Erkel Ferenc

Erkel Ferenc (Gyula, 1810. nov. 7. – Budapest, 1893. jún. 15.)magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész.

Erkel Ferenc

Életútja

A XIX. századi magyar zenekultúra vezető egyénisége nevét legtöbbször a Himnusz zeneszerzőjeként említjük. Ő a verbunkos muzsikára épülő magyar nemzeti opera megteremtője, zeneszerző, karmester, zongoraművész és pedagógus egy személyben. Muzsikus családból származott, apja tanító és templomi karnagy volt szülővárosában, Gyulán. Tíz testvérével együtt nevelkedett a kis műemlékvárosban, itt kezdte meg zenei tanulmányait.

Munkássága

Művészi kialakulását három városnak köszönheti: Pozsonyban tesz szert klasszikus zenei műveltségre. Ez a reformkori város a kulturális élet központja volt. Itt ismerkedik meg Bihari Jánossal, a magyar tánczenét játszó virtuóz hegedűssel. A Pozsonyban szerzett zenei élmények Erkel érdeklődését a magyar verbunkos muzsikára irányították. Életének következő állomása a műemlékekben gazdag Kolozsvár, ahol előadói gyakorlatot szerez, mint zongoraművész és karnagy. Ez az alkotás az olasz, a francia és a német opera szerkezetét mintázta, de már egy-egy verbunkos dallam is felcsendült benne. Kolozsvár után Pestre került, ahol egészen más világ fogadta. Itt az öntudatosodó polgárság az állandó német hatás ellensúlyozására törekedett. Erkel a várban lakott, a történelmi emlékek között, s Pest-Budán sajátította el a színházi muzsikus sokrétű mesterségének fortélyait. Pályájának emelkedése egybeesik a magyar zenei élet fejlődésével.

Műveiről

Erkel Ferenc szülőháza Gyulán

1837-ben megnyílt a Pesti Magyar Színház, melynek karmestere Erkel Ferenc lett, s három évvel később az új névvel ellátott Magyar Nemzeti Színház bemutatta első operáját, a Bátori Máriát. Az opera feltűnést keltett szélesen mintázott történelmi tablóival. Kezdettől fogva kereste és megtalálta a módját, hogy az olaszos dallamosságot a verbunkos hagyománnyal, mint nemzeti stílussal egyesítse. A szövegkönyv szerzője már ekkor is az az Egressy Béni volt, aki egészen 1851-es haláláig hasznos segítőtársa volt Erkelnek operaszerzői munkájában is.

Ifjúkorának fő művét, a Hunyadi Lászlót 1844-ben mutatták be. Az első maradandó értékű magyar opera, mely az 1848 felé haladó Magyarország „politikai dalműve“ lett. A „Meghalt a cselszövő“ című kórusrészlet a forradalom tömegdala lett, s az operához készült nyitány az első magyar szimfónikus költemény. Fő érdeme – a jó szerkezeten, a jellemek sokrétű ábrázolásán kívül –, hogy az idegen zenei elemekkel szemben biztosítja a magyaros motívumok túlsúlyát. A drámai csúcspontokon többnyire verbunkos zene hangzik fel. Az opera Hunyadi János nándorfehérvári győzelmétől és halálától László lefejezéséig beszéli el az eseményeket. A Hunyadi évében, 1844-ben készült el a Himnusz, amelynek megzenésítését pályázatot írtak ki. A nemes vetélkedésből Erkel Ferenc került ki győztesen. 1853-ban a Filharmóniai Társaság, amely Erkel vezetésével adta első koncertjét a Nemzeti Múzeum dísztermében. Erkel volt a Liszt Ferenc elnökletével 1875-ben létrejött Zeneakadémia első igazgatója is. Erkel Ferenc a magyar nemzeti opera megteremtője.

