„ORA-kápolna” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kép:orakapolna.jpg|300px|right|bélyegkép|ORA-kápolna]] | [[Kép:orakapolna.jpg|300px|right|bélyegkép|ORA-kápolna]] | ||
A máriabesnyői ''' ORA-kápolna''' a Fenyvesi nagyút 42. szám alatti épület egyik felében található. 1945 óta működik, valamikor magánkézben volt. Az épület homlokzatán egy latin nyelvű felirat kezdőbetűi láthatók: ORA (Opus Reginae Apostolorum) a jelentése Apostolok Királynőjének Műve. A nagytemplom plébániájához tartozik a kápolna. A telek korábbi tulajdonosa Heltai Jenő felesége volt. | A máriabesnyői ''' ORA-kápolna''' a Fenyvesi nagyút 42. szám alatti épület egyik felében található. 1945 óta működik, valamikor magánkézben volt. Az épület homlokzatán egy latin nyelvű felirat kezdőbetűi láthatók: ORA (Opus Reginae Apostolorum) a jelentése Apostolok Királynőjének Műve. A nagytemplom plébániájához tartozik a kápolna. A telek korábbi tulajdonosa Heltai Jenő felesége volt. | ||
A lap 2020. április 30., 16:24-kori változata
A máriabesnyői ORA-kápolna a Fenyvesi nagyút 42. szám alatti épület egyik felében található. 1945 óta működik, valamikor magánkézben volt. Az épület homlokzatán egy latin nyelvű felirat kezdőbetűi láthatók: ORA (Opus Reginae Apostolorum) a jelentése Apostolok Királynőjének Műve. A nagytemplom plébániájához tartozik a kápolna. A telek korábbi tulajdonosa Heltai Jenő felesége volt.
Története
Sigmond Ernő atya alapította a kápolnát, amit Péteri József megyés püspök szentelt fel 1945. szeptember 29-én. A kápolnát lelki gyakorlatos háznak szánták, de ezt nem sikerült elérni az 1951-es államosításáig. A kongregáció gyermekei az épületben nyaraltak. Ernő atyát 1951-ben megfosztották a hivatalától és egy évvel később nyolc év börtönre ítélték. Kovács István vette át a hivatalt és tizennégy évig vezette a kápolnát. Kovács István, egyházi nevén Kandid atya 1965-ben bekövetkezett halála óta többen dolgoztak a kápolnában, de az papi utánpótlás megfogyatkozása miatt bizonytalan lett a kápolna jövője. (1991)
Épület
Az épületet többször is átalakították. Először 1948-ban, amikor a homlokzatra került a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve szobor. Akkoriban újra felszentelték. A szentelést Ijjas József végezte el 1948. június 18-án. A következő átépítés 1968-ban volt. Ekkor alakult ki a kápolna, mai formája. Az épület előterében a magyar szentek galériája, amit Bajcsy Lajos készített 1976-ban. A tablón a magyar és magyar származású történelmi személyek láthatóak az Árpádházi-királyoktól a jelenkorig. Szentgyörgyváry Palládia festette meg az oltárképet. Az oltárkép témája a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve. Az oltárt Szabó János oltárasztalos készítette el. A kápolnában található még egy harmonium is.
Forrás
Kép:
Forrás
Kép:
