„Kriesch Laura” változatai közötti eltérés

A lap 2011. október 25., 14:40-kori változata

Nagy Sándorné Kriesch Laura (Budapest, 1879 - Gödöllő, 1966) festő és iparművész, Körösfői -Kriesch Aladár testvére, Nagy Sándor felesége. A gödöllői művésztelep egyik alapítója.

Életpályája

Kriesch Laura alacsonytermetű, halkszavú, szerény jelenség volt, aki azonban nagyon határozottan ragaszkodott az elképzeléseihez. Kriesch Laura is az elsők között volt, aki megtagadta a fűzőviseletet. Férjével 1902-ben kötötték össze életüket. Szülei ellnezték, hogy a tíz évvel idősebb festőművészhez menjen feleségül, de ő kitartott választottja mellett, akivel hétévi jegyesség után köthetett házasságot.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója 1985-1900 között. Az első nők közé tartozik, akik Mintarajziskolába jártak és rajztanári oklevelet szereztek. Később férjétől tanul Veszprémben és Gödöllőn.

Nagy Sándorral való házasságuk szoros művészi és eszmeközösségen alapult. Munkáikat együtt alkották és közösen szignálták. Később inkább a háttérben tevékenykedett, férje munkáihoz szecessziós keretdíszeket, valamint gyermekeknek szóló rajzokat készített. Az említett riportban életcéljaként nem a rajzolni tudást, a mesterség tökéletes elsajátítását, hanem szeretettől átitatott életmód elérését jelölte meg.

Meseillusztrációi és grafikái a gyermekek belső világát fedezik fel. 1920-tól a második világháborúig a gödöllői szövőiskola vezetője volt.

Nagyobbára férjével közösen készített meseképeket, gyermekképeket Iparművészettel is foglalkozott.

Férjével közösen nagyszámú, gazdag díszű és eredeti zamatú rajzot, akvarellt készített, nagyobbára a gyermek- és ifjúsági irodalom számára.

Míg Kriesch Laura életművében a női szerep szelíden és játékosan azonosult az alkotóművész szerepével

Sándor és Kriesch Laura az a fajta művészpár volt, akik életük minden mozzanatában művészek voltak. Alkotómunkájuk az iparművészettől a karikatúrákon, a falképeken át a könyvillusztrációkig minden területre kiterjedt.

A gödöllői művésztelep egyik alapítója ő maga is. Nagyobbára férjével közösen készített meseképeket, gyermekképeket Iparművészettel is foglalkozott.

Nagy Sándor és felesége Gödöllőn, a századfordulót követő években a családról és a vidéki életmódról alkotott eszményeiknek megfelelően rendezkedtek be. Számos munkájuk a gyermeki világot tükrözi, vagy gyermekek, elsősorban saját gyermekeik számára készült. Törekvéseik rímelnek a korszaknak a gyermeki világ és környezet iránt megmutatkozó érdeklődésére, ami az 1904-es játékpályázatban csúcsosodott ki. Nagy Sándornénak a gyermekek lelki világa iránti vonzalma mesekönyvillusztrációiban is megmutatkozik. Ezek egy részét családi használatra, albumba fűzték, de sok meg is jelent. A Gulliver kisasszony romantikus-bensőséges gyermekképe az addigra már a gyermeki világ elengedhetetlen részének tekintett játékszer-arzenál középpontjába helyezi a játszó gyermeket, akit, mint Gullivert a törpék országában, úgy veszi körül ez a miniatürizált univerzum.

