Farkas Jenő főhadnagy, ütegparancsnok
Farkas Jenő a gimnázium után a nagyváradi gyalogos hadapródiskolába került, 1907-1910 között tanult ott. 1911-ben Szatmárban érettségi vizsgát tett. Ezután Selmecbányára került, ahol az Erdőmérnöki Főiskolán tanult. 1914. novemberében önként jelentkezett a 39-es Tábori Tarackos Tüzérezred 6. ütegéhez. 1916-1919-ig orosz fronton harcolt, tartalékos hadnaggyá nevezték ki 1916-ban. Felterjesztették kitüntetésre, megkapta a Bronz Signum Laudis kitüntetést. 1917. első felében Miskolcon, Nagysároson, Poprádon, Tósóváron pihent az üteg, majd Fogaras, Brassó, Nagyszeben, Csíkcsicsó állomás következett.
1917. július 1-jétől a román fronton harcolt, Putna és Ojtoz völgy közelében. Májustól már az olasz fronton teljesített szolgálatot, mint ütegparancsnok. 1919-ben fogságba esett, Genovában hadifogoly. Októberi szabadulása után Sopronba költözött családjához. A háború végén főhadnagy ütegparancsnokként szerelt le. Erdőmérnöki tanulmányait 1924-ben fejezte be, innentől erdőmérnökként dolgozott Rédén.
Frontról hazaküldött levél:
Nagyságos Farkas Jenő úrnak, kir. tan. polgármester Budapest II. Császár fürdő 60.
Kedves Apa! Köszönöm kedves lapját. Ebben a kastélyban fogták el Nagysároson Rákóczit. Egy jobb kópiát már hazaküldtem belőle. Csak használjon minél jobban a fürdő adná az Ég! Kezeit sokszor csókolja hálásan szerető engedelmes fia: Jenő Tótsóvár 1917. V/14.
Dr. Farkas Jenő nyugalmazott ezredes édesapja élményeit hanganyag formájába is megosztotta velünk.
