Egyetemi lakótelep
Az egyetemi lakótelepet 1954 és 1982 között építették, három ütemben. 1982-ben a Fácán sori lakótelep tervei, valamint 1990-ben még két további lakóház tervei készültek el. A Magyar Agrártudományi Egyetem 1950-es áttelepülését követően megkezdődött az egyetemi oktatás Gödöllőn. Az egyetemi dolgozók lakásproblémáinak rendezése egy idő után nem várathatott magára, ezért 1954-ben - az egyetemi fejlesztés programjából kiemelten - megkezdték az egyetemi lakótelep építését.
Az első ütem
Az ÉM 41. sz. állami Építőipari Vállalat 1954-ben megkezdte a lakótelep építését, a munka 1958-ban fejeződött be. Az eredeti tervekhez képest, amelyben 360 lakás, egy általános iskola, egy óvoda és egy bölcsőde szerepelt, az első ütemben végül csak 109 lakás épült meg: 3 db "A" típusú, 2 db "C" típusú és 1 db "E" típusú épület készült el. A 109 lakás 6284 m2 hasznos területtel épült, ebből 8 db háromszobás, 62 db kétszobás és 39 db egyszobás nagyságú. A háromszobás lakások a "C" épületben vannak, alapterületük 86,6 m2. Az "A" épületekben 54 db kétszobás és 27 db egyszobás lakás van. A kétszobás lakások nagysága 61 m2, az egyszobásoké 42 m2. Az "E" épületekben lévő 8 db kétszobás lakás nagysága 70-71 m2 között változik, a 12 db egyszobás lakás területe pedig 46-48 m2 között.
A lakások azonos komfort fokozatúak voltak, felszereltségük az akkori kor színvonalának felelt meg. A szobákban cserépkályha, a konyhákban vegyestüzelésű hengerek biztosították a fűtést, illetve a melegvíz-ellátást. Mosogatót ebben az időben még nem terveztek a konyhákba, ezeket öntöttvas falikutak helyettesítették. Minden lakáshoz tartozott éléskamra és tüzelő tároló is. Az alagsorban közös használatú mosókonyhák épültek. A lakótelep beruházási programjából költségfedezet hiány miatt törölték as bölcsőde, az óvoda és az iskola építését. A bölcsőde építésének törlése okán, az egyetem a Köztársaság út mellett átvett egy épületet bölcsőde céljára még 1952-ben, az óvodát pedig a központi épületben alakították ki. Az "E" típusú épület földszintjén különböző kereskedelmi és szolgáltató létesítmények kerültek kialakításra, úgymint élelmiszerbolt, húsbolt, vegyesbolt, gyógyszertár, fodrászat, posta és presszó. Az épületek környékét parkosították.
Ezek a házak az akkor uralkodó szocialista - realista stílus jegyeit hordozták, mely különösen szembetűnő a népies és zömök formákban, a tetők képzésében, a robosztus formálású bejáratoknál és a loggiáknál. A tervezésük Rimanóczy Gyula nevéhez fűződik. Akkori előírások szerint az építkezések költségének bizonyos százalékát a ház külső díszítésére kellett fordítani. Így születtek meg ezeknek a kellemes, lakható téglaépületeknek az oldalain a dolgozó embert, a mezőgazdasági és ipari munka során ellesett momentumokat ábrázoló kis domborművek.
A lakásokkal egyidejűleg megépültek a kiszolgáló közművek és az utak is. A megnövekedett ízigény miatt három új kutat is fúrtak, a kellő víznyomás biztosítására megépült egy 150 m3-es víztorony. Az elektromos ellátáshoz elkészült egy 20 kV-os toronyállomás, az energia elosztás földkábeleken keresztül történt. A felszíni vizek elvezetésére nyitott, kövezett árkok épültek, ezek a szintén nyitott közösségi befogadókba csatlakoztak. A vasút melletti részen megépült egy új szennyvízderítő rendszer, biológiai tisztító egységgel.
A második ütem
Az 1960-as években további 4 lakóház épült meg, összesen 32 lakással. A terveket Szabó József és Zöldy Emil készítették. A korábban megépült lakásokkal szemben újdonság volt, hogy a konyhákba beépített bútor került mosogatóval; az előszobában beépített szekrény állt, a padlót PVC vagy parketta burkolattal látták el.
Forrás
- Babó Elek: A Gödöllői Agrártudományi Egyetem építésének története 1945-85.
