Kotlán Sándor

Kotlán Sándor

Kotlán Sándor (Szomolány, Szlovákia, 1887. július 14. – Budapest, 1967. december 22.) állatorvos, egyetemi tanár, Kossuth-díjas, az MTA rendes tagja.

Élete

Kotlán professzor emléke elsősorban mint a hazai modern parazitológia alapjainak megteremtője, valamint az állattan és parazitológia tárgyak nagy tekintélyű oktatója él a tanítványok és a pályatársak emlékezetében. Tevékenysége azonban messze túllépi a parazitológia határait. A magyar állatorvosképzés történetírójaként, a hazai állatorvosi szaklapok szerkesztőjeként és a magyar állatorvosi szaknyelv mentoraként is jelentőset és maradandót alkotott. Dél-morvaországi származású családban született 1887. július 14-én a felvidéki Szomolányban (ma Smolenice, Szlovákia).

Középiskoláit a nagyszombati érseki főgimnáziumban végezte 1897 és 1905 között. Budapesten szerzett állatorvosi oklevelet 1911-ben, s lett mindjárt az Állatorvosi Főiskola kórbonctani intézetének munkatársa. Az intézet állattani és parazitológiai laboratóriumát Kotlán – Európában az elsők között – 1929-re önálló, parazitológiai, rendkívüli tanszéki rangra fejlesztette.

Munkássága

Hetvenkilenc éves koráig, harminchét éven át volt vezetője az általa alapított tanszéknek, de a tanári kar nagy tekintélyű tagjaként már 1921-től oktatta a parazitológiát, 1923- tól pedig az általános állattan tárgyat is. Az Agrártudományi Egyetem (mely 1950-ben Gödöllőre költözött) Állatorvostudományi Kara dékáni tisztségét két alkalommal, 1947 és 1949 között, illetve 1951/52-ben töltötte be. Személyében szerencsésen társult a felkészült zoológus, a paraziták kórtani hatását kritikusan értelmezni tudó patológus állatorvos és a parazitás bántalmak járványtani viszonyait áttekinteni képes ökológus szemlélete. Tudományos cikkei 1919 és 1968 között jelentek meg. Működése egybeesett azzal az időszakkal, amikor a parazitológia a korábban elsősorban faunisztikai, morfológiai, rendszertani kérdésekkel foglalkozó leíró tudományból az állatorvos és az orvos gyógyító munkájához segítséget nyújtani képes komplex tudománnyá is vált. A patológus iskolában nevelkedett Kotlán Sándornak a parazitológia mindhárom területére – az egysejtű élősködőkkel foglalkozó protozoológiára, a féregélősködőkkel foglalkozó helmintológiára és az ízeltlábú élősködőkkel foglalkozó arachnoentomológiára – kiterjedő kutatói munkássága hozzájárult a parazitológia önálló biológiai, klinikai tudománnyá fejlesztéséhez.

A magyar állatorvosképzés 150. jubileumára megjelent A magyar állatorvosképzés története 1787-1937, majd a 175. évfordulóra 1962-ben megjelent A magyar állatorvosképzés 175 éves története a magyar agrár-felsőoktatás fontos területének etalon értékű, hiteles krónikája. Évtizedeken át szerkesztője volt az Állatorvosi Lapok, később a Magyar Állatorvosok Lapja című szaklapoknak, majd 1948. évi megalapításától az Acta Veterinaria Hungarica című lapnak is, 1967-ben bekövetkezett haláláig.

Szerkesztői tevékenysége, szellemi kisugárzásának ereje nagy hatással volt a hazai állatorvosi szakirodalom és szaknyelv fejlődésére. Kotlán Sándor örökre beírta nevét a magyar állatorvosi szaksajtó történetébe. Nem csak szerkesztőként fordított különleges gondot a szaknyelv helyességének a megőrzésére és tisztaságának ápolására. Nem volt barátkozó természetű, a szakmai és a politikai közélet útvesztőiben könnyen eligazodó, s ezáltal akár magának, akár a gondjaira bízott embereknek előnyt szerezni törekvő ember. Távol tartotta magát a politikától. A hivatásának élő, puritán ember volt. Megnyilvánulásaiban mindig az értéket tisztelő és kereső személyiség jutott kifejezésre. Sikerének titka talán különleges személyiségében, sziklaszilárd jellemében, szuggesztív egyéniségében keresendő, aminek a hatása alól nem vonhatta ki magát, aki vele érintkezésbe lépett. Emlékét sokrétű munkássága mellett kiváló embersége is azon elődök sorába emeli, akik különösen rászolgáltak az utókor megbecsülésére. Markáns arcvonásait egy portrészobor őrzi volt munkahelye, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara szoborparkjában, Gödöllő város önkormányzata pedig utcát nevezett el róla.