„Kriesch Laura” változatai közötti eltérés

A lap 2011. október 25., 14:40-kori változata

Életpályája

Forrás

Navigációs menü

Lapműveletek

Page actions

Személyes eszközök

Navigáció

Keresés

Eszközök

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
-A Képzőművészeti Akadémián tanult, Körösfői Kriesch Aladár testvére, Nagy Sándor festő felesége. Meseillusztrációi és grafikái a gyermekek belső világát fedezik fel. 1920-tól a második világháborúig a gödöllői szövőiskola vezetője volt.
-Kriesch Laura, (Nagy Sándorné), festő, 1879. A gödöllői művésztelep egyik alapítója. Nagyobbára férjével közösen készített meseképeket, gyermekképeket Iparművészettel is foglalkozott.
+==Életpályája==
-festő és iparművész, szül. Budapest 1879. Budapesten, azután férjétől Veszprémben és Gödöllőn tanult, végül vele közösen nagyszámú, gazdag díszű és eredeti zamatú rajzot, akvarellt készített, nagyobbára a gyermek- és ifjúsági irodalom számára.
+Kriesch Laura alacsonytermetű, halkszavú, szerény jelenség volt, aki azonban nagyon határozottan ragaszkodott az elképzeléseihez. Kriesch Laura is az elsők között volt, aki megtagadta a fűzőviseletet. Férjével 1902-ben kötötték össze életüket. Szülei ellnezték, hogy a tíz évvel idősebb festőművészhez menjen feleségül, de ő kitartott választottja mellett, akivel hétévi jegyesség után köthetett házasságot.
-Míg Kriesch Laura életművében a női szerep szelíden és játékosan azonosult az alkotóművész szerepével, addig férje, Nagy Sándor számos rajzon adta tanújelét belső szellemi és morális fejlődésének – szorongásainak és megvilágosodásainak.
+A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója 1985-1900 között. Az első nők közé tartozik, akik Mintarajziskolába jártak és rajztanári oklevelet szereztek. Később férjétől tanul Veszprémben és Gödöllőn.
-Sándor és Kriesch Laura az a fajta művészpár volt, akik életük minden mozzanatában művészek voltak. Alkotómunkájuk az iparművészettől a karikatúrákon, a falképeken át a könyvillusztrációkig minden területre kiterjedt.
-A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói 1871-től a mai napig
-Kriesch Laura  1895  1900
-Kriesch Laura, (Nagy Sándorné), festő, 1879. (Férje Nagy Sándor, a gödöllői művésztelep egyik alapítója, testvére Körösfői-Kriesch Aladár, a gödöllői művésztelep másik alapítója. )
+ Nagy Sándorral való házasságuk szoros művészi és eszmeközösségen alapult. Munkáikat együtt alkották és közösen szignálták. Később inkább a háttérben tevékenykedett, férje munkáihoz szecessziós keretdíszeket, valamint gyermekeknek szóló rajzokat készített. Az említett riportban életcéljaként nem a rajzolni tudást, a mesterség tökéletes elsajátítását, hanem szeretettől átitatott életmód elérését jelölte meg.
+Meseillusztrációi és grafikái a gyermekek belső világát fedezik fel. 1920-tól a második világháborúig a gödöllői szövőiskola vezetője volt.
+Nagyobbára férjével közösen készített meseképeket, gyermekképeket Iparművészettel is foglalkozott.
+Férjével közösen nagyszámú, gazdag díszű és eredeti zamatú rajzot, akvarellt készített, nagyobbára a gyermek- és ifjúsági irodalom számára.
+Míg Kriesch Laura életművében a női szerep szelíden és játékosan azonosult az alkotóművész szerepével
+Sándor és Kriesch Laura az a fajta művészpár volt, akik életük minden mozzanatában művészek voltak. Alkotómunkájuk az iparművészettől a karikatúrákon, a falképeken át a könyvillusztrációkig minden területre kiterjedt.
 A gödöllői művésztelep egyik alapítója ő maga is. Nagyobbára férjével közösen készített meseképeket, gyermekképeket Iparművészettel is foglalkozott.
-Kriesch Laura – Körösfői-Kriesch Aladár testvére – is az elsők között volt, aki megtagadta a fűzőviseletet. Nagy Sándorral való házasságuk szoros művészi és eszmeközösségen alapult. Munkáikat együtt alkották és közösen szignálták. Később inkább a háttérben tevékenykedett, férje munkáihoz szecessziós keretdíszeket, valamint gyermekeknek szóló rajzokat készített. Az említett riportban életcéljaként nem a rajzolni tudást, a mesterség tökéletes elsajátítását, hanem szeretettől átitatott életmód elérését jelölte meg.
 Nagy Sándor és felesége Gödöllőn, a századfordulót követő években a családról és a vidéki életmódról alkotott eszményeiknek megfelelően rendezkedtek be. Számos munkájuk a gyermeki világot tükrözi, vagy gyermekek, elsősorban saját gyermekeik számára készült. Törekvéseik rímelnek a korszaknak a gyermeki világ és környezet iránt megmutatkozó érdeklődésére, ami az 1904-es játékpályázatban csúcsosodott ki. Nagy Sándornénak a gyermekek lelki világa iránti vonzalma mesekönyvillusztrációiban is megmutatkozik. Ezek egy részét családi használatra, albumba fűzték, de sok meg is jelent. A Gulliver kisasszony romantikus-bensőséges gyermekképe az addigra már a gyermeki világ elengedhetetlen részének tekintett játékszer-arzenál középpontjába helyezi a játszó gyermeket, akit, mint Gullivert a törpék országában, úgy veszi körül ez a miniatürizált univerzum.