„Gödöllői Filmszínház” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
21. sor: 21. sor:


=== 1930-1945 ===
=== 1930-1945 ===
[[Kép:mozi1.jpg|thumb|right|300px|A Gödöllői mozi épülete az 1910-es években]]
[[Kép:mozi2.jpg|thumb|right|300px|A Gödöllői mozi épülete az 1910-es években]]
1930 tavaszán jelent meg az első hangos film Gödöllőn. Az Uranus Mozgóban bemutatták a Tolsztoj műve után készült Hadzsi Muratot, melyet nagy megelégedéssel fogadott közönség. A vidéki helyek közül Gödöllőn szereztek be első ként hangosfilm vetítésére alkalmas készüléket, ami egy Savaco (Szauberer és Vajda) magyar gyártmányú gép volt. A Diamant Mór házában működő mozi az 1930-as évek végére korszerűtlenné vált, „börtönszerű – inkább földalatti helyiségnek beillő – keskeny, levegőtlen és tűzveszélyes helyiség ” volt, ezért szükségessé vált áthelyezése egy új épületbe.  
1930 tavaszán jelent meg az első hangos film Gödöllőn. Az Uranus Mozgóban bemutatták a Tolsztoj műve után készült Hadzsi Muratot, melyet nagy megelégedéssel fogadott közönség. A vidéki helyek közül Gödöllőn szereztek be első ként hangosfilm vetítésére alkalmas készüléket, ami egy Savaco (Szauberer és Vajda) magyar gyártmányú gép volt. A Diamant Mór házában működő mozi az 1930-as évek végére korszerűtlenné vált, „börtönszerű – inkább földalatti helyiségnek beillő – keskeny, levegőtlen és tűzveszélyes helyiség ” volt, ezért szükségessé vált áthelyezése egy új épületbe.  


29. sor: 29. sor:




[Kép:mozi3.jpg|thumb|right|300px|A Gödöllői mozi épülete az 1910-es években]]
=== 1945-1990 ===
=== 1945-1990 ===


Az ötvenes években Gödöllő egyik legfőbb szórakozó helye volt a Petőfi mozi, az egyetlen mozi a városban. A Pest Megyei Hírlap 1958-ban megjelent olvasói levelében úgy írják le, mint jövedelmező vállalkozás. Az előző években 162 ezer forint volt a jövedelme. A műsorok miatt érdemes a moziba elmenni, a budapesti premierekkel egy időben vetítik a filmeket. Levelében [[Csiba József]] gödöllői lakos megemlíti, hogy a képvetítéssel nincsen gond, a hanggal annál inkább. A problémát a II. világháborúban keletkezett rongálódásokat még nem állították helyre, valamint hiányoznak a függönyök is. A függöny hiány miatt nem csak a hangzás rossz, hanem a vetítővászon látványa sem esztétikus. A függönyök mozgatásához az elektromos berendezés már meg volt.
Az ötvenes években Gödöllő egyik legfőbb szórakozó helye volt a Petőfi mozi, az egyetlen mozi a városban. A Pest Megyei Hírlap 1958-ban megjelent olvasói levelében úgy írják le, mint jövedelmező vállalkozás. Az előző években 162 ezer forint volt a jövedelme. A műsorok miatt érdemes a moziba elmenni, a budapesti premierekkel egy időben vetítik a filmeket. Levelében [[Csiba József]] gödöllői lakos megemlíti, hogy a képvetítéssel nincsen gond, a hanggal annál inkább. A problémát a II. világháborúban keletkezett rongálódásokat még nem állították helyre, valamint hiányoznak a függönyök is. A függöny hiány miatt nem csak a hangzás rossz, hanem a vetítővászon látványa sem esztétikus. A függönyök mozgatásához az elektromos berendezés már meg volt.


[[Kép:mozi3.jpg|thumb|right|300px|A Gödöllői mozi épülete az 1910-es években]]
1966-ban bemutatták Jancsó Miklós legújabb magyar filmjét, a Szegénylegényeket. Az esemény alkalmából a járási tanács dísztermében a Pest megyei Moziüzem Vállalat ankétot rendezett a filmről. Vitavezetőül Jancsó Miklóst, a film rendezőjét kérték fel.  
1966-ban bemutatták Jancsó Miklós legújabb magyar filmjét, a Szegénylegényeket. Az esemény alkalmából a járási tanács dísztermében a Pest megyei Moziüzem Vállalat ankétot rendezett a filmről. Vitavezetőül Jancsó Miklóst, a film rendezőjét kérték fel.  


49. sor: 49. sor:


== Digitális film korszak ==
== Digitális film korszak ==
[Kép:mozi4.jpg|thumb|right|300px|A Gödöllői mozi épülete az 1910-es években]]
[[Kép:mozi4.jpg|thumb|right|300px|A Gödöllői mozi épülete az 1910-es években]]


=== 2000-2015 ===
=== 2000-2015 ===

A lap 2015. május 15., 13:24-kori változata

A Gödöllői mozi épülete az 1910-es években

Gödöllőn már a 20. század legelején megjelent az új szórakoztatási intézmény, a mozi. 1910 novemberében vetítettek először filmet az Erzsébet Szálló ( ma Gödöllői Városi Múzeum)épületében, Dékány Gyula kecskeméti vállalkozó "Mozgó fénykép és Uránia színház"-ának köszönhetően. A közönség ekkor még nem igen látogatta a mozit, külön előadást szerveztek a gödöllői tanulók részére. Emellett alkalmi filmvetítéseket tartott a fővárosi Apolló Mozgószínház és az Uránia Tudományos Mozgószínház is.


Néma film korszak

1910-1915

Amikor 1911-ben elkezdték építeni az új községház (ma Erzsébet Királyné Szálloda), több ajánlat érkezett az önkormányzathoz, hogy a földszintet kibérelnék filmszínház céljára. A pályázatok közül egy sem valósult meg. Az első állandó mozgószínház 1912. augusztus 1-jén nyílt a Ferenc József téren Diamant Mór vaskereskedő házában Uránia Mozgó néven. A rőfös Kelemen Miksa, aki az izraelita hitközség egyik elöljárója is volt, vállalkozott a mozi beindítására, ami egészen modern volt, a vetítőgépet villamoserő hajtotta. Az előadások szerdán, szombaton és vasárnap délután 4 órától éjfélig tartottak. Az új filmek bemutatása szinte a fővárosi premierrel egy időben történt. Kelemen Miksa próbált újítani, igyekezett szebbé, jobbá tenni a mozit, mert a vállalkozók részéről is egyre nagyobb lett az érdeklődés a mozi iránt, verseny kezdett kialakulni. 1912 novemberében cégtábla is került az épület falára. Úgy hirdették az újságok, hogy a mozi a legjobb szórakozóhely Gödöllőn, olcsó és változatos, színvonalas a programja. 1913 nyarán az egész Uránia Mozgót átalakították. Megnagyobbították a fogadóteret és a nézőteret, továbbá villamos tetővilágítással és ventillátorral látták el. A gramofon helyett önműködő, villamos zongora szolgáltatta az aláfestő zenét.

Kelemen Miksán kívül más vállalkozók is működtettek mozit. Rózsa István gödöllői lakos 1912-ben saját házában alakította ki a mozgószínházat a Petőfi utcában. Petőfi mozgó néven üzemelt a mozi. Források említik még, hogy 1914-ben Lukhaup Péterné bécsi hölgy indított mozit. 1915-ben Rózsa Izsó tulajdonába került az Uránia Mozgó.


1917-1929

A mozi 1917-ben a Brunner család tulajdonába került, amelynek tagjai aztán évtizedeken keresztül működtették a helyi filmszínházat Uránus Mozgó néven. Brunner József 1917. szeptember 11-én meghalt 45 éves korában, utána az özvegy látta el fiaival a mozival kapcsolatos teendőket. Brunnerék igényes művészfilmeket is vetítettek. 1919-ben a már meglévő mozi mellett a sebesült katonák szórakoztatására a kastély lovardájában vetítőkészüléket állítottak fel. Gödöllő nagyközség szeretett volna kultúrházat építeni a két világháború között a Horthy Miklós (ma Dózsa György) út és a Kossuth Lajos utca sarkán lévő telekre. Hetzel Frigyes és Brestyánszky Tibor építészmérnökök a kultúrház tervrajzát is elkészítették 1930-ban, ami a Pest Megyei Levéltárban ma is megtalálható. A kultúrház épületén belül kialakítandó mozi neve Submarine Uranus Mozgó lett volna, de a terv nem valósult meg.


A hangosfilm korszaka

1930-1945

A Gödöllői mozi épülete az 1910-es években

1930 tavaszán jelent meg az első hangos film Gödöllőn. Az Uranus Mozgóban bemutatták a Tolsztoj műve után készült Hadzsi Muratot, melyet nagy megelégedéssel fogadott közönség. A vidéki helyek közül Gödöllőn szereztek be első ként hangosfilm vetítésére alkalmas készüléket, ami egy Savaco (Szauberer és Vajda) magyar gyártmányú gép volt. A Diamant Mór házában működő mozi az 1930-as évek végére korszerűtlenné vált, „börtönszerű – inkább földalatti helyiségnek beillő – keskeny, levegőtlen és tűzveszélyes helyiség ” volt, ezért szükségessé vált áthelyezése egy új épületbe.

