„Királyi Kastélypark” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A '''kastélyparkot''' gróf Grassalkovich I. Antal építtette meg a XVIII. században. | A '''kastélyparkot''' gróf Grassalkovich I. Antal építtette meg a XVIII. században. A főúri ízlést, vagyoni helyzetet és politikai hatalmat egyaránt reprezentáló kertet Versailles mintájára francia stílusban építtette meg. | ||
== Főúri időszak == | == Főúri időszak == | ||
A XVIII. századi magyar főúri kastélyok kertépítészetére a legerősebb hatást a bécsi közvetítésű francia barokk kertművészet gyakorolta. Így történt ez Gödöllőn is, ahol egy Felső- és egy Alsókertet alakítottak ki az akkori kertművészetet hűen tükröző igényességgel. | A XVIII. századi magyar főúri kastélyok kertépítészetére a legerősebb hatást a bécsi közvetítésű francia barokk kertművészet gyakorolta. Így történt ez Gödöllőn is, ahol egy Felső- és egy Alsókertet alakítottak ki az akkori kertművészetet hűen tükröző igényességgel. | ||
=== Felsőkert === | |||
A kastély | A kastély mögött elterülő rész a Felsőkert, amely közel 28 hektár, és nagysága nagyjából megegyezik a XVIII. századival. A belső udvart dézsás növényekkel (citrom-, narancs- és babérfák) díszítették. A déli épületszárny szoborfülkéjében már I. Antal idejében kis falikút működött. A díszudvarból lépcső vezetett a Felső kertbe, amelyet az épülettől mintegy 440 méterre kőkerítés zárt le. A kert két oldalát szegélyező fasorok közötti területet szabályos mértani formájú virágágyak tagolták. A kert közepén szökőkút működött, mögötte formára nyírt növényzettel és labirintussal. A kert két oldalán nyírott gesztenyefasor volt, melynek végében mitológiai témájú szobrok álltak. Ma már csak az egykori gesztenyefasor nyomvonala látható, végében az egykori szobor posztamensével. | ||
Grassalkovich II. Antal korában, az 1780-as évektől kezdődően a drága fenntartási költségeket igénylő franciakertet kezdik átalakítani angol tájképi kertté. Ennek kiteljesedése III. Antal korában volt, miután a herceg kiutazott Angliába, hogy ott tanulmányozza a tájképi kerteket. A kor divatja szerint különleges és ritka növényfajokat ültettek, mint például a most is látható páfrányfenyőt (Ginkgo biloba). 1817-ben készült el a főhomlokzat előtt a Rákos-patak vízéből duzzasztott két hattyústó, a hercegnő "mulatópavilonjával" együtt.(Ezt a két tavat később a királyi időszakban Erzsébet királyné óhajára feltöltötték, az egyiket az 1870-es, a másikat az 1890-es évek elején, mivel a patak már nem tudta kellő vízhozammal ellátni azokat.) | A kastélyt építtető Grassalkovich I. Antal a kerten kívül az északnyugati oldalon egy mesterséges dombot létesített, amelyre egy hatszögletű pavilont, az úgynevezett Királypavilont építtette. Itt a kor divatja szerint a magyar uralkodók és hadvezérek arcképcsarnoka kapott helyet. A királydombbal szemben szimmetrikusan egy L alaprajzú két helyiséges Lövöldeház is épült, oszlopos, timpanonos nyugati oldalát szobor díszítette. | ||
=== Alsókert === | |||
A kastély előtt elterülő rész volt az Alsókert, amely "... négy részre van osztva: virágos kertre, jobbra eső zöldséges kertre, vadaskertre, melyben a kert legmagasabb részén lécekkel elkerített területen a legszebb szelíd dámvadak tenyésztek." . Az Alsó kertet szintén a barokk tájszerkezetre jellemző, egyenes, fasorral szegélyezett utak tagolták. | |||
== Angolkert == | |||
Grassalkovich II. Antal korában, az 1780-as évektől kezdődően a drága fenntartási költségeket igénylő franciakertet kezdik átalakítani angol tájképi kertté. Ennek kiteljesedése III. Antal korában volt, miután a herceg kiutazott Angliába, hogy ott tanulmányozza a tájképi kerteket. A Felső kert végén álló kőkerítés elbontásával megnövelték a park területét. Lágyan ívelő útrendszer tagolta a parkot, amelyben ligetes facsoportok, virágkülönlegességekben gazdagon pompázó virágágyások váltották egymást. A kor divatja szerint különleges és ritka növényfajokat ültettek, mint például a most is látható páfrányfenyőt (Ginkgo biloba). 1817-ben készült el a főhomlokzat előtt a Rákos-patak vízéből duzzasztott két hattyústó, a hercegnő "mulatópavilonjával" együtt.(Ezt a két tavat később a királyi időszakban Erzsébet királyné óhajára feltöltötték, az egyiket az 1870-es, a másikat az 1890-es évek elején, mivel a patak már nem tudta kellő vízhozammal ellátni azokat.) | |||
| 35. sor: | 44. sor: | ||
*[http://hu.wikipedia.org/wiki/Grassalkovich-kast%C3%A9ly_%28G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91%29 Wikipedia/Gödöllői Királyi Kastély] | *[http://hu.wikipedia.org/wiki/Grassalkovich-kast%C3%A9ly_%28G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91%29 Wikipedia/Gödöllői Királyi Kastély] | ||
*[http://www.kiralyikastely.hu/ A Gödöllői Királyi Kastély hivatalos honlapja] | *[http://www.kiralyikastely.hu/oldal.52.a_kastelypark A Gödöllői Királyi Kastély hivatalos honlapja] | ||
A lap 2015. július 23., 13:33-kori változata
A kastélyparkot gróf Grassalkovich I. Antal építtette meg a XVIII. században. A főúri ízlést, vagyoni helyzetet és politikai hatalmat egyaránt reprezentáló kertet Versailles mintájára francia stílusban építtette meg.
Főúri időszak
A XVIII. századi magyar főúri kastélyok kertépítészetére a legerősebb hatást a bécsi közvetítésű francia barokk kertművészet gyakorolta. Így történt ez Gödöllőn is, ahol egy Felső- és egy Alsókertet alakítottak ki az akkori kertművészetet hűen tükröző igényességgel.
Felsőkert
A kastély mögött elterülő rész a Felsőkert, amely közel 28 hektár, és nagysága nagyjából megegyezik a XVIII. századival. A belső udvart dézsás növényekkel (citrom-, narancs- és babérfák) díszítették. A déli épületszárny szoborfülkéjében már I. Antal idejében kis falikút működött. A díszudvarból lépcső vezetett a Felső kertbe, amelyet az épülettől mintegy 440 méterre kőkerítés zárt le. A kert két oldalát szegélyező fasorok közötti területet szabályos mértani formájú virágágyak tagolták. A kert közepén szökőkút működött, mögötte formára nyírt növényzettel és labirintussal. A kert két oldalán nyírott gesztenyefasor volt, melynek végében mitológiai témájú szobrok álltak. Ma már csak az egykori gesztenyefasor nyomvonala látható, végében az egykori szobor posztamensével.
A kastélyt építtető Grassalkovich I. Antal a kerten kívül az északnyugati oldalon egy mesterséges dombot létesített, amelyre egy hatszögletű pavilont, az úgynevezett Királypavilont építtette. Itt a kor divatja szerint a magyar uralkodók és hadvezérek arcképcsarnoka kapott helyet. A királydombbal szemben szimmetrikusan egy L alaprajzú két helyiséges Lövöldeház is épült, oszlopos, timpanonos nyugati oldalát szobor díszítette.
