„Ambrus Gizella” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
[[Kép:ambrusg.jpg|thumb|right|300px|Ambrus Gizella Gödöllő, 1933]]
'''Ambrus Gizella''' (Budapest, 1888. május 16. - Budapest, 1982. március 26.) szerkesztő, író, műfordító, pedagógus.
'''Ambrus Gizella''' (Budapest, 1888. május 16. - Budapest, 1982. március 26.) szerkesztő, író, műfordító, pedagógus.




== Élete ==
== Élete ==
[[Kép:ambrusg.jpg|thumb|right|300px|Ambrus Gizella Gödöllő, 1933]]
 
[[Ambrus Zoltán]] író, esztéta és [[Tormássy Gizella]] újságíró, műfordító lánya. Budapesten született 1888. május 16-án. Ez sajnos édesanyja életébe került.  Hosszú évekig apai nagyanyja, Ambrus Józsefné (sz. Spett Vilma) neveli Budapesten, Gyomán és Gödöllőn. Édesapja újra házasodik 1894-ben: Benkő Etelka (Blau Adél) operett énekesnőt veszi el. Felesége közben operaénekesnek képezteti magát, s 1902-től az Operaház szerződteti magánénekesnek. A kislány továbbra is a nagymamával él, ő taníttatja. Majd hamarosan apja kívánságára Pestre jár tanítóképzőbe, ahol irodalom-történelem szakos tanárként végez.  
[[Ambrus Zoltán]] író, esztéta és [[Tormássy Gizella]] újságíró, műfordító lánya. Budapesten született 1888. május 16-án. Ez sajnos édesanyja életébe került.  Hosszú évekig apai nagyanyja, Ambrus Józsefné (sz. Spett Vilma) neveli Budapesten, Gyomán és Gödöllőn. Édesapja újra házasodik 1894-ben: Benkő Etelka (Blau Adél) operett énekesnőt veszi el. Felesége közben operaénekesnek képezteti magát, s 1902-től az Operaház szerződteti magánénekesnek. A kislány továbbra is a nagymamával él, ő taníttatja. Majd hamarosan apja kívánságára Pestre jár tanítóképzőbe, ahol irodalom-történelem szakos tanárként végez.  


10. sor: 11. sor:


== Házassága ==
== Házassága ==
[[Kép:ambrusg2.jpg|thumb|left|300px|Gödöllői ház teraszán Fallenbüchl Tivadar, Ambrus Gizella, Fallenbüchl Zoltán]]
[[Kép:ambrusg2.jpg|thumb|left|400px|Gödöllői ház teraszán Fallenbüchl Tivadar, Ambrus Gizella, Fallenbüchl Zoltán, 1933]]
Polgári iskolai tanárként 1916-1950 között dolgozik a Práter utcai iskolában. Itt ismerkedik meg későbbi férjével, Fallenbüchl Tivadarral a Prohászka Ottokár utcai polgári leányiskola (ma Papnevelde u.) polgári iskolai igazgatóval, aki a magyar nőnevelés irányában tett sokat. Házasságkötésük (1923) után megszületik fiuk, [[Fallenbüchl Zoltán]], a későbbi történész, archontológus, az OSZK térképtárosa, majd kézirattárosa. Férjével együtt jelentős pedagógiai tevékenységet folytatnak, a lányok háztartási ismeretekre való tanítása terén úttörő munkát végeznek.
Polgári iskolai tanárként 1916-1950 között dolgozik a Práter utcai iskolában. Itt ismerkedik meg későbbi férjével, Fallenbüchl Tivadarral a Prohászka Ottokár utcai polgári leányiskola (ma Papnevelde u.) polgári iskolai igazgatóval, aki a magyar nőnevelés irányában tett sokat. Házasságkötésük (1923) után megszületik fiuk, [[Fallenbüchl Zoltán]], a későbbi történész, archontológus, az OSZK térképtárosa, majd kézirattárosa. Férjével együtt jelentős pedagógiai tevékenységet folytatnak, a lányok háztartási ismeretekre való tanítása terén úttörő munkát végeznek.