Egy teljes évtizedig foglalkoztatta Erkelt a Bánk bán témája. Az opera főhőse a XIII. századi Magyarország történelmi személyisége. 1860 táján új korszak kezdődött hazánkban. Újjáéledt a ‘48-as szellem, előtérbe kerülhetett a nemzeti kultúra. Így válhatott valóra Erkel álma: 1861-ben végre bemutatták a Bánk bánt a Nemzeti Színházban, aminek alapja Katona József drámája. Az operában a látványosságot a változatosságot a kóruson kívül népi eredetű táncmotívumok gazadagítják, ez itt a kor kedvelt tánca a csárdás. Későbbi műveiben: Dózsa György, Brankovics György a magyar énekbeszéd (recitativo) és kórusdráma kialakítására tesz kísérletet. Újító törekvéseit azonban a közönség nem érti meg. A mester öregkorára magára marad. 1890-ben nyolcvanadik születésnapján lépett utoljára pódiumra a Filharmóniai Társaság hangversenyén.

Művei

Himnusz kottája

Vokális művek

• Operák (Válogatás):
  • Bátori Mária, opera 2 felvonásban (1840)
  • Hunyadi László, opera 4 felvonásban (1844)
  • Erzsébet, opera 3 felvonásban (1857)
  • Bánk bán, opera 3 felvonásban (1861)
  • István király, opera 4 felvonásban (1885)

• Kantáta:
  • Magyar Cantate, négy szólóhangra, vegyeskarra, zenekarra (1867)

• Karművek (Válogatás):
  • Litánia, zenekari kísérettel, (1822—1825)
  • Magyar himnusz, (1844)
  • Köri kördal, (1844)
  • Dalár-induló, férfikarra, (1872)
  • Magyar király-himnusz, (1892)
  • Elvennélek én, csak adnának... és A faluban utcahosszat... férfikar (1892)

• Kísérőzenék, balettbetétek, népszínműzenék stb. (Válogatás):
  • Zene a Magyar Színház egy társulati rendezvényéhez Tréfás színlap 1838. augusztus 9-ről Párthad a Magyar Színházban címmel.
  • Kegyenc, színpadi zene gr. Teleki László szomorújátékához (1841)
  • Velencei csajkás, színmű kísérőzenéje 7 hangszerre.
  • Nemesek hadnagya, Kovács Pál drámája Erkel 3 dalával (1844)
  • Székely leány Pesten, Pajor Nina népszínműve Erkel és Huber Károly zenéjével (1855)
  • Salvator Rosa, Degré Alajos melodrámája Erkel és a Doppler fivérek zenéjével (1855)

• Dalok (Válogatás):
  • Alpenunschuld (Alpesi ártatlanság), kb. 1836-ban keletkezett és egy német színmű betétszáma lehetett
  • Ungarisches Nationallied (Magyar nemzeti dal), (1846)
  • Szózat, Vörösmarty versének megzenésítése (1843)
  • A magyarok istene, Petőfi Sándor szövegére (1863)
  • Énekkettősök (duettek)

Emlékezete

Erkel Ferenc születésének 150. évfordulója alkalmából kiadott emlékbélyeg

Emlékét Budapesten színház (a Magyar Állami Operaház Erkel Színháza), az 1952-ben alapított Erkel Ferenc-díj, továbbá számos közterület és kulturális intézmény őrzi. Gyulai szülőháza múzeumként működik. Sakkozóként is tisztelik emlékét, 1921 óta rendszeresen megrendezik az Erkel Ferenc Emlékversenyt szülővárosában, Gyulán. Keleti Márton 1952-ben filmet készített Erkel címmel a zeneszerző életéről.

Erkel Ferenc születésének 150. évfordulója alkalmából emlékbélyeget adott ki 1960-ban a Magyar Posta. 2010-ben Erkel Ferenc születésének 200. évfordulójára arany emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank, tervező ifjabb Szlávics László.

Gödöllői Erkel Ferenc Általános Iskola

Erkel Ferenc nevét városunkban 1981. május 26. óta iskola viseli. A névadóról minden esztendőben megemlékeznek, az idei tanévben azonban, a bicentenárium és a névadás 30. évfordulója alkalmából november 6-19. között gazdag programmal tisztelegnek a Himnusz zeneszerzőjének emléke előtt, amelyben többek között koncertek, színi előadások és műveltségi vetélkedők kapnak helyet.

Forrás

• Wikipedia/Erkel Ferenc
• Gödöllői Szolgálat 2010 - XIX. évfolyam - 39. szám