végére nyerte el. A Grassalkovich család férfi ágának kihalása után több tulajdonosa is volt a kastélynak, végül a kiegyezés után 1867-ben királyi pihenő rezindenciának jelölték ki. A két világháború között a kastélyt Horthy Miklós kormányzó számára rendezték be. 1945 után megkezdődött a kastély fokozatos pusztulása. Az épület egy részében szovjet és magyar katonák laktanyáját alakították ki, más részében szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot pedig felszabdalták. Az első műemlékvédelmi munkálatok 1986-ban kezdődtek meg. 1990-ben a szovjet katonák elhagyták a kastélyt, a szociális otthon más épületbe költözött. Rövidesen elkészült az egyik szárny, illetve a főépület homlokzatának és tetőszerkezetnek felújítása. Napjainkban közel 1000 m²-es területen, 23 szobában tekinthető meg a kastélymúzeum, teljesen helyreállított belső terekkel. Számos különböző méretű díszterem áll rendelkezésre a különböző rendezvények megtartásához.[14]

A kastélytemplom helyén eredetileg a község református temploma állt, amelyet a kastély építésekor elbontottak, hogy megépíthessék a kastély katolikus templomát. Felszentelésére 1749. május 16-án került sor.[15]

Erzsébet királyné halálát követően az országban több mint száz ligetet létesítettek. A gödöllői Erzsébet-park az elsők között létesült, 1898 novemberében. A fasorokkal övezett sétány végén 1901. május 19-én leplezték le az Erzsébet-szobrot, amelyet Róna József szobrászművész készített.[16]

Máriabesnyői kegyhely

Searchtool right.svg Bővebben: Máriabesnyő Legfontosabb nevezetessége a búcsújáró templom, amely a magyarországi Mária-kegyhelyek közül a második leglátogatottabb zarándokhely. Grassalkovich Antal alapította meg a máriabesnyői szent helyet, a templom a község régi temploma helyén épült, és a romok eltakarítása közben akadtak rá egy Mária-szobrocskára, mely Besnyőt kegyhellyé avatta. A kápolna felépülte után 1759-ben az olaszországi Loretóból egy Szűz Mária-szobrot is hozatottak, a libanoni cédrusfából készült 1 méter magas kegyszobor ma is látható a főoltár mögött. A kegytemplom 2008-ban kis bazilika (basilica minor) rangot kapott.[17]

Egyéb látnivalók

Egykori Hamvay-kúria A Hamvay-kúria ad helyet a Gödöllői Városi Múzeumnak és a Gödöllői Városi Mozinak. Az épületet Hamvay Ferenc földesúr 1662-ben építtette. Az eredetileg földszintes épületre Grassalkovich a 18. század közepén egy további szintet építtetett, és vendégfogadóvá alakíttatta át. 1930 környékén hozták létre az épületben a mozit. 1948-tól általános iskolának adott helyet, az 1970-es években teremtették meg a múzeum alapjait. Nem sokkal később a helytörténeti gyűjtemény a mozin kívül minden egyéb funkciót kiszorított az épületből. A gyűjtemény 1988-tól múzeum. Udvarán működik a városi piac. Az 1990-es évek végére ez az épület is teljesen megújult.[18] A múzeum 2001-ben elnyerte "Az év múzeuma 2000" szakmai kitüntetést.[19]

Fehér tündérrózsa a Szent István Egyetem botanikus kertjében A gödöllői arborétumot 1902-ben alapították 190 hektárnyi területen, telepítését 1914-re fejezték be. A második világháború előtt Magyarország legjelentősebb arborétumaként tartották számon. 1960-tól bővíteni kezdték, így ma már 350 hektárnyi területen működik. 90%-a erdészeti kutatási célokat szolgál, 10%-a park jellegű.[20]

Velekei József Lajos szobrászművész tölgyfából készült 9,3 méter magas Világfa című alkotását a Magyar Szabadság Napja keretén belül avatták fel 1992-ben. A szobrot 2008-ban egy vihar megrongálta, a pótlására készített, két méter magas kőtalapzaton álló 7 méter magas új alkotást 2010-ben adták át.

A gödöllői vasúti királyi váró felújított épületét 2011. június 18-án átadták. A felújítás költsége 1,34 millió euró volt, ehhez a Norvég Alap 1,14 millió euróval járult hozzá.[21]

További látnivalók: Babati Istállóskastély (Babatpuszta), Méhészeti Múzeum, Agrártörténeti Műszaki Gyűjtemény, Szent István Egyetem, Csörsz árka.

