Családtörténetek

A kiállításon tablókon keresztül gödöllői családok I. világháborús írásos emlékeiket mutattuk be. Kiemelten hat katona sorsát követhetjük nyomon, akik a nagy háborúban sorozott vagy önkéntes katonaként részt vettek. Bemutatásra kerül Eördögh Tibor (Pál Gábor anyai nagyapja), Farkas Jenő (Farkas Jenő édesapja), Rausz Sándor (Kovács Zoltán családi barátja), Polyák Pál (Polyák Pál nagyapja), Bucsy Béla (Dr. Bucsy László édesapja), Orosz István és Besse Aladár (Besse Aladár nagyszülei) életútja, a családoknál őrzött írásos dokumentumok tükrében. A feleség és a távol lévő férj, a szülő és gyermeke között zajlott levelezés hű képet ad a korszak frontvonalbeli, hadifogságban töltött, vagy a hátországi életéről.

Besse Aladár huszár

Vitéz Besse Aladár városunk lakója eleveníti fel apai nagyapja Besse Aladár huszár háborús emlékeit. Besse Aladár huszár 1915-ben vonult be, az olasz harctéren küzdött, kétszer sebesült meg. 11 hónapig volt olasz fogságban. A rendelkezésünkre bocsátott anyagok között találunk eredeti fotókat, levelezőlapokat, képeslapokat.

vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes

Dr. Bucsy László klinikus, szakállatorvoson keresztül ismerjük meg apai nagyapja, vitéz Bucsy Béla történetét. Bucsy Béla civilként vonult be mindenféle katonai tapasztalat, kiképzés nélkül. A hegyivadászokhoz került. Az orosz fronton 1916-ban hadifogságba esett. Háborús emlékeit hanganyag formájában lehet meghallgatni, valamint beleolvasni a fogságban szerkesztett újságjába.

Bujtás Sándor lovas huszár

Bujtás Sándorról legkisebb lánya Pozsonyi Vendelné, született Bujtás Ilona mesél. Bujtás Sándor Gödöllőn született. 1914-ben a behívták a háborúba. Erdélyben harcolt lovas huszárként. A háborúban sajnos megbetegedett, ami később megkeserítette életét. Háborús élményeiről sokat mesélt a gyerekeinek. Bujtás Sándor katonameséiről hanganyag áll rendelkezésre.

lászlófalvi Eördög Tibor tartalékos őrmester

Pál Gábor régi gödöllői lakos nagyapja, lászlófalvi Eördögh Tibor harctéri emlékeit osztta meg velünk. A nagypapa apja nyomdokaiba lépve tisztviselő lett. 1933-ban költözött családjával Gödöllőre. Az I. világháború kitörésekor önként hadba vonult. Kikerült az orosz frontra, ahonnan 7 hónap után került haza, mikor megsebesült. A hanganyagon kívül korabeli hirdetéseket, hirdetményeket, lapot mint például a Borsszem Jankó kaptunk kölcsön a kiállítás idejére.

Farkas Jenő főhadnagy, ütegparancsnok

Dr. Farkas Jenő nyugalmazott ezredes elbeszélésében édesapjára emlékezik, aki mind a három fronton végig szolgálta az I. világháborút. A történetet, amit meghallgathatnak édesapja elbeszéléseiből, a kiállítás rendelkezésére bocsátott albumából és a hadtörténeti levéltári kutatásaiból ismeri.

vitéz Orosz János lovas testőr

Vitéz Besse Aladár városunk lakója eleveníti fel anyai nagyapja Orosz János vitéz, lovas testőr háborús emlékeit. Orosz János 1914. július 29-én a szerb frontra vitték, ahol részt vett a sabáci ütközetben. Utána az orosz frontra került, ahol a lembergi csatában harcolt. 1918-ban olasz hadifogságba esett, ahonnan 1 év múlva tért haza.

Polyák Pál őrvezető

Polyák Pál városunk polgára szintén megosztotta velünk nagyapja, az I. világháborút és az orosz hadifogságot megjárt Polyák Pál emlékeit. A nagyapa hat évet töltött orosz fogságban. Mind a fogságból, mind a harctérről küldött haza leveleket a feleségének és a fiának Hévízgyörkre.

Rausz Sándor honvéd

Kovács Zoltán rendelkezésünkre bocsátotta a tulajdonában lévő Trianoni békeegyezmény, a Magyarország részére megállapított békefeltételek katonai részét, valamint Rausz Sándor Nélkülözhetetlen tudnivalók a rendfokozat nélküli honvéd számára című kis könyvét.