A község csak tervezte, de nem volt képes megépíteni a kultúrházat és benne a mozit, a koronauradalom viszont cselekedett. 1937-ben az Erzsébet Szálló (ma múzeum) egyik szárnyrészét lebontotta, a bontási anyag felhasználásával és az utca felé eső rész kiképzésével egy mozi épületrészt kezdett el építeni. Több mint 50 helybeli iparos és munkás dolgozott rajta. Nagyrészt a bontott téglákat használták föl, amelyek között AG és BS jelűeket is találtak. Az előbbi Grassalkovich égetése, az utóbbi Sináé. Az építés szakszerűségét Hack Ernő koronauradalmi építészmérnök felügyelte. A mozi építésével a koronauradalom egy jövedelmező bérleményt létesített, évi 3300 pengőt fizetett a bérlő. Az új mozi 400 néző befogadására volt alkalmas, kényelmes ülőhelyekkel és tág sorokkal. Az emeleten a mozi tulajdonosának alakítottak ki lakást. 1937. október 5-én adték ki az új mozi működési engedélyét özv. Brunner Józsefnének. A bemutatott tervek és leírás alapján Gödöllőn a Ferenc József tér 4. sz. alatt létesítendő mozgóképszínházra a szolgabíró megadta a telepengedélyt 30 pengő eljárási költség ellenében.

1938. február 9-én az alispánná választása alkalmából Endre László tiszteletére rendezett bankettel debütált a mozi új épülete, ahol 580 személyt ültettek le és szolgáltak ki. Azután 1938. március 3-án tartották az első filmvetítést az új épületben. A mozi neve Uránia lett. 1942 tavaszán a Petőfi nevet vette fel a mozi, a névmagyarosítást örömmel üdvözölte a helyi újság.


1945-1990

Az ötvenes években Gödöllő egyik legfőbb szórakozó helye volt a Petőfi mozi, az egyetlen mozi a városban. A Pest Megyei Hírlap 1958-ban megjelent olvasói levelében úgy írják le, mint jövedelmező vállalkozás. Az előző években 162 ezer forint volt a jövedelme. A műsorok miatt érdemes a moziba elmenni, a budapesti premierekkel egy időben vetítik a filmeket. Levelében Csiba József gödöllői lakos megemlíti, hogy a képvetítéssel nincsen gond, a hanggal annál inkább. A problémát a II. világháborúban keletkezett rongálódásokat még nem állították helyre, valamint hiányoznak a függönyök is. A függöny hiány miatt nem csak a hangzás rossz, hanem a vetítővászon látványa sem esztétikus. A függönyök mozgatásához az elektromos berendezés már meg volt.

A Gödöllői mozi épülete az 1910-es években

1966-ban bemutatták Jancsó Miklós legújabb magyar filmjét, a Szegénylegényeket. Az esemény alkalmából a járási tanács dísztermében a Pest megyei Moziüzem Vállalat ankétot rendezett a filmről. Vitavezetőül Jancsó Miklóst, a film rendezőjét kérték fel.

1970-es években megkezdődött a mozi korszerűsítése. A 400 férőhelyes mozi előtere lepusztult, hiányoztak a kiszolgáló helyiségek, rossz volt a hangzás és rossz minőségűek voltak a gépek, valamint rosszul működött a fűtőberendezés.


1990-2000

1991 nyarán még felújítást végeztek az épületen, kifestették és átkárpitozták a székeket, azonban annyira veszteséges volt az üzemeltető cég, hogy 1991 decemberében bezárta kapuit a Petőfi filmszínház. A tulajdonos Uránusz Mozgó Kft. jogutód nélkül megszűnt és végelszámolás alá került. Gödöllő város képviselő testülete 1992. februári ülésén bejelentették, hogy az Uránusz Mozgó Kft. a mozi épületét a BIOCOOP Szolgáltató és Ipari Kisszövetkezetnek és a Casablanca Bt.-nek 1 évre. Az új bérlő, Ligeti Zoltán február második felében újra kinyitott a filmszínházat és kezdetét vette a vetítés. Az előtérben a Casablanca Bt. nyitott egy büfét, ahol nem csak a moziba érkezők fogyaszthattak, hanem bárki, aki betért az utcáról. A kínálatban megtalálhatóak voltak az üdítők, édességek és az amerikai pattogatott kukorica is. A 390 férőhelyes mozi látogatottsága változó volt. Az olcsóbb jegy ár nem ment a minőség rovására, 50 Ft-ért 30m2-es vásznon, jó minőségű hangosítás mellett nézhettük a filmeket. Gyermekelőadásokat pénteken és szombaton tartottak, ha találtak megfelelő filmet. Az épületben videotéka is működött, ahova külön bejáraton keresztül lehetett eljutni. Az üzemeltető vállalat bármilyen célra bérbe adta a helyiséget.

