Sidló Ferenc

Sidló Ferenc a gödöllői műteremben

Sidló Ferenc (Budapest, 1882. január 21. – Budapest, 1953. január 11.) szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára. A korszak megbecsült és elismert szobrásza volt.

Életpályája

Feleségével, Undi Carlaval

Apai ágon morvaországi, német származású (eredeti neve Schidlo volt), anyai ágon cipszer felmenőkkel rendelkező Sidló 1882-ben született. Az Iparművészeti iskolában Mátrai Lajosnál, majd a Képzőművészeti Főiskolán Stróbl Alajos mesteriskolájában tanult. Bécsben Hans Bitterlich, Münchenben Wilhelm von Ruemann műhelyeiben alkotott. 1906-tól a Műbarátok Köre ösztöndíjával Rómában élt, de a nyarakat a Gödöllői művésztelepen töltötte.

Hazatérése után, 1908-ban Gödöllőn telepedett le, s ott élt 1912-ig. Sidló, Undi Carla személyében itt talált magának művész-feleséget is (egy gyermekük született, András (1913)). Itt kapcsolatban állt Körösfői-Kriesch Aladárral, a marosvásárhelyi kultúrpalota számára együtt készítették a Ferenc József koronázását ábrázoló domborművet, s még számos épületdíszt. 1910-ben egy évet Münchenben, 1913-ban néhány hónapot Firenzében töltött. 1924-től 1948-ig tanított a Képzőművészeti Főiskolán, közben dolgozott a Százados úti művésztelepen is.

Művészete

Sidló Ferenc: Ébredés

1909-től kiállító művész, ekkor a gödöllői művészekkel együtt a Nemzeti Szalonban állított ki. Képmás szobrokkal, aktokkal állandó szereplője volt a budapesti időszakos kiállításoknak. 1929-ben rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást az Ernst Múzeumban. 1936-ban állami nagy aranyéremmel tüntették ki, a Horthy-korszakban a sokat foglalkoztatott emlékmű- és portrészobrászok közé tartozott. Legismertebb művei közt szerepel a székesfehérvári Szent István lovasszobor, valamint a budapesti Danaidák kútja. A Danaidák kútja egyszerre mutatja a görög művészet és a szecesszió hatását.

Közismert alkotása a Nyugat c., amely a Szabadság téren 1921-ben átadott Trianon szoborcsoport részét képezte, a háború után azonban a szoborcsoporttal együtt elbontották. Sidlót, kora elismert alkotójaként bőven ellátták megbízásokkal, és a két háború közötti időszak társadalmi életében is aktívan részt vett, viszont nem hajlott a szélsőségek felé. Várostervezéssel, lakáskultúrával is foglalkozott, a természet, építészet és társművészetek egységének megteremtésében látta a követendő célt. Sidló azonban nemcsak a történelmi monumentalitás terén volt erős, hanem a lágy formák, nőalakok bemutatásában is, többek között ezt igazolja a feleségéről készített Ébredés című, márványba faragott alkotása, de a szobrászat szinte minden műfaját művelte: emlékművet, portrét, síremléket, kisplasztikát, épületszobrászatot, de még érmészetet is.

Alkotói munkájára a görög művészet mellett a szecesszió gyakorolt mély hatást és Ivan Meštrović szobrászművészete. Korai szobrain a naturális formákat az extatikus lelkiállapot kifejezésével egyesítette (Ébredés, 1911, Gödöllő), és ezt szinte a végletekig túlhajtotta moralizáló fejtanulmányain (az Ember-ciklus, 1926–27). Irreális mozdulatú, kemény formálású női aktokat, portrékat és számos emlékművet készített. A nemzet, a hősök, a vallás foglalkoztatta alkotásaiban, s mindazok a karaktervonások, amelyeket az emberek átélnek, elgondolnak múltjukra, kultúrájukra nézve. A magyar emlékműszobrászat egyik nagy mestere.

Művei (válogatás)

Sidló Ferenc: Első világháborús emlékmű Kalocsán 1930

Sidló Ferenc: Vénusz kútszobor Budapest 1927

Több művét (Primavera, Genius, Szt. István) a [Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Ismertebb szobrai:

• Ébredés (Gödöllő, Városi Múzeum 1911)
• Római katolikus templom angyalfigurái (Rárósmúlyad/Muľa 1909-11)
• Görgey Artúr (Miskolc 1916?)
• Ember-ciklus (fejtanulmányok 1926-27)
• Nemzeti áldozatkészség szobra (Budapest 1915), elbontva 1946
• I. világháborús hősi emlékművek (Nagyszokoly, Pécs, Kalocsa)
• Hősök szobra (Rákoscsaba, 1925)
• Zichy Mihály emléktábla (Zala 1927)
• Nagy Lajos király dombormű (Szeged, Dóm téren van, a nemzeti panteonban, 1930)
• Danaidák kútja (Budapest 1933)
• Madách Imre (Balassagyarmat 1937)
• Szent István király szobra (Székesfehérvár 1938)

Díjai

• Corvin-koszorú (1930)
• Állami nagy aranyérem (1936)

Irodalom

• Harsányi K.: Sidló Ferenc, Magyar Művészet, 1927 (III.), 251–266.

Források

• Magyar művészeti kislexikon : kezdetektől napjainkig. Főszerk. Körber Ágnes. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002. Sidló Ferenc lásd 361. p.
• Sidló Ferenc élete, munkássága az artportalon
• Wikipedia/Sidló Ferenc
• 75 éve avatták fel a balassagyarmati Madách Imre szobrot