„Heltai Miklós Gábor” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
16. sor: | 16. sor: | ||
==Munkássága== | ==Munkássága== | ||
Édesapja, [[Heltai | Édesapja, [[Heltai Miklós]] jelentette számára az igazodási pontot, aki néhai osztályfőnöke [https://hu.wikipedia.org/wiki/Kar%C3%A1csony_S%C3%A1ndor Karácsony Sándor], a magyar neveléstudomány megújítójának életfilozófiáját követve egész életét a másik emberrel - a diákokkal - való együttműködésre áldozta. | ||
1963-tól 1973-ig a mai péceli Ráday Pál Gimnáziumban volt tanár, igazgatóhelyettes; majd 1973-tól 2003-ig, nyugdíjba vonulásáig a gödöllői Török Ignác Gimnáziumot igazgatta. [[Fájl:2003_Tantestület.jpg|200px|thumb|right|A Török Ignác Gimnázium tantestülete, 2003]] | 1963-tól 1973-ig a mai péceli Ráday Pál Gimnáziumban volt tanár, igazgatóhelyettes; majd 1973-tól 2003-ig, nyugdíjba vonulásáig a gödöllői Török Ignác Gimnáziumot igazgatta. [[Fájl:2003_Tantestület.jpg|200px|thumb|right|A Török Ignác Gimnázium tantestülete, 2003]] |
A lap 2024. június 7., 11:32-kori változata
Heltai Miklós Gábor (Budapest, 1941)
Életútja
Budapesten született 1941-ben, de élete első tíz évében többet élt Nagyszalontán, és Kaposvárott, mint szülővárosában.
Édesapja 1952-ben kapott kinevezést Gödöllőn a Petőfi Sándor Általános Iskolába, így Kaposvárról ide költözött a nyolcgyerekes nagycsalád.
Középiskoláját a mátyásföldi Corvin Mátyás Gimnáziumban végezte, majd 1964-ben történelem-latin szakos diplomát szerzett az ELTE Bölcsészkarán. Péceli pályakezdése után harminc éven keresztül igazgatója volt a Gödöllői Török Ignác Gimnáziumnak, amely igazgatása alatt az ország legjobb középiskolái közé emelkedett.
Felesége szintén tanár, négy gyerekük közül hárman is a pedagógusi pályát választották.
Munkássága
Édesapja, Heltai Miklós jelentette számára az igazodási pontot, aki néhai osztályfőnöke Karácsony Sándor, a magyar neveléstudomány megújítójának életfilozófiáját követve egész életét a másik emberrel - a diákokkal - való együttműködésre áldozta.
1963-tól 1973-ig a mai péceli Ráday Pál Gimnáziumban volt tanár, igazgatóhelyettes; majd 1973-tól 2003-ig, nyugdíjba vonulásáig a gödöllői Török Ignác Gimnáziumot igazgatta.
Vezetésével a gödöllői Török Ignác Gimnázium nevelőtestülete a következő képzési formákban valósított meg pedagógiai innovációt: óvónői szakközépiskola (1975-1995), angol két tannyelvű osztály (1989-től), angol és német nyelvi, továbbá matematika speciális osztályok és csoportok (1990-től és 2000-től), nyolcosztályos gimnáziumi osztályok (1994-től).
Kialakította a felsorolt képzések tantervi, szakirodalmi hátterét, majd beillesztette ezeket az intézmény pedagógiai programjába. Vezényletével szervezték meg a máriabesnyői épületekből a gimnázium kiköltöztetését a jelenlegi belvárosi új építésű telephelyre.
1990-től 2018-ig elnöke volt a péceli székhelyű Csökmei Kör pedagógus szakmai szervezetnek, mely célul tűzte ki Karácsony Sándor neveléstudományának újbóli beemelését a pedagógiai köztudatba. Ő maga a Csökmei Kör névadását magyarázva vallotta, hogy a Karácsony Sándor nemesi előnevét azért vették fel, mert „Karácsony Sándor nagy tudós, mi kevésbé vagyunk azok, nem szerettük volna a nevét kompromittálni.” Elnöksége alatt a Csökmei Kör konferenciákat szervezett, évente négy napon keresztül diákok és pedagógusok részvételével Karácsony Sándor pedagógiáját tanulmányozták, aktualizálták. A konferenciákon a két évtized alatt több mint kétezer gimnazista, egyetemista diák, illetve nevelő, kutató vett részt. Karácsony Sándor műveinek újra kiadásához végzett szerkesztési munkái, a művek aktualizálásaként tartott előadásai olyan tudással ruházták fel, hogy az ezek alapján elmondott gimnáziumi évnyitó, és évzáró előadásaira szülők sokasága máig szeretettel emlékezik.
A Csökmei Kör a Széphalom Könyvműhelynél megjelentette Karácsony Sándor életmű-kiadását. Más kiadóknál, vagy önálló kiadványban Karácsony Sándor számos további tanulmányát, didaktikai művét, vallásos nevelési tárgyú munkáját is kiadta a Kör, melyek szerkesztését, nyomdai munkáit szintén ő végezte. A Kör 2018-ra kitűzött céljait teljesítette, ezért egyesületi működését befejezte, de vezetésével máig civil szervezetként működik.
2003-tól 2013-ig szemináriumokat tartott a Károli Gáspár Református Egyetemen, kurzusai tárgya Karácsony Sándor pedagógiája volt. Ugyanerről a tárgyról egyesületeknek, intézményeknek számos előadást tartott szerte az országban. A Magyar Önkormányzatok Szövetségét képviselte az Országos Közoktatás-politikai Tanácsban.
Lakóhelyén, Pécelen az Olvasókör (Karsai Zsigmond Baráti Társaság) nevű civil egyesületet vezeti napjainkban is, és 2014-től elnöke a Települési Értéktár Bizottságnak.
A péceli Református Egyházközségnek 1994-től 2018-ig presbitere volt, 2003-tól 2018-ig pedig elnökeként vezette a péceli Harangvirág Református Óvoda igazgatótanácsát.
Művei
Publikációi részben szakpedagógiai jellegűek (l. Történelemtanítás, Pedagógiai Szemle), részben helytörténeti jellegűek (l. a gödöllői városi kiadványokat), legnagyobbrészt azonban természetesen Karácsony Sándor pedagógiájához kapcsolódnak (l. a Debreceni Akadémiai Bizottság, illetve a Debreceni Egyetem kiadványait, az Új Pedagógiai Szemlét, Confessiót, a Magyar Református Nevelést, a Reformátusok Lapját). Oktatáspolitikai jellegű cikkei az Új Katedra, a Mester és Tanítvány című folyóiratokban, az Új Emberben és napilapokban jelentek meg.
Áldozatos szervezői, majd szerkesztői munkája nyomán jelent meg péceli illetőségű Fáy Ferenc (Pécel,1921.jún.20.- Toronto,1981.jún.10.) költőnek, az emigráns magyar líra kiemelkedő alakjának életművét bemutató kötet.
Kitüntetései
Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1976)
Kiváló Tanár (1980)
Apáczai Csere János-díj (2011)
Gödöllő város díszpolgára (2003)
Pécelért Díj (2013)
Pécel város díszpolgára (2019)