Kovacsóczy Mihály

Kovacsóczy Mihály (Gödöllő, 1801. március 19. – Pest, 1846. január 13.) író, hírlapíró, az első magyar napilap megteremtője.

Életútja

Apja, a régi nemesi családból származó Kovacsóczy Mihály gazdatiszt volt a gödöllői és sződi Grassalkovich-uradalomban. Anyja, a szintén nemesi származású Foltényi (Foltin) János gödöllői uradalmi prefektus lánya, Foltényi (Foltin) Mária. Házasságukból több gyermek is született. A Kovacsóczy család híres írót adott a magyar irodalomtörténetnek ifjabb Kovacsóczy Mihály személyében. Lányuk, Kovacsóczy Johanna a nemesi származású hatvani uradalmi gazdatiszt Speth (Spett) Ferenc felesége lett. Egy gyermekük született, Spett Vilma, aki Ambrus József Csíkszeredából származó nemeshez ment feleségül. Ebből a frigyből született Ambrus Zoltán író is. Foltényi (Foltin) János tehát ifjabb Kovacsóczy Mihály nagyapja, Ambrus Zoltánnak pedig anyai ágon dédnagyapja volt. Az 1801-ben született ifjabb Kovacsóczy Mihályt neves személyek tartották keresztvíz alá: Török Ignác és felesége, Kohrer Franciska (a későbbi aradi vértanú, Török Ignác tábornok szülei). Erről hiteles bejegyzés olvasható a katolikus plébánia anyakönyvében. Kovacsóczy Mihály Egerben tanult, papi pályára készült. Végül azonban Pestre ment, ahol jogot hallgatott és ügyvédi oklevelet szerzett. Az oklevél ellenére nem a jogi pályán helyezkedett el, hanem több főúri háznál mint nevelő működött. Ifjabb Kovacsóczy Mihály felfelé ívelő karrierjét betegsége törte ketté, és fiatalon, mindössze 45 évesen mellvízkórban hunyt el Pesten.

Munkássága

Nevelői munkássága mellett írt és fordított, de igazi írói működése Kassán kezdődött, ahová akadémiai helyettes tanárnak nevezték ki. Itt szerkesztette a Nefelejts című almanachot, valamint a Szemlélőt is a Literaturai Lapok című melléklettel. Abaúj vármegye megbízásából Kassán a Magyar Színház igazgatója lett; ekkor több színdarabot fordított. 1841-ben Pestre költözött, és itt szerkesztette a Közleményeket a Literaturai Lapokkal, mely az első naponként megjelenő lap volt. 1843-tól a Nemzeti Ujságot szerkesztette, melynek új lendületet adott. A széles műveltségű, tehetséges irodalmár jártas volt az olasz, a francia, sőt a spanyol nyelvben is. Saját lapjaiban megjelentette németből és angolból fordított esztétikai, pedagógiai és vegyes tartalmú cikkeit, könyvismertetéseit és színikritikáit is.

Gödöllő

Nagy becsben tartotta szülőföldjét, és mikor 1842. szeptember 5-én Gödöllőn járt, e szavakat jegyezte be A gedellői urasági kastélyt és díszkertet látogatók névkönyvébe (Kaján Marianna, a Gödöllői Királyi Kastély történész-muzeológusa adatközlése az Országos Széchényi Könyvtárban található vendégkönyvből, amibe még Petőfi Sándor is írt!):

„Hazám dísze, gyermekkorom bölcsője, O Gedellő!

Alkotóid emléke, áldva maradjon a késő ivadéknál.

A derék nem fél az idő sírjától, ragyogva kitör a föllegek ködéből s ivadékod áhítattal

emlékszik neved fényes herczegi ház.”

Művei

• Sonettek melyeket Szlemenics Pál úrnak tiszteletek zálogául ajánlottak hálaadó tanítványi neve innepére. Pozsony, 1820.
• Emlény t. n. Szontagh Marie Ludovika kisassz. hamvedrére. Pest, 1822.
• Aspasia. Évkv. Szerk. Uo., 1824. – Sonnet Ferency Istvánhoz. Buda, 1824.
• A varázs–rózsa. Schulze Ernest után. [Ford.] Kassa, 1828.
• Nefelejts. Almanach (3 db.) Szerk. Kassa, 1832–1834.
• Árpádia, honi történetek zsebkve (3 db.) Kassa, 1833., 1835. és 1838.
• Kotzebue Ágoston jelesebb színdarabjai. Ford. többen. 1-20. köt. Uo., 1834–36. (A fordítók nevei nem vsz. ezek nagyobb részét K. ford.)
• Jeruzsalemi sz. János lovagrendje története. Eredetétől napjainkig. Uo., 1837.
• A ker. katholika vallás leghatalmasabb védlelke a birodalmaknak és thronoknak. Richter Engelbert Eligy után ford. G. A. Uo., 1837.
• Barátságos vizsgálat az angol egyházról és átaljában a reformatióról. 1-2. köt. Németre ford. Stupfel Alajos, magyarosítás G. A. Uo., 1838.
• Anglia tört. Uo., 1838. (Nemzetek története tára I.)
• Történeti táblák. Az ó és új világ népei s birod-i külső pol. viszonyai ... chronologiai és ethnographiai renddel. Kidolgozta és kiadja. Pest, 1839.
• A vegyes házasságok megáldásáról. Teol. szavazat. Mack Márton József után ford. Buda, 1841. (Névtelenül.)
• Magyarkák 1845- ből. Lipcse, 1845. (Névtelenül)
• Kassán 1833. VII. 1 – XII. 27: Cserneczky Józseffel és 1836. I. 1 – 1837. VI. 30: egyedül a Szemlélő, tud., szépirod. és műv. közlöny és melléklapja a Szépliteraturai Lapok szerk., Pesten 1841. I. 1 – III. 31: Stancsics [Táncsics] Mihálylyal, IV. 1 – XII. 14: egyedül a Közlemények, és társlapja a Literaturai Lapok szerk. mindkét lapnak kiadója is; 1842. VI. 8 – 1844. XII. 31:(az 1844. III. félévet Majláth János grfal) a Nemzeti Újság és melléklapja a Hasznos Mulatságok szerk. 88

Emléke

Kovacsóczy Mihály neve és irodalmi, színiigazgatói tevékenysége még szakmai körökben is alig ismert. Kovacsóczyról sajnos sem fénykép, sem grafika nem maradt fenn.

Forrás

Szlávik Jánosné: Hazám dísze, gyermekkorom bölcsője, O Gedellő!

Magyar Katolikus Lexikon Györe Zoltán: Gödöllő lakosságának genealógiája, Gödöllői Városi Múzeum, Gödöllő, 2006