Alsókert
A kastély előtt elterülő rész volt az Alsókert, amely "... négy részre van osztva: virágos kertre, jobbra eső zöldséges kertre, vadaskertre, melyben a kert legmagasabb részén lécekkel elkerített területen a legszebb szelíd dámvadak tenyésztek." . Az Alsó kertet szintén a barokk tájszerkezetre jellemző, egyenes, fasorral szegélyezett utak tagolták.
Angolkert
Grassalkovich II. Antal korában, az 1780-as évektől kezdődően a drága fenntartási költségeket igénylő franciakertet kezdik átalakítani angol tájképi kertté. Ennek kiteljesedése III. Antal korában volt, miután a herceg kiutazott Angliába, hogy ott tanulmányozza a tájképi kerteket. A Felső kert végén álló kőkerítés elbontásával megnövelték a park területét. Lágyan ívelő útrendszer tagolta a parkot, amelyben ligetes facsoportok, virágkülönlegességekben gazdagon pompázó virágágyások váltották egymást. A kor divatja szerint különleges és ritka növényfajokat ültettek, mint például a most is látható páfrányfenyőt (Ginkgo biloba). 1817-ben készült el a főhomlokzat előtt a Rákos-patak vízéből duzzasztott két hattyústó, a hercegnő "mulatópavilonjával" együtt.(Ezt a két tavat később a királyi időszakban Erzsébet királyné óhajára feltöltötték, az egyiket az 1870-es, a másikat az 1890-es évek elején, mivel a patak már nem tudta kellő vízhozammal ellátni azokat.)
Királyi időszak (1867-1918)
A herceg és hercegnő által kialakított gyönyörű kastélypark adta alapját a királyi időszak mesés pihenőhelyének. Itt minden, ami történt Erzsébet királyné kényeztetésére szolgált. Ez jól tükröződött a kastély előtt lévő előkertek kialakításánál. Az észak-északkeleti oldalon volt a Király, a déli oldalon a Királyné kertje. A Király kertje egyszerűbben volt kialakítva, míg Erzsébet királyné oldalán minden az ő igénye alapján készült. Ilyen volt az előkertbe épített faveranda és folyosó, amelyen rossz idő esetén is átsétálhatott a lovardába kedvenc lovaihoz. A verandát és a hozzá csatlakozó teraszt szobrok díszítették, az építményt vadszőlővel futtatták be. E terasz hangulatához szorosan illeszkedett a kis előkertben kialakított virágágyás, melybe kedvenc virágait ültették ki. Ugyanitt temették el a királyné két kedvenc kutyáját, amelyek közül az egyik márványtáblája még ma is látható.
A királyi időszakban nagy léptékkel kezdődött meg az utak építése. Az Alsóparkot összekötő közlekedési útvonalak szelték át a kastély, a város és a vasútállomás között. A királyi időszakban létesített bogárhát kiképzésű, gyöngykaviccsal felszórt sétautak mellé hársfákat ültettek, melyeket gondosan ápoltak. A királyné legszívesebben az Alsóparkban lévő fácánosban sétálgatott, melyet a gödöllői erdőség gyöngyszemeként tartottak számon. A fácános házi vadászkertként működött, mely gyönyörű sétautakkal, kis pihenőházzal ellátva.
Kormányzói időszak
1918 végén a kastély néhány hónapig üresen állt. 1919 tavaszán, amikor a Tanácsköztársaság itt alakította ki főhadiszállását, az épület és a katonai gyakorlatozásokra használt parkja rohamosan pusztult. Az újabb fénykort a kastély életében az 1920-tól kezdődő kormányzói időszak hozta el. Kisebb beavatkozások történtek csak a kertben, többek között a korábbi "Királyné kertjében" épített légoltalmi bunker, a díszudvarban létesített kissé túlméretezett szökőkút, melyeket az utóbbi évek helyreállítási munkái során elbontottak. Még ma is látható a Felsőkertben az a családi úszómedence, amelyhez egy fából épült kis öltöző kabin tartozott. A pavilont és környékét egynyári és egzotikus dézsás növényekkel díszítették. (E kis építmény a II. világháborúban leégett.)
