Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes

vitéz Bucsy Béla és Bucsy Piroska

Bucsy Béla 1892. október 7-én született Székelyudvarhelyen. Édesapja állami kishivatalnok. Szülei halála után bátyja, Bucsy István vette gyámsága alá. Zalaegerszegen végezte a gimnáziumot. 1910-1914 között a Budapesti Tudomány Egyetem bölcsész hallgatója volt, matematika-fizika szakos diplomát szerzett. 1914-ben vonult be katonának Triesztbe a hegyivadászokhoz. 1916 októberéig a fronton harcolt, közben tiszti képzést is kapott. Októberben orosz fogsága esett, ahonnan csak 1918 novemberében szabadult. A hadifogságban újságot szerkesztett társaival, Szittyák néven. A lapot kézzel írták és díszítették. Mindenki, aki olvasta az újságot, aláírta.

1916-ban kinevezték tartalékoshadnaggyá, majd 1918-ban tartalékos főhadnaggyá. A háború után a nagykanizsai katonai főreáliskolába került tanárként. Itt tanított, mint tartalékos főhadnagy, próbaszolgálatos tanár. 1921-ben kinevezték IX. rangosztályú nevelőtanárra. Nyugdíjazásáig Pécsett és Sopronban is tanított. Rendkívül humánus beállítottságú, szociálisan érzékeny ember volt. Elhivatott volt, ami a pedagógiát illeti.

Részlet a Szittyák hadifogoly újságból:

"Urunk Királyunk te jöttél velünk

Vérfakasztó élettipró táncba;

Lángos arcunk égő verejtékét

Ahogy rajláztunk, hurráztunk,

Te szemed annyiszor látta.

Duló csaták zúgó fergetegén,

Hol duhajkodva táncolt a halál,

Láttad ahogy Leonidasz kardja

Tajtékot tarajozva

A néma lovasok útjára száll."

Bucsy Béla háborúval kapcsolatos emlékeit az unoka Dr. Bucsy László klinikus, szakállatorvos elbeszélésből ismerhetjük meg bővebben.

Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Azon fájlok, amelyek nagyobbak mint 12,5 MP