1992. július 21-én a Pest Megyei Vagyonátadó Bizottság Gödöllő Város Önkormányzat tulajdonába adta a Hamvay kúria épületének azon részét, ahol a mozi üzemelt. A képviselő-testület 1993-ban még egy évre meghosszabbította a BIOCOOP Szolgáltató és Ipari Kisszövetkezet bérleti jogát. A bérleti díj nem csak az épületre, hanem az ingóvagyon és a berendezések használatának díját is tartalmazta.

1994-re hiába nőtt a látogatók száma és vált bemutató mozivá azzal, hogy premier filmeket mutatott be, a vállalkozás veszteséges volt. Az üzemeltető kérte az önkormányzatot, hogy csökkentse a bérleti díjat, mert a kiadások sokkal nagyobbak voltak, mint a bevétel, elsősorban az épület elhanyagoltsága miatt, ami mind a bérlő mind a bérbe adó hibájából eredt. Teljes géppark cserére lett volna szükség, de az anyagiak miatt ez nem volt lehetséges. Az előcsarnok burkolatának cseréjére, fűtési rendszer korszerűsítésére, a vezetékes gáz bevezetésére, kamaraterem kialakítására, a vetítőterem székeinek és padlózatának cseréjére, a szennyvízrendszer és a szociális helyiségek felújítására lenne szükség, hogy megtarthassa versenyképességét. A felújítások ekkor még nem történtek meg. A bérleti díjat az önkormányzat lecsökkentette.


Digitális film korszak

A Gödöllői mozi épülete az 1910-es években

2000-2015

2000. március 31. óta a Pannon 2001 Mozgókép Kft. üzemelteti a gödöllői mozit. Reményi Richárd 2000. március 30-án került a gödöllői mozihoz, mint mozigépész és üzemvezető-helyettes. 2006. július 30-án vette meg a mozit üzemeltető céget és azóta a párjával együtt vezeti a Városi Filmszínházat. 2008. áprilisábanban kicserélték a székeket. A gödöllői mozit látogatók fejtámlás, pohártartós, megnövelt sortávolságú ülőhelyekkel találkoztak.

2011 újabb korszerűsítést igényelt a filmszínház. Reményi Richárd pályázatott Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz, és nyert. A sikeresen pályázaton 16 millió forintot nyert, és Gödöllő önkormányzata is hozzájárult a fejlesztéshez majdnem 4 millió forintos támogatással. A pénzt digitális fejlesztésekre fordították. 2012-re elkészültek a fejlesztések és újból premier mozivá vált a gödöllői filmszínház. Március utolsó hetében valamennyi berendezés megérkezett, és megkezdődtek az átállási munkák. A március 30-ai műszaki átálláson már a minden tökéletesen működött. A gépházba beszerelték az új digitális vetí- téshez szükséges berendezéseket, és beüzemelték azt a 200 db speciális szemüveget is, amik a 3D-s filmek megtekintéséhez szükségesek. Mint azt Reményi Richárdtól, a Gödöllői Városi Mozi üzemeltetőjétől megtudtuk, valamennyi berendezés egyedi, kifejezetten a gödöllői mozi adottságaihoz mért speciális beállítással rendelkezik, csak itt működőképes, más berendezésekkel nem kompatibilis, így a szemüvegek sem használhatók sem más moziban, sem az otthoni 3D-s tévéknél. A XXI. századi látványhoz korszerű hangzás társul, mivel megújult, digitális hangrendszert szereltek be, s mindehhez a nézőteret is megszépítették. . Az év áprilisában műszakilag megújult, már digitális filmek vetítésére is alkalmas volt a filmszínház. Sőt 3d-s filmeket is megnézhettünk.

2013-ban újabb korszerűsítés vált lehetővé a moziban. Az újhangzás mellé új vásznat is kaptak a mozi látogatói. Az új vászon a legmodernebb technológiá-val készült. . A másfél millió forintos, önerőből történő beruházásnak köszönhetően közel hatvan százalékos képjavulást érhető el.

A Gödöllői Városi Filmszínház, azaz a gödöllői mozi Pest megye egyik utolsó mozija, városunkon kí- vül már csak Cegléden és Szentendrén van ilyen szórakozási lehetőség. A helyi lakosok mellett rendszeresen látogatják a környékbeli települések lakói is. A gödöllőinek, ami 2005. január elsejétől a mozgókép hatóság által besorolt art moziként üzemel, 2010-ben közel 20.000 látogatója volt, ami jól mutatja életképességét. Havonta átlag 150 vetítést tartanak, melyben a családi és gyermekfilmek mellett nagy hangsúlyt kapnak a mű- vészi alkotások és a magyar filmek. Mindemellett a meglévő analóg vetítőrendszer továbbra is üzemben marad, hogy a csak 35-ös kópián elérhető filmek vetítésére továbbra is legyen lehetőség.


Forrás

A lap eredeti címe: „https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Gödöllői_Filmszínház&oldid=2782”