Műemlékek

Volt községháza, majd Járási Hivatal, jelenleg Erzsébet Királyné Szálloda Erzsébet-szobor és Kálvária az Erzsébet-parkban Mária-oszlop és Szent Imre-szobor a Szabadság téren Nepomuki Szent János-szobor a kastély mellett Szent Flórián-szobor a tűzoltóság előtt

Népesség

Időszak Népesség (fő) 1900 5 893 1960 17 963 2001 31 105 2011 32 522

Nemzetiségek

Az alábbi táblázat Gödöllő nemzetiségi eloszlását mutatja:

Nemzetiségi eloszlás Időszak Összesen Magyar Roma Német Szlovák Lengyel Román Ukrán Egyéb/Nem válaszolt 2001[22] 100% 94,37% 1,20% 0,62% 0,39% 0,08% 0,08% 0,14% 3,12% 2011[23] 100% 85,99% 1,25% 1,59% 0,20% 0,18% 0,29% 0,15% 10,35%

Gödöllő Város Önkormányzata

Gémesi György, Gödöllő polgármestere

Polgármesterek:

Gémesi György dr. (1990–) A képviselő-testületbe a 1990 és 2010 között 14 választókerületből választottak képviselőket, illetve további 9 fő kerül be kompenzációs listáról, azaz a testület összesen 23 főből állt. A 2010-ben módosított jogi szabályozás a választókerületek számát 10-re, a kompenzációs listáról megszerezhető mandátumok számát pedig 4-re csökkentette, így az új képviselő testület 14 fős lett.

A polgármesternek két helyettese van, akik a képviselők közül kerülnek megválasztásra.

A város több közszolgáltatást végző gazdasági társaságot alapított amelyek a távfűtési hálózat, a városi piac, illetve a Művészetek Háza üzemeltetését, továbbá a közétkeztetést, a hulladék-gazdálkodást és az általános városüzemeltetési feladatokat végzik.[24]

A városban a cigány, a görög, a lengyel, a német és a ruszin kisebbség alakított önkormányzatot.[25]

A rendszerváltás előtt

Tanácselnökök:

Papp István (1983–1990)[26] Ritecz György (1982–1983) Benedek János (1971–1982) Dr. Galicz Tibor (1967–1971) Dr. Gyetvai József (1966–1967) A várost érintő kérdésekben a megyei tanácsban hozták meg a döntéseket, a helyi tanácselnök szerepe gyakorlatilag csak a végrehajtásra korlátozódott.

Rendvédelem, egészségügy

A Gödöllői Rendőrkapitányság Pest megye egyik kiemelt rendőrkapitánysága, illetékességi területe 27 településre (7 város , 20 község) terjed ki. A kapitányságon 217 rendőr teljesít szolgálatot. A rendőrkapitányság alárendeltségébe tartozik az Aszódi Rendőrőrs, a Kistarcsai Rendőrőrs, a Péceli Rendőrőrs és a Veresegyházi Rendőrőrs.[27] 2010-ben a százezer lakosra jutó regisztrált bűncselekmények száma 2556 volt, ami a megyei átlag alatti érték.

A városban működik az Országos Mentőszolgálat egyik mentőállomása.

A térség lakosainak egészségügyi ellátását elsődlegesen a Tormay Károly Egészségügyi Központ látja el. Az intézmény öt telephellyel rendelkezik a városban.[30]

Városrészek

Gödöllő városrészei

Antalhegy Blaha Csanak Haraszt Kertváros Királytelep Máriabesnyő Alvég Fenyves Nagyfenyves Egyetem, Fácános Incső Marikatelep

Közlekedés

Közút: 3-as főút, M3-as autópálya Vasút: Budapest–Hatvan-vasútvonal, Gödöllői HÉV

Bölcsődék

1. sz. Bölcsőde (Palotakert) 2. sz. Bölcsőde (Kossuth L. utca) 3. sz. Bölcsőde (Premontrei út)

Óvodák

Önkormányzati

Martinovics utcai Óvoda Szent János utcai Óvoda Kazinczy körúti Óvoda Palotakerti Óvoda Tisza utcai Óvoda Táncsics Mihály úti Óvoda Egyetem téri Óvoda Zöld Óvoda

Magán

Játékkuckó Magánóvoda Gödöllő Szabad Waldorf Óvoda Stefi Néni Óvodája Tudásfa Tanoda Alapítványi Óvoda Mókus Odú Gyermekóvoda