A magyar parazitológia kedvező hazai és nemzetközi megítélésének kialakulásában meghatározó szerepe volt Kotlán Sándor értékközpontú, sokrétű és céltudatos tudományos munkásságának, tekintélyének, személyisége misztériumának. Korszerű szemléletet, rendszerezett és jórészt feldolgozott ismeretanyagot, világos célokat hagyott az utódokra. Halála után ennek az örökségnek a szinten tartása és továbbvitele állította és állítja nehéz feladat elé a tanítványok generációit.

Magyar Parazitológusok Társasága

Kezdeményezésére, az MTA Agrártudományok Osztálya égisze alatt, 1963-ban megalakult a Magyar Parazitológusok Társasága, amely őt választotta alapító elnökévé, majd tiszteleti elnökévé, amikor nyugállományba vonulásakor, hetvenkilenc évesen lemondott elnöki tisztségéről. A társaság megalakulása fontos lépés volt a hazai parazitológiai kutatás szervezettebbé tételére és az állatorvosi, orvosi és biológiai szakterületeken dolgozó parazitológusok közötti kapcsolatok erősítésére. Kotlán Sándor állatorvos-történetíróként is múlhatatlan érdemeket szerzett.

Művei (Válogatás)

Kotlán Sándor

• A szárnyas baromfi fertőző és parasitás betegségei (1931)
• Fonálférgek. Mételyek. Galandférgek. In: Brehm A: Az állatok világa; (1935)
• A magyar állatorvosképzés története 1787-1937. (1941)
• Parazitológia (1944)
• KParazitológia (1953)
• Helminthologie. Die Helminthosen der Haus- und Nutztiere unter Berücksichtigung der Helminthosen des Menschen (1960)
• Parazitológia (1972)

Akadémikusi súlyának teljes latba vetésével jelentős szerepet vállalt a Dudich Endre akadémikus kezdeményezésére 1955-ben útjára indult Magyarország állatvilága (Fauna Hungariae) című sorozat létrehozását elhatározó döntés keresztülvitelében, és részt vett a sorozat szerkesztésében is.

Szerkesztői munkája

• Állatorvosi Lapok, 1929-1944
• Magyar Állatorvosok Lapja, 1946-1952
• Acta Veterinaria Hungarica, 1948-1967

Tudományos fokozatai és díjai

• MTA levelező tagja (1946)
• MTA rendes tagja (1951)
• Kossuth-díj (1951)
• Munka Vörös Zászló Érdemrend (1957)
• Theodor Kitt-plakett (1962)
• Hutÿra Ferenc-emlékérem (1962)
• Állatorvostudományi Egyetem díszdoktora (1962)

Emlékezete

• Sírja a Farkasréti temetőben található [6/1-1-19]
• Kotlán Sándor emlékülés, Magyar Parazitológusok Társasága (MPT), Állatorvostudományi Egyetem (ÁOTE) 1977. június 9–10.
• Kotlán Sándor emlékülés, MPT, ÁOTE, MTA, 1987. április 24–25.
• Kotlán Sándor emlékülés, MPT, ÁOTE, 1997. november 12.
• Kotlán Sándor emlékülés, MPT, SZIE, ÁOTK, 2007. november 20.
• Kotlán Sándor utca: Gödöllő, (1977) (itt egy emléktáblát is állítottak tiszteletére); Kulcs, (2007)

Forrás

• Gödöllői Szolgálat 2010. május 19. - XIX. évfolyam - 19. szám
• Wikipedia/Kotlán Sándor