Undi (Springholtz) Mariska

Undi (Springholtz) Mariska (Győr, 1877 - Budapest, 1959) grafikus, festő, mese-illusztrátor, iparművész, játék- és bútortervező.

Származása és tanulmányai

Undi Mariska önarckép

Hat gyerekes győri családból származott, édesanyja figyelt fel lánya tehetségére, és ezért eladták a házukat, hogy Budapestre költözhessenek, ahol a kislány megfelelő oktatásban részesülhet. Ugyanígy gondoskodott többi gyermeke taníttatásáról, a család minden vagyonát erre költötte.

Mariska a budapesti Képzőművészeti Akadémián Székely Bertalan tanítványaként (regionális érdekesség a festő szadai műhelye) tanult. Itt ismerkedett meg Kriesch Laurával, a festő Kriesch Aladár testvérével, s rajta keresztül került kapcsolatba a gödöllői művészteleppel.

1904-ben Angliába és Franciaországba ment tanulmányútra, az angol Art Nouveau és az Arts and Crafts mozgalom nagy hatással volt rá, később Nagybányán tökéletesítette festészetét.

1916-ban összeházasodott az erdélyi Boér Jenővel tolsztojiánus filozófussal, de házasságuk nem tartott sokáig. Nem telepedtek le Gödöllőn.

Az emancipált nő

Nagyon határozott karakter volt szeretett a maga útján járni. A századelő új nő típusát testesítette meg, aki az önállóságot vállalta és a művészetének élt. A tízes években, mikor még a fűző nyomorította a nőket és nem a fogyókúra, a női egyenjogúsítási mozgalom által kedvelt laza „refomruhákat” tervezett, és viselt, melyek egy tunikából és egy felsőruhából álltak, fűző nélkül. Reform szándékáról több cikket jelentetett a kor ismert feminista lapjában a Nő és a társadalomban. Családnevét, Sprinholz, 1904-ig viselte, ekkor fölvette anyai ágának nevét, az Undit. A modern nő megtestesítője volt: önálló, saját kenyerét megkereső.

Jellemzőek azok a fotók, amelyek a műtermében készültek: saját tervezésű ruhákban, maga tervezte bútorok között saját festményei mellett látható a művésznő, mintegy megtestesítve a szecesszió összművészeti ideálját.

Művészete

Undi Mariska: Csodaszarvas

Undi Mariska független művész volt, aki szinte minden műfajban felvette a versenyt a gödöllői művésztelep vezető mestereivel. Falképeket festett, üvegfestményeket, kiváló enteriőröket, játékokat tervezett. A gödöllői művésztelephez tartozott, szőnyeget is tervezett a műhely számára.

Saját műhelyét 1924-ben nyitotta meg Magna Ungaria néven. Érdekelte a népművészet, gyűjtőutakat tett Matyófölfön, Kalotaszegen és a Sárközben, a magyar népi hímzésekről Magyar hímvarró művészet címen könyvet adott ki 160 rajzzal és 107 fényképpel (1934), a tízkötetes Magyar Kincsesláda című sorozatában pedig népművészeti gyűjteményét adta közre (1937). Egyik legnagyobb megbízatása a budapesti Tűzoltó utcai kórház és a Dózsa György úti Népszálló freskóinak és faliképeinek elkészítése volt. (1919 és 1911). Meseillusztrációi közül kiemelkedik a Régen c. mesekönyv, de több tankönyvet is illusztrált.

Az 1930-as években folytatta néprajzi gyűjtő tevékenységét és pedagógia munkásságát. Művészeti hagyatékát a Gödöllői Városi Múzeum 1995-ben vásárolta meg.

Kiállításai, sikerei, könyvei

Undi Mariska: Az én sárga szobám

KIállításai

• Közös bemutató a gödöllői művésztelep tagjaival (1909)

Sikerei

• Tűzoltó utcai kórház és a Dózsa György úti Népszálló freskóinak és faliképeinek elkészítése (1919 és 1911)
• Péterke király szekere c. fajáték - második díj az első hazai gyermekjáték pályázaton (1904)
• Gyerekszoba tervek - St. Louis-i világkiállítás - bronzérem (1904)
• Gyerekszoba tervek - Milánói világkiállítás aranyérem (1906)

Könyvei

• Magyar hímvarró művészet (1934)
• Magyar Kincsesláda című tízkötetes sorozat (1937)

Forrás

• Híres Hölgyek Gödöllőn - 2010 A Nők Éve leporelló tájékoztató
• http://www.reginaprogram.hu/haz/files/regina-notorteneti_seta_godollon_20072.pdf