Erzsébet királyné

Erzsébet Amália Eugénia, gyakori becenevén Sisi, teljes német nevén Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach (München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) osztrák császárné, magyar királyné, Ferenc József felesége volt. Kora egyik legszebb asszonyának tartották. Egyéniségének és a magyarok iránt érzett szeretetének köszönhetően máig az egyik legnépszerűbb történelmi személy Magyarországon.

Élete

Gyermekkora

Erzsébet bajor hercegnő Miksa József bajor herceg és Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnő nyolc gyermeke közül harmadikként született, egy foggal a szájában, ami a bajor néphagyomány szerint rendkívüli szerencsét jelent. Szülei unokatestvérek voltak. Apja, Miksa József herceg a Wittelsbach-ház szerényebb, nem uralkodó, Pfalz-Birkenfeld-Gelnhausen oldalágából származott (címzése Herzog in Bayern).

Hét testvéréhez hasonlóan az udvartól távol, Münchenben és nyaranta a családja birtokában lévő Possenhofen kastélyban nőtt fel. 1853-ban elkísérte édesanyját és nővérét, Ilona hercegnőt Bad Ischlbe, Zsófia Friderika főhercegnéhez (aki anyai nagynénje volt), hogy találkozzanak unokatestvérükkel, Ferenc József császárral, akit Helén hercegnő férjéül szántak. Ferenc József azonban Ilona helyett Erzsébet hercegnőt választotta. Eljegyezték egymást és 1854. április 24-én este hét órakor Bécsben összeházasodtak. Az Ágoston-rendiek templomában (Augustinerkirche) megtartott esküvő után még egy hétig folytatódott a mulatság a díszesen kivilágított városban. A házasságot celebráló bécsi püspököt 70 pap segítette a szertartáson, beszédes természete miatt a püspököt „Plauschernek” (fecsegőnek) is nevezték.

A császári udvarban

A megismerkedés és az esküvő között eltelő egy évben Erzsébetnek rengeteget kellett tanulnia. Neveltetésében és képzésében hatalmas hiányosságok voltak, hiszen nem szánták trónra, a legkevésbé a Habsburg Birodaloméra. Az egyik legfontosabb Ausztria történelme volt, melyet Majláth János magyar gróf, történettudós tanított neki. Emellett tőle hallott először magyar szót, sőt magyar verseket is, bár a nyelvet ekkor még nem beszélte. Erzsébet évekkel később is elismeréssel beszélt tanáráról. Megtanulta ugyan a társasági illemet, azonban Európa egyik legkonzervatívabb udvarának merev etikett-előírásait nem tudta és nem is akarta elfogadni. Anyanyelvén, a németen kívül még angolul, franciául és csehül is beszélt, ám franciatudását sok kritika érte és soha nem sikerült igazán megszeretnie ezt a nyelvet. (Magyarul és újgörögül csak a későbbi években tanult meg.)

Az ifjú császárné bécsi tartózkodásának első napjától boldogtalannak érezte magát a merev és szigorú bécsi udvarban, amit számára anyósa, Zsófia főhercegné testesített meg. Férjével keveset lehetett együtt, hisz őt lefoglalták a mindenkori államügyek.

Az alig 16 évesen asszonnyá lett Erzsébet igen korán teherbe esett. 1855. március 5-én szülte meg első gyermekét, Zsófiát, majd 1856. július 12-én Gizellát. Anyósa, Zsófia a gyermekek szobáját anyjukétól távol, a saját lakosztálya mellett, a Hofburg másik szárnyában jelölte ki, így, ha Erzsébet látni szerette volna gyermekeit, az egész épületen végig kellett mennie. Emellett sosem maradhatott egyedül leányaival, mert mindig jelen voltak a főhercegné udvarhölgyei; a nevelésükbe pedig egyáltalán nem szólhatott bele. A császár anyja túl fiatalnak tartotta a tizenéves Erzsébetet a gyermekek neveléséhez, ő pedig ezt egyrészt anyósa rosszindulata jeleként értelmezte, másrészt fokozta kisebbrendűségi érzését.

1857-ben Erzsébet kierőszakolta, hogy a kislányokat is magukkal vihessék magyarországi útjukra. A már Bécsben is gyengélkedő idősebb kislány, Zsófia Budán súlyosan megbetegedett, és néhány nappal később, május 29-én tífuszban meghalt. Ennek hatására Erzsébet a továbbiakban szinte „lemondott” gyermekeiről. 1858. augusztus 21-én született meg a régóta várt trónörökös, Rudolf koronaherceg, de Erzsébet udvarban elfoglalt helyzetén már ez sem segített.

Házassága kezdett tönkremenni, részben anyósa és az udvar befolyása, részben Erzsébet és Ferenc József eltérő életfelfogása és egyénisége miatt. A császárnén, aki gondjai elől már házassága első éveiben is magányba és betegeskedésbe menekült, 1858-ban rejtélyes betegség vett erőt. Ebben valószínűleg nagy jelentősége lehetett a kislánya halála miatt megromlott idegállapotának is. Orvosa levegő- és környezetváltozást tanácsolt neki. 1859-ben elhagyta a császárt, és elutazott. Több hónapot töltött Madeirán és Korfu szigetén – ahol megismerkedett egy magyar testvérpárral, Hunyadi Imre gróffal és Lili húgával. Ez alatt a rövid idő alatt tőlük kezdett el magyarul tanulni. Ezután Velencébe ment tovább, hogy egyedül lehessen.

Politikai karrier

Utazásairól 1861-ben tért vissza a bécsi udvarba eléggé megerősödve szellemileg ahhoz, hogy néhány jelentős dologban keresztülvigye akaratát Zsófia ellenében. Egyre kevésbé volt hajlandó elfogadni korábbi helyét az udvarban. Már nem volt az a kislány, aki számára ismeretlen és rettegést keltő környezetbe került; fokról fokra kezdett ráébredni, hogy milyen magas pozícióban van: ő a császárné, a birodalom első asszonya.

1863-ban magyar tanárt fogadott azzal az elhatározással, hogy komolyan megtanul magyarul, egy év múlva pedig már magyar társalkodónőt vett maga mellé Ferenczy Ida személyében, amivel sikerült komoly bonyodalmat okoznia az udvari etikettben. Az udvar hölgyei Ferenczy Ida nem megfelelő származását kihasználva igyekeztek minél jobban megalázni a magyar nőt, ezért Erzsébet férjénél kijárta, hogy bizalmas barátnőjét kinevezzék brünni alapítványi hölggyé. Az a nő, aki máig sem tisztázott körülmények között került fel az ajánlott hölgyeket tartalmazó lista aljára, a császárné igaz, melegszívű barátnőjévé vált. Bizalmas kapcsolatukat leveleik, és a kívülállók számára sokszor érthetetlen, apró kis célzásaik, utalásaik is elárulják. Ferenczy Idának nem kis része volt abban, hogy Erzsébet elsősorban a magyarok királynéjává akart válni.

Erzsébet férjére gyakorolt hatásának köszönhetően a császár hajlandó volt óvatos liberalizációs lépések megtételére. A politikai foglyokat hamarabb kieresztették vagy amnesztiában részesítették. A börtönökben megszüntették a láncraverést.

Az első igazán komoly összeütközésre azonban Rudolf miatt került sor, 1865-ben, amikor Erzsébet egy véletlen folytán rájött, hogy még a hittnél is kegyetlenebb a fia katonai nevelése. Kétségbeesve látta, hogy a kisfiú teljesen tönkremegy Gondrecount szigorú, katonás nevelése miatt, mellyel mind Ferenc József, mind Zsófia főhercegné egyetértett – a katonás szigorúság, a bátorságra nevelés hozzátartozott ugyan egy trónörökös neveléséhez, de nevelői nem vették figyelembe Rudolf félénk, törékeny személyiségét. Erzsébet formális ultimátumot intézett férjéhez, melyben nyilvánvalóvá tette, hogy kész elhagyni a császárt, amennyiben az nem teljesíti kívánságait. Rudolf későbbi liberális életfelfogására nagy mértékben kihatottak az édesanyja által vallott elvek.

