Báró Sina Simon
Báró Sina Simon (Bécs, 1810. augusztus 15. – Bécs, 1876. április 15.) görög származású bécsi, budapesti kereskedő és bankár.
Adományai
Gondos neveltetésének és Józsa Zsigmondnak, magyar nevelőjének köszönhetően egész életében érdeklődött a magyar kultúra és a nemzeti intézmények iránt.
Több, a 19. században születő intézményünket támogatta kisebb-nagyobb összegekkel. Így például felkarolta a Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Színház, Vakok Intézete és a Ludovica ügyét. A legnagyobb összeggel, 80.000 forinttal támogatta a megszülető Magyar Tudományos Akadémia székházának megépítését.
A báró nagy összegű adományát elismerve az Akadémia 1858. december 19-én egyhangúlag igazgatósági tagjai közé választotta, melynek haláláig, 1876-ig tagja maradt. Az utókor elismeréseként a Magyarországi Görögök Kutatóintézete és a Magyar Tudományos Akadémia 2006 novemberében a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából emléktáblát avatott fel a Tudományos Akadémia Nádor utcai székházában közösen Széchenyi István és Sina Simon tiszteletére. 2007 szeptemberében pedig ugyanezen két szervezet Sina Simon- érem alapításáról döntött.
Az érmet a Nagyar Tudomány Ünnepe alkalmából a magyarországi tudományos intézmények, valamint a tudományos kutatások támogatása terén kimagasló érdemeket szerzett személyeknek vagy szervezeteknek adományozzák. Az érem odaítéléséről a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárából, a Magyarországi Görögök Kutatóintézetének igazgatójából, valamint a hat legnagyobb egyetemünk (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Debreceni Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, Szegedi Tudományegyetem) rektoraiból álló kuratórium dönt. A díjat 2007-ben elsőként a Richter Gedeon Nyrt. kapta, 2008-ban pedig a Paksi Atomerőmű Zrt. Az idei évben, méltóképp megemlékezve a névadójáról, a díjat egy egész napos tudományos konferencia keretében adták át a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében.
Sina Simon-érem
A Sina Simon-érmet idén a Magyar Suzuki Zrt. nevében Hisashi Takeuchi vezérigazgató vette át dr. Németh Tamástól, az MTA főtitkárától. Az ünnepségen jelen volt a Japán magyarországi nagykövete, a Magyar Köztársaság athéni nagykövete, a Görögország budapesti nagykövetségének képviselője, az Athéni Kutatási és Fejlesztési Államtitkárság képviselője. A tudományos konferenciára Athénból (Athéni Nemzeti Egyetem, Újgörög Kutatások Intézete) és hazánkból érkeztek előadók. A magyar előadók között volt: Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Deák A. András (Duna Múzeum), Diószegi György (történész), Gerő András (történész − ELTE), Glaser Tamás (filológus), és Kerényi B. Eszter (Gödöllői Városi Múzeum).
Gödöllői Királyi Kastély
Mint köztudott, a gödöllői kastélyt még báró Sina György vásárolta meg 1851-ben.
Bár ő a kastélyt nem használta, fia tervei szerint Gödöllő a család magyarországi rezidenciája lett volna. Míg Sina Simon volt a tulajdonos, számos adománnyal támogatta a várost és az itt élőket: a református templomot, az 1857-es tűzkárosultakat, a szegényebb gyermekeket egy iskolai alapítvánnyal. Alkalmazottait megbecsülte, nem hiába jegyezték fel, amikor eladta a birtokot, hogy „eddig minden Sina tiszt egy uraság volt”. Végül Sina Simon 1864-ben eladta Gödöllőt egy belga banknak, amelytől 1867-ben a magyar állam vásárolta meg.