Általános iskolák

Önkormányzati

Erkel Ferenc Általános Iskola Hajós Alfréd Általános Iskola Damjanich János Általános Iskola Petőfi Sándor Általános Iskola Montágh Imre Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola

Egyházi és magán

Szent Imre Katolikus Általános Iskola Gödöllői Waldorf Általános Iskola és Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Középiskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése] Önkormányzati

Török Ignác Gimnázium Madách Imre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Egyházi és magán

Angol-Magyar érdekeltségű Szakközépiskola és Gimnázium Gödöllői Premontrei Szent Norbert Gimnázium Gödöllői Református Líceum Gimnáziuma és Kollégiuma Gödöllői Waldorf Általános Iskola és Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Felsőoktatási intézmények

A Szent István Egyetem főépülete Searchtool right.svg Bővebben: Szent István Egyetem Gödöllő egyetlen felsőoktatási intézménye a Szent István Egyetem, mely az Állatorvostudományi Egyetem, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola és az Ybl Miklós Műszaki Főiskola összevonásával alakult meg 2000. január 1-jén. Ezután 2003. szeptember 1-jétől a gyöngyösi Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kar Károly Róbert Főiskola elnevezéssel önálló felsőoktatási intézmény, az egyetem három volt budai kara (Élelmiszertudományi Kar, a Kertészettudományi Kar és a Tájépítészeti-védelmi és -fejlesztési Kar) pedig a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (új nevén Budapesti Corvinus Egyetem) szervezetében folytatta munkáját.

Egyéb oktatási intézmények

Frédéric Chopin Zeneiskola Nyári Napközi Nevelési Tanácsadó Logopédiai Intézet és Általános Iskola Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése] Gödöllői Szolgálat (hetilap) Gödöllői Hírek (megjelenik kéthetente)

Híres emberek

Grassalkovich Antal koronaőr, királyi személynök

Gödöllőn született

Ádám Mihály labdarúgó-játékvezető Bor Ambrus író, műfordító, publicista Dzurják József bajnok, kupagyőztes labdarúgó Galló Istvánné tanár, szakszervezeti vezető Hidas Antal Kossuth-díjas, szocialista író, költő, műfordító, a Vörös Csepel szerzője Hornyák Lajos labdarúgó-játékvezető, ellenőr Jancsika Károly válogatott, bajnok, kupagyőztes labdarúgó Kovacsóczy Mihály lapszerkesztő Makovinyi Tibor táncművész, koreográfus, táncpedagógus Malatin Antal kalocsai nyomdász Mihály Dénes mérnök, feltaláló Moór János géplakatos, a golyóscsapágyas szívó-nyomó rendszerű öntöttvas kút feltalálója Mukk József operaénekes Mundruczó Kornél színész, forgatókönyvíró, filmrendező Olvasztó Imre az Indul a bakterház c. nagy sikerű TV-film főszereplője Rab Tibor válogatott, bajnok, kupagyőztes labdarúgó Szabó László válogatott labdarúgó Tarcsai Szabó Tibor író Török Ignác honvéd tábornok, az aradi vértanúk egyike Zováth János bajnok, kupagyőztes, szuperkupa-győztes labdarúgó

Itt halt meg

Adorján Jenő zeneszerző Csepregi Lajos a Nemzeti Színház nyugalmazott titkára Grassalkovich Antal gróf, királyi személynök, Arad és Nógrád vármegye főispánja Grassalkovich Antal herceg, aranygyapjas vitéz, Csongrád vármegye főispánja Grósz Károly magyar politikus, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP főtitkára Ivánka Imre 1848-as honvéd ezredes, politikus Márki Sándor történetíró, egyetemi tanár, az MTA tagja Nagy Sándor grafikus Prónay György államtitkár Walleshausen Gyula könyvtáros, történész, címzetes egyetemi tanár

Itt temették el

Teleki Pál miniszterelnök, földrajztudós, tiszteletbeli főcserkész

Testvérvárosok

Németország Aichach, Németország Ukrajna Beregszász, Ukrajna Indonézia Bogor, Indonézia Csehország Brandýs nad Labem-Stará Boleslav, Csehország Románia Csíkszereda, Románia Szlovákia Dunaszerdahely, Szlovákia Finnország Forssa, Finnország Németország Giessen, Németország Ausztria Laxenburg, Ausztria Belgium Turnhout, Belgium Spanyolország Valdemoro, Spanyolország Hollandia Wageningen, Hollandia Szerbia Zenta, Szerbia Lengyelország Żywiec, Lengyelország Kína Zhangzhou, Kína