„Erkel Ferenc” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (18 közbenső módosítást, amit 3 másik szerkesztő végzett, nem mutattunk) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
Erkel Ferenc (Gyula, 1810. nov. 7. – Budapest, 1893. jún. 15.) | '''Erkel Ferenc''' (Gyula, 1810. nov. 7. – Budapest, 1893. jún. 15.) magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. | ||
[[Fájl:erkel.jpg|thumb|250px|right|Erkel Ferenc]] | |||
== Életútja == | == Életútja == | ||
| 11. sor: | 11. sor: | ||
Művészi kialakulását három városnak köszönheti: Pozsonyban tesz szert klasszikus zenei műveltségre. Ez a reformkori város a kulturális élet központja volt. Itt ismerkedik meg Bihari Jánossal, a magyar tánczenét játszó virtuóz hegedűssel. A Pozsonyban szerzett zenei élmények Erkel érdeklődését a magyar verbunkos muzsikára irányították. Életének következő állomása a | Művészi kialakulását három városnak köszönheti: Pozsonyban tesz szert klasszikus zenei műveltségre. Ez a reformkori város a kulturális élet központja volt. Itt ismerkedik meg Bihari Jánossal, a magyar tánczenét játszó virtuóz hegedűssel. A Pozsonyban szerzett zenei élmények Erkel érdeklődését a magyar verbunkos muzsikára irányították. Életének következő állomása a | ||
műemlékekben gazdag Kolozsvár, ahol előadói gyakorlatot szerez, mint zongoraművész és karnagy. Ez az alkotás az olasz, a francia és a német opera szerkezetét mintázta, de már egy-egy verbunkos dallam is felcsendült benne. Kolozsvár után Pestre került, ahol egészen más világ fogadta. Itt az öntudatosodó polgárság az állandó német hatás ellensúlyozására törekedett. Erkel a várban lakott, a történelmi emlékek között, s Pest-Budán sajátította el a színházi muzsikus sokrétű mesterségének fortélyait. Pályájának emelkedése egybeesik a magyar zenei élet fejlődésével. | műemlékekben gazdag Kolozsvár, ahol előadói gyakorlatot szerez, mint zongoraművész és karnagy. Ez az alkotás az olasz, a francia és a német opera szerkezetét mintázta, de már egy-egy verbunkos dallam is felcsendült benne. Kolozsvár után Pestre került, ahol egészen más világ fogadta. Itt az öntudatosodó polgárság az állandó német hatás ellensúlyozására törekedett. Erkel a várban lakott, a történelmi emlékek között, s Pest-Budán sajátította el a színházi muzsikus sokrétű mesterségének fortélyait. Pályájának emelkedése egybeesik a magyar zenei élet fejlődésével. | ||
== Műveiről == | |||
[[Fájl:erkel2.jpg|thumb|350px|right|Erkel Ferenc szülőháza Gyulán]] | |||
1837-ben megnyílt a Pesti Magyar Színház, melynek karmestere Erkel Ferenc lett, s három évvel később az új névvel ellátott Magyar Nemzeti Színház bemutatta első operáját, a Bátori Máriát. Az opera feltűnést keltett szélesen mintázott történelmi tablóival. Kezdettől fogva kereste és megtalálta a módját, hogy az olaszos dallamosságot a verbunkos hagyománnyal, mint nemzeti stílussal egyesítse. A szövegkönyv szerzője már ekkor is az az Egressy Béni volt, aki egészen 1851-es haláláig hasznos segítőtársa volt Erkelnek operaszerzői munkájában is. | |||
Ifjúkorának fő művét, a Hunyadi Lászlót 1844-ben mutatták be. Az első maradandó értékű magyar opera, mely az 1848 felé haladó Magyarország „politikai dalműve“ lett. A „Meghalt a cselszövő“ című kórusrészlet