Erzsébet kitűnő politikai érzéke ellenére ritkán avatkozott bele az államügyekbe. Legnagyobb győzelmét a magyarkérdésben érte el. A poroszoktól 1866-ban elszenvedett vereség után kétségbeesve igyekezett megőrizni a birodalmat férje és fia számára. Nem ultimátumszerűen, hanem kitartóan és szívósan, minden diplomáciai és női eszközt bevetve küzdött a magyarság előnyben részesítéséért az osztrák udvar azon tagjaival szemben, akik továbbra is ragaszkodtak az „erős kéz” elvéhez. Ez olyan lépés volt, mely egyrészt más nemzetiségek, főleg a csehek háttérbe szorításával járt, másrészt viszont az egész birodalomban döntően erősítette a liberális irányzatot. Nem lehet eltekinteni azonban attól, hogy e lépésének egyik mozgatórugója az Andrássy Gyula grófhoz, 1848–49 egyik volt forradalmárához és későbbi magyar miniszterelnökhöz való barátsága – egyesek szerint vonzalma – volt.

Az 1867-ben megtörtént kiegyezés az Osztrák–Magyar Monarchia megalakulásához vezetett. Erzsébet ekkor férjével együtt Budára utazott, ahol magyar királyi párrá koronázták őket június 8-án a budai Nagyboldogasszony-, azaz Mátyás-templomban. Ősi hagyomány szerint koronázáskor a nemzet megajándékozza a királyt, a király a nemzetet. A királyi pár az Erzsébet által kedvelt gödöllői, hajdani Grassalkovich-kastélyt kapta ajándékul a hozzátartozó birtokkal és 100 000 arany forintot. Az utóbbit az 1848–49-es szabadságharc honvédözvegyei, árvái és hadirokkantjai javára ajánlották fel. A király nagylelkű gesztusa – ami felháborodást váltott ki a császári-királyi hadsereg veteránjai között – valószínűleg a királyné közbenjárásának volt köszönhető.

A kiegyezés után

Tíz hónappal a koronázást követően, 1868. április 22-én megszületett negyedik gyermekük, Mária Valéria főhercegnő (1868–1924), akit sokan „magyar gyermeknek” is neveztek (főként gúnyolódásból, ezzel célozgatva az Erzsébet és Andrássy viszonyáról szóló alaptalan pletykára). A császárné legkisebb gyermekét a magyaroknak szánta ajándékul. Ragaszkodott ahhoz, hogy a kicsi a Budai Várban szülessen. Ha fiúgyermeknek adott volna életet, és ha bátyja, Rudolf trónörökös életben marad és örökli a osztrák császári trónt, akkor érdekes közjogi helyzet állt volna elő. A magyar függetlenségpártiak értelmezése szerint ekkor a Pragmatica Sanctio és valamennyi későbbi megállapodás ellenére a királynak Magyarországon született fia lehetett volna Magyarország trónjának jogos örököse, ezzel a magyar korona országai elméletileg elszakadhattak volna Ausztriától.

A politikától a magyar koronázást követően teljesen visszavonult. Császárnéi kötelességeiről szándékosan nem vett tudomást, s kizárólag az önmegvalósításnak élt. Bármennyire művelt nő is volt, valójában főleg szépsége segítette abban, hogy felülemelkedhessen a bécsi udvar – szemében – kicsinyes nyüzsgésén. Innen nagyrészt az utazás, a lovaglás és kedvenc gyermekének, Mária Valériának nevelése töltötte ki idejét.

Életének kétségtelenül legnagyobb tragédiája a trónörökös halála. Rudolf főherceg 1889-ben Mayerlingben elkövetett öngyilkossága olyan súlyosan megrázta, hogy az megrázó események után már csak feketében járt és hivatalos megjelenéseit még inkább visszaszorította. Élete végéig nem tudott szabadulni a lelkiismeretfurdalástól, hogy nem tudott olyan viszonyt fenntartani a fiával, amire szükség lett volna. Hangulata és idegállapota egyre rosszabb lett, spiritiszta hajlamai felerősödtek, többek között ebben keresett menekülést depressziója elől is. Keveset tartózkodott Bécsben. Utolsó éveit utazgatással töltötte. „Mater dolorosa”-ként vándorolt inkognitóban, Hohenembs grófné néven. Főleg Görögországban, Korfu szigetén időzött, ahol felépíttette magának az Achilleion kastélyt.

Utolsó hivatalos magyarországi látogatására és megjelenésére az 1896-os millenniumi ünnepségeken került sor, amelyre feketébe öltözött. Mikszáth Kálmán írása szerint A királyné lesüti fejét ... és ez a hófehér arc egyszerre csak elkezd pirosodni ... mindig jobban-jobban. Először csak nem olyan fehér többé, azután olyan, mint a frissen szűrt tej, mintha rózsaszínnel volna befuttatva, azután piros lesz, mint az élet, piros, egészen piros. Milyen káprázat! Ferenc József király mellett ott ült egy életpiros királyné. Egy percig tartott az egész. Szemei tágra nyíltak, a régi ragyogás kicsillant belőlük. S a szemekből, melyek úgy tudtak valaha mosolyogni, hogy egy szomorú országot vidítottak föl, egy könnycsepp buggyant ki. Százan és százan látták a drága cseppet. Megvolt a reciprocitás. Egy mosolygó ország föl tudta vidítani a királynét.

A merénylet

A merénylő Luigi Lucheni rendőrségi fényképe1898. szeptember 10-én Genfben tartózkodott. Kísérőjével, Sztáray Irma grófnővel (1863–1941) a Genfi-tó partján hajókirándulásra igyekezett, amikor egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista egy hegyesre fent reszelővel szíven szúrta.

A merénylő saját bevallása szerint meg akarta ölni egy királyi család valamelyik tagját, mindegy, hogy kit. A szoros fűzőt viselő Erzsébet a támadás után még felállt, és saját lábán ment fel a hajó fedélzetére. A hajó elindulása után rosszul lett, összeesett, ekkor találták meg súlyos sebét. A hajó visszafordult, de hiába vitték a sebesültet vissza a szállodájába (az Hôtel Beaurivage-ba), az orvos már csak a halál beálltát állapíthatta meg. A királyné utolsó mondata a "Was ist mit mir geschehen?" vagyis a "Mi történt velem?" volt.

„ Valami misteriósus dicsfény födi az ő alakját, mintha régen, nagyon régen élt volna egy királyné, aki minket nagyon szeretett, aki értünk sokat tett. Hogy mit tett, nem bírjuk elemezni, történetkönyvek, okmányok, krónikák nem hirdetik világosan, de az érzésekben ott él és mint bizonyosság él az a tudat, hogy ez a szent asszony örködött a nehéz órákban Magyarország fölött, hogy az ő szivéből, melyet most átvert a gyilkos tőre, fakadtak ki elsőbben azok a sugarak, melyek most elöntenek fényükkel, melegükkel. A másik szőke asszony az isten anyja, akinek az alakja a pénzeinkre van verve, csak édestestvére ennek a mi érzéseinkben. Egyforma rangban él a kettő a hármas halom és kettős kereszt országában. ” – Mikszáth Kálmán: A királyné meghalt, Országos Hirlap 1898. szeptember 11. 1. old.

A császárné-királynét Bécsben, a kapucinusok templomának császári kriptájában (Kaisergruft) temették el fia, Rudolf koronaherceg mellé. Erzsébet királyné 61 éves volt.

Címei

Erzsébet Amália Eugénia, Ausztria császárnéja, Magyarország apostoli királynéja, Csehország, Lombardia és Velence, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Galícia és Lodoméria, Illíria és Jeruzsálem királynéja, Ausztria főhercegnéje, Toszkána és Krakkó nagyhercegnéje, bajorországi hercegnő, Lotaringia, Salzburg, Stájerország, Karintia és Bukovina hercegnéje, Felső- és Alsó-Szilézia hercegnéje, Erdély nagyfejedelemnéje, Morvaország őrgrófnéja, Habsburg és Tirol hercegesített grófnéja.

Emléke, legendája

Emléktáblája a róla elnevezett János-hegyi kilátónálErzsébet a magyar történelem egyik jelentős alakja. Mára újra felerősödött a Sisi-kultusz, rengeteg „rajongója” van Erzsébetnek.

Bár Erzsébetnek a Monarchia politikájára kifejtett hatását nem szabad túlbecsülni, a 20. században valóságos ikonná vált. A köztudatban szabadságvágyó, tragikus alakként él. Számtalan közterület, intézmény, sok műalkotás: regény, film és színdarab állít emléket alakjának.

Pesterzsébetet a királyné tiszteletére nevezték el, az akkor még Erzsébetfalva nevű telepet Suda János és társai 1870. június 14-én alapították meg, a névadáshoz a királyi család is hozzájárult.

Nevét viseli Budapest legmagasabb pontján, a János-hegyen álló kilátó is.

Az osztrák turizmus sokat köszönhet Erzsébetnek, egykori lakóhelyeit – Schönbrunn, Ischl, Gödöllő és a korfui Achilleion – rengeteg turista keresi fel.

Magyarországon számos közterület viseli nevét, ezenkívül Budapesten és Komáromban híd viseli a nevét. Első magyarországi szobrát Stróbl Alajos készítette, a miskolci Népkertben állították fel 1899-ben.

A pozsonyi Kék templom, vagyis Árpád-házi Szent Erzsébet-templom Lechner Ödön egyik legnagyszerűbb munkája, a magyar szecesszió egyik legszebb példája. A templom Árpád-házi Szent Erzsébetnek van szentelve, de Erzsébet királyné szimbolikus mauzóleumaként építették.

A makói Erzsébet árvaházat a királyné után nevezték el; alaprajza „E” betű formájú, így őrzi névadójának emlékét.

Darányi Ignác földművelésügyi miniszter felhívásban kérte a nagyközönséget, hogy Erzsébet ligeteket, parkokat létesítsenek. Selmecbányán emlékére a Kálvária és a Leányvár közötti hegyoldalban az erdő fáit hatalmas "E" alakban kivágták és (eltérő lombszínű) vörösfenyővel ültették be az Akadémia hallgatói. Hossza 115 méter, alsó szára 55 méter, középső szára 25 méter, bordaszélessége mindenütt 15 méter volt. A híres "E" betű látható Csontváry Kosztka Tivadar Selmecbánya látképe című 1902-ben készült festményén. Ma már nem létezik.

Játékfilmek

• Erzsébet királyné, magyar film, 1940, rendezte Podmaniczky Félix. Erzsébet császárnét Karády Katalin alakította, egyéb szerepekben Jávor Pál, Somlay Artúr, Gózon Gyula, Rajnai Gábor, Makláry Zoltán.
• Sissi, osztrák filmtrilógia, rendezte Ernst Marischka, Erzsébet császárnét Romy Schneider alakította. Magyarországon is nagy sikert aratott. Az ábrázolás messze áll a történelmi hitelességtől, de nagyban hozzájárult az Erzsébet királyné körül kialakult legendákhoz:

Sissi (1955)

• Sissi – die junge Kaiserin (1956) (Sissi – A fiatal császárné)
• Sissi – Schicksalsjahre einer Kaiserin (1957) (Sissi – Egy császárné sorsdöntő évei)

Ludwig, olasz–német–francia film, 1972, rendezte Luchino Visconti. Erzsébet császárné: Romy Schneider, aki azért vállalta el ismét „Sissi” megformálását, mert egyrészt a rendező lekötelezettje volt, másrészt végre le akart számolni a korábbi filmek által közvetített cukormázas Sisi-imázsával is. Richard Wagner szerepében Trevor Howard.

• Kaiserin Elisabeth von Österreich, német némafilm, 1921, rendezte Rolf Raffé. Erzsébet császárnét Carla Nelsen, Luigi Lucchenit, a merénylőt Enrico Benelli, I. Ferenc József császárt Niels Jensen alakította.
• Elisabeth von Österreich, német film, 1931, rendezte Adolf Trotz. Erzsébet szerepében Lil Dagover.
• Elisabeth von Österreich, osztrák TV-film, 1971, rendezte Theodor Grädler. Erzsébet szerepében Marisa Mell.
• Mayerling, francia film, 1936, rendező: Anatole Litvak. Erzsébet császárnét Gabrielle Dorziat, I. Ferenc József császárt Jean Dax, Rudolf trónörököst Charles Boyer, Stefánia főhercegnét Yolande Laffon, Marie von Vetsera bárónőt Danielle Darrieux alakította.
• Mayerling, angol–francia film, 1968, rendező: Terence Young. Erzsébet császárnét Ava Gardner, I. Ferenc József császárt James Mason, Rudolf trónörököst Omar Sharif, Marie von Vetsera bárónőt Catherine Deneuve, Stefánia főhercegnét Andréa Parisy, Marie von Larisch grófnőt Geneviève Page, Mizzi Kaspart Fabienne Dali alakította.
• Rudolf – Sissi egyetlen fia (Kronprinz Rudolf), osztrák–német–francia–olasz TV-film, 2006, rendező: Robert Dornhelm. Erzsébet császárnét Sandra Ceccarelli, I. Ferenc József császárt Klaus-Maria Brandauer, Rudolf trónörököst Max von Thun, Stefánia főhercegnét Daniela Golpashin, Marie von Vetsera bárónőt Vittoria Puccini, Marie von Larisch grófnőt Julia Cencig, Mizzi Kaspart Birgit Minichmayr alakítja.
• Sisi, 2-részes osztrák–olasz tv-film, 2009, rendező Xaver Schwarzenberger. Erzsébet császárnét Cristiana Capotondi, I. Ferenc József császárt David Rott, Zsófia főhercegnét Martina Gedeck, Miksa József bajor herceget (Erzsébet apját) Xaver Hutter, Ilona bajor hercegnőt (Erzsébet nővérét) Christiane Filangieri, Mária Ludovika hercegnőt (Erzsébet anyját) Licia Maglietta alakítja.

Zenében

1992-ben mutatták be az Elisabeth című musicalt a bécsi Theater an der Wienben. A szöveget Michael Kunze írta, a zenét Sylvester Levay szerezte. A musical más országokban, többek közt Magyarországon is nagy sikert aratott, ennek főszerepét Janza Kata játssza.

Ajánlott irodalom

• Brigitte Hamann: Erzsébet királyné, Aquila, 1998. (ISBN 963-9073-27-X).
• Brigitte Hamann: Sisi, Taschen/Kulturtrade, 1998. (ISBN 3-8228-8227-5) (rövidített, háromnyelvű kiadás képekkel).
• Dániel Anna: Erzsébet királyné.
• Joan Haslip: The Lonely Empress – Elizabeth of Austria, London, Phoenix Press, cop. 1965. (ISBN 1-84212-098-0).
• Niderhauser Emil: Merénylet Erzsébet királyné ellen, Helikon, Budapest, 1985. (ISBN 963-207-923-X).
• Matteo Tuveri: Specchi ad angoli obliqui. Diario poetico di Elisabetta d’Austria, Aracne Editrice, Roma, 2006. (ISBN 88-548-0741-9).
• Matteo Tuveri: Tabularium. Considerazioni su Elisabetta d'Austria, Aracne Editrice, Roma, 2007. (ISBN 978-88-548-1148-5).
• Matteo Tuveri: Sisi:Mythos und Wahrheit, Eco delle Dolomiti, Pinzolo, 2007. (ISSN 1970-3104).
• Matteo Tuveri: Da D'annunzio a Cioran: percorsi letterari di Elisabetta d'Austria, Rassegna dannunziana - Centro studi dannunziani, Pescara, 2007.
• Matteo Tuveri: Sissi becomes Lissy L'Unione Sarda, 6 gennaio 2009, p. 40, Cagliari.
• Zsigray Julianna: Erzsébet magyar királyné.
• Marieluise von Ingenheim: Sissy, 6 részes regénysoroza

Külső hivatkozások

• A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébet királyné témájú médiaállományokat.
• Mikszáth Kálmán: A királyné meghalt
• [1]Erzsébet királyné.lap.hu – Linkgyűjtemény
• [2]Erzsébet tiszteletére emelt szobrok 1898–1914 között
• [3]Szobrai a SzoborLap.hu oldalon
• [4]Sissi és Ferenc József manipulált képei

„Sissi”-filmek (IMDb)

• [5]1932-es rajzfilm
• [6]Sissi, 1955-ös film
• [7]Sissi - A fiatal császárné, 1956-os film
• [8]Sissi - Egy császárné sorsdöntő évei, 1957-es film
• [9]Ludwig – 1972-es film
• [10]Sissi, l'impératrice rebelle, 2004-es TV-film

Források

[11] [12] [13] [14] [15] [16] [17]