Sidló Ferenc

Sidló Ferenc (Budapest, 1882. január 21. – Budapest, 1953. január 11.) szobrász.

Az Iparművészeti Iskolán Mátrai Lajos, a Képzőművészeti Főiskolán Stróbl Alajos, Bécsben Hans Bitterlich, Münchenben Wilhelm von Ruemann növendéke volt. 1906-tól a Műbarátok Köre ösztöndíjával három évig Rómában élt, de a nyarakat a » gödöllői művésztelepen töltötte. 1908-ban telepedett le Gödöllőn, ahol 1912-ig élt. 1910-ben egy évet Münchenben, 1913-ban néhány hónapot Firenzében töltött. 1924-től 1948-ig a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1929-ben az Ernst Múzeumban volt gyűjteményes kiállítása. Munkásságára a gödöllői művészek spiritualizmusa és Ivan Meštrović hatott, akinek műveit már 1909-ben felfedezte, később cikket is írt róla (Magyar Művészet, 1936). Korai szobrain a naturális formákat az extatikus lelkiállapot kifejezésével egyesítette (Ébredés, 1911, Gödöllő, Városi Múzeum), és ezt szinte a végletekig túlhajtotta moralizáló fejtanulmányain (az Ember-ciklus, 1926–27). Irreális mozdulatú, kemény formálású női aktokat, portrékat és számos emlékművet készített. Legismertebb művei: a rárosmulyadi (Muľa) római katolikus templom angyalfigurái (1909–11), a marosvásárhelyi kultúrpalota domborműve (Ferenc József koronázása, 1913), a budapesti Danaidák kútja (1933), a székesfehérvári Szent István-szobor (1938). Készített grafikákat, kerámiákat és gobelinterveket is. Irodalom Harsányi K.: Sidló Ferenc, Magyar Művészet, 1927 (III.), 251–266.

szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára.

Életpályája

Az Iparművészeti iskolában Mátrai Lajosnál, majd a Képzőművészeti Főiskolán Stróbl Alajos mesteriskolájában tanult. Bécsben Hans Bitterlich, Münchenben Wilhelm von Ruemann műhelyeiben alkotott. 1906-tól a Műbarátok Köre ösztöndíjával Rómában élt, de a nyarakat a gödöllői művésztelepen töltötte.

Hazatérése után, 1908-ban Gödöllőn telepedett le, s ott élt 1912-ig. Itt kapcsolatban állt Körösfői-Kriesch Aladárral, a marosvásárhelyi kultúrpalota számára együtt készítették a Ferenc József koronázását ábrázoló domborművet, s még számos épületdíszt. 1924-től 1948-ig tanított a Képzőművészeti Főiskolán, közben dolgozott a Százados úti művésztelepen is.

Fájl:Sidló Ferenc sírja.jpg

Sidló Ferenc sírja Budapesten. Új köztemető: 16/4-1-5.

Művészete

1909-től kiállító művész, ekkor a gödöllői művészekkel együtt a Nemzeti Szalonban állított ki. Képmás szobrokkal, aktokkal állandó szereplője volt a budapesti időszakos kiállításoknak. 1929-ben rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást az Ernst Múzeumban. 1936-ban állami nagy aranyéremmel tüntették ki, a Horthy-korszakban a sokat foglalkoztatott emlékmű- és portrészobrászok közé tartozott. Legismertebb művei közt szerepel a székesfehérvári Szent István lovasszobor, valamint a budapesti Danaidák kútja. A Danaidák kútja egyszerre mutatja a görög művészet és a szecesszió hatását.

Alkotói munkájára a görög művészet mellett a szecesszió gyakorolt mély hatást és Ivan Meštrović szobrászművészete. A nemzet, a hősök, a vallás foglalkoztatta alkotásaiban, s mindazok a karaktervonások, amelyeket az emberek átélnek, elgondolnak múltjukra, kultúrájukra nézve. A magyar emlékműszobrászat egyik nagy mestere.

Művei (válogatás)

Több művét (Primavera, Genius, Szt. István) a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Ismertebb szobrai:

• Ébredés (Gödöllő, Városi Múzeum 1911)
• Római katolikus templom angyalfigurái (Rárósmúlyad/Muľa 1909-11)
• Görgey Artúr (Miskolc 1916?)
• Ember-ciklus (fejtanulmányok 1926-27)
• Nemzeti áldozatkészség szobra<ref>A szobor története</ref> (Budapest 1915), elbontva 1946
• I. világháborús hősi emlékművek (Nagyszokoly, Pécs, Kalocsa)
• Hősök szobra (Rákoscsaba, 1925)
• Zichy Mihály emléktábla (Zala 1927)
• Nagy Lajos király dombormű (Szeged<ref>A Dóm téren van, a nemzeti panteonban.</ref> 1930)
• Danaidák kútja (Budapest 1933)
• Madách Imre (Balassagyarmat 1937)
• Szent István király szobra (Székesfehérvár 1938)

Díja

• Corvin-koszorú (1930)

Források

• Magyar művészeti kislexikon : kezdetektől napjainkig. Főszerk. Körber Ágnes. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002. Sidló Ferenc lásd 361. p.
• Sidló Ferenc élete, munkássága az artportalon
• Wikipedia/Sidló Ferenc