A lap 2012. március 27., 14:14-kori változata

Ambrus Gizella Gödöllő, 1933

Ambrus Gizella (Budapest, 1888. május 16. - Budapest, 1982. március 26.) szerkesztő, író, műfordító, pedagógus.


Élete

Ambrus Zoltán író, esztéta és Tormássy Gizella újságíró, műfordító lánya. Budapesten született 1888. május 16-án. Ez sajnos édesanyja életébe került. Hosszú évekig apai nagyanyja, Ambrus Józsefné (sz. Spett Vilma) neveli Budapesten, Gyomán és Gödöllőn. Édesapja újra házasodik 1894-ben: Benkő Etelka (Blau Adél) operett énekesnőt veszi el. Felesége közben operaénekesnek képezteti magát, s 1902-től az Operaház szerződteti magánénekesnek. A kislány továbbra is a nagymamával él, ő taníttatja. Majd hamarosan apja kívánságára Pestre jár tanítóképzőbe, ahol irodalom-történelem szakos tanárként végez.

1932-ben meghal édesapja. Már életében is nagyon sokat dolgozik Ambrus irodalmi munkásságának bibliográfiáján, majd halála után hagyatékának egyedüli gondozója lett. Életrajzi feljegyzései, irodalomtörténeti és kritikai írásai nagyban hozzájárultak a neves író műveinek megismeréséhez. Ezt a munkát később fiával, Fallenbüchl Zoltánnal folytatta.


Házassága

Gödöllői ház teraszán Fallenbüchl Tivadar, Ambrus Gizella, Fallenbüchl Zoltán, 1933

Polgári iskolai tanárként 1916-1950 között dolgozik a Práter utcai iskolában. Itt ismerkedik meg későbbi férjével, Fallenbüchl Tivadarral a Prohászka Ottokár utcai polgári leányiskola (ma Papnevelde u.) polgári iskolai igazgatóval, aki a magyar nőnevelés irányában tett sokat. Házasságkötésük (1923) után megszületik fiuk, Fallenbüchl Zoltán, a későbbi történész, archontológus, az OSZK térképtárosa, majd kézirattárosa. Férjével együtt jelentős pedagógiai tevékenységet folytatnak, a lányok háztartási ismeretekre való tanítása terén úttörő munkát végeznek.


Irodalmi tevékenysége

Saját irodalmi tevékenységet is folytatott. Még édesapjával közösen fordította le Brillat-Savarin: Az ízlés fiziológiája című művét, mely Magyarországon először 1912-ben jelent meg. Az első világháború előtti időkben novellákat írt, amelyekben a női egyenjogúságért, a kereső pályák megnyitásáért szállt síkra. A második világháború után írt egy nagy, négygenerációs családregényt is, az Egyetlen ház címmel (jelenleg kiadás alatt).


Ambrus Zoltán Emlékhely

Gödöllőn az 1934-ben felújított házban rendezte be Ambrus Zoltán pesti lakásából származó könyvtárával és bútoraival azt a szobát, amit az írónak szántak. Sajnos a háborús időszak és az 1956-os események mind a gödöllői, mind a budapesti lakásban és gyűjteményben nagy károkat okoztak. Fia, Fallenbüchl Zoltán - folytatva édesanyja tevékenységét - 1985-re létrehozta az Ambrus Zoltán Emlékhelyet és a kertben felállíttatta nagyapja mellszobrát (Búza Barna, 1985).


Forrás

  • F.Ambrus Gizella-Fallenbüchl Zoltán: Egyedül maradsz. Bp. Csokonai K., 2000.,
  • Horváth Gergely Krisztián-Sasfi Csaba: " A honoráciorságért meg kell dolgozni" Interjú Fallenbüchl Zoltánnal= Korall Társadalomtörténeti folyóirat 11-12.sz. 2003.május. 5-29 p.
  • Szlávik Jánosné