„Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
1916-ban kinevezték tartalékoshadnaggyá, majd 1918-ban tartalékos főhadnaggyá. A háború után a nagykanizsai katonai főreáliskolába került tanárként. Itt tanított, mint tartalékos főhadnagy, próbaszolgálatos tanár. 1921-ben kinevezték IX. rangosztályú nevelőtanárra. Nyugdíjazásáig Pécsett és Sopronban is tanított. Rendkívül humánus beállítottságú, szociálisan érzékeny ember volt. Elhivatott volt, ami a pedagógiát illeti. | 1916-ban kinevezték tartalékoshadnaggyá, majd 1918-ban tartalékos főhadnaggyá. A háború után a nagykanizsai katonai főreáliskolába került tanárként. Itt tanított, mint tartalékos főhadnagy, próbaszolgálatos tanár. 1921-ben kinevezték IX. rangosztályú nevelőtanárra. Nyugdíjazásáig Pécsett és Sopronban is tanított. Rendkívül humánus beállítottságú, szociálisan érzékeny ember volt. Elhivatott volt, ami a pedagógiát illeti. | ||
== Szittyák == | |||
[[Fájl:szt_1.jpg|thumb|right|300px|]] | |||
'''Vitéz Bucsy Béla''' szakszolgálati ezredes városunk polgárának, dr. Bucsy Lászlónak apai nagyapja volt. 1916 októberében orosz fogsága esett, ahonnan csak 1918 novemberében szabadult. A hadifogság alatt a többi fogollyal újságot szerkesztettek. A lapot Szittyáknak nevezték el. Tintával írt, gazdagon díszített újság volt. A lap körbejárt a fogoly társak között, aki elolvasta aláírta és tovább adta a másiknak. A megsárgult lapokon gyönyörű kézírással írt verseket és novellákat olvashatunk. A végén hirdetéseket, híreket, valamint szerkesztői levelet találunk. A művekhez rajzok is tartoznak, fekete-fehérek és színesek, mind élethű, részlet gazdag. Az orosz hadifogoly táborokban voltak a legrosszabb körülmények, mégis létre tudtak hozni egy ilyen színvonalas kiadványt. | |||
Kettő darab újságot kaptunk a kiállításra. Mind a két lap digitális változatát elolvashatják. | |||
== Szittyák 1917. augusztus 17. == | |||
A Szittyák hadifogoly újság ezen száma különleges, jubileumi szám, a II. évfolyam 25. száma. A Szerkesztői üzenetek között olvashatjuk , hogy a jubileumi cikket Bartha főhadnagynak kellett volna megírni, de korára való hivatkozással elutasította a felkérést. Azonban katonatársai előtt nem tartotta titokban, mit írt volna meg, ha megteheti. A zulu nyelvleckék szünetei között elmesélte nekik a jubileumi cikk tartalmát. | |||
[[Szittyák 1917. augusztus 17. II. évfolyam 25. szám, Urzsum, Oroszország]] | |||
Az 1917. október 15-17. között íródott újságban többek között a hadifogoly lexikonról is szó van. A lexikonból megtudhatjuk mit jelent például a hűlzni, a defter, a bevásárló tiszt vagy a dizinytyer szó. Jenay Pista búcsúlevelét saját maga már nem tudta megírni, helyette katonája, Pergő Kis János tisztilegény körmölte le. Szép, hosszú levél lett, melyben elmeséli mi történt vele azóta, hogy jó tíz évvel korábban elvált barátjától, Miklóstól, a levél címzettjétől. | |||
[[Szittyák 1917. október 15-17. II. évfolyam 29. szám, Urzsum, Oroszország]] | |||
A lap 2016. július 1., 07:32-kori változata
Bucsy Béla 1892. október 7-én született Székelyudvarhelyen. Édesapja állami kishivatalnok. Szülei halála után bátyja, Bucsy István vette gyámsága alá. Zalaegerszegen végezte a gimnáziumot. 1910-1914 között a Budapesti Tudomány Egyetem bölcsész hallgatója volt, matematika-fizika szakos diplomát szerzett. 1914-ben vonult be katonának Triesztbe a hegyivadászokhoz. 1916 októberéig a fronton harcolt, közben tiszti képzést is kapott. Októberben orosz fogsága esett, ahonnan csak 1918 novemberében szabadult. A hadifogságban újságot szerkesztett társaival, Szittyák néven. A lapot kézzel írták és díszítették. Mindenki, aki olvasta az újságot, aláírta.
1916-ban kinevezték tartalékoshadnaggyá, majd 1918-ban tartalékos főhadnaggyá. A háború után a nagykanizsai katonai főreáliskolába került tanárként. Itt tanított, mint tartalékos főhadnagy, próbaszolgálatos tanár. 1921-ben kinevezték IX. rangosztályú nevelőtanárra. Nyugdíjazásáig Pécsett és Sopronban is tanított. Rendkívül humánus beállítottságú, szociálisan érzékeny ember volt. Elhivatott volt, ami a pedagógiát illeti.
Szittyák
Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes városunk polgárának, dr. Bucsy Lászlónak apai nagyapja volt. 1916 októberében orosz fogsága esett, ahonnan csak 1918 novemberében szabadult. A hadifogság alatt a többi fogollyal újságot szerkesztettek. A lapot Szittyáknak nevezték el. Tintával írt, gazdagon díszített újság volt. A lap körbejárt a fogoly társak között, aki elolvasta aláírta és tovább adta a másiknak. A megsárgult lapokon gyönyörű kézírással írt verseket és novellákat olvashatunk. A végén hirdetéseket, híreket, valamint szerkesztői levelet találunk. A művekhez rajzok is tartoznak, fekete-fehérek és színesek, mind élethű, részlet gazdag. Az orosz hadifogoly táborokban voltak a legrosszabb körülmények, mégis létre tudtak hozni egy ilyen színvonalas kiadványt.
Kettő darab újságot kaptunk a kiállításra. Mind a két lap digitális változatát elolvashatják.
Szittyák 1917. augusztus 17.
A Szittyák hadifogoly újság ezen száma különleges, jubileumi szám, a II. évfolyam 25. száma. A Szerkesztői üzenetek között olvashatjuk , hogy a jubileumi cikket Bartha főhadnagynak kellett volna megírni, de korára való hivatkozással elutasította a felkérést. Azonban katonatársai előtt nem tartotta titokban, mit írt volna meg, ha megteheti. A zulu nyelvleckék szünetei között elmesélte nekik a jubileumi cikk tartalmát.
Szittyák 1917. augusztus 17. II. évfolyam 25. szám, Urzsum, Oroszország
Az 1917. október 15-17. között íródott újságban többek között a hadifogoly lexikonról is szó van. A lexikonból megtudhatjuk mit jelent például a hűlzni, a defter, a bevásárló tiszt vagy a dizinytyer szó. Jenay Pista búcsúlevelét saját maga már nem tudta megírni, helyette katonája, Pergő Kis János tisztilegény körmölte le. Szép, hosszú levél lett, melyben elmeséli mi történt vele azóta, hogy jó tíz évvel korábban elvált barátjától, Miklóstól, a levél címzettjétől.
Szittyák 1917. október 15-17. II. évfolyam 29. szám, Urzsum, Oroszország
Részlet a Szittyák hadifogoly újságból:
"Urunk Királyunk te jöttél velünk
Vérfakasztó élettipró táncba;
Lángos arcunk égő verejtékét
Ahogy rajláztunk, hurráztunk,
Te szemed annyiszor látta.
Duló csaták zúgó fergetegén,
Hol duhajkodva táncolt a halál,
Láttad ahogy Leonidasz kardja
Tajtékot tarajozva
A néma lovasok útjára száll."
Hanganyag
Bucsy Béla háborúval kapcsolatos emlékeit az unoka Dr. Bucsy László klinikus, szakállatorvos elbeszélésből ismerhetjük meg bővebben.
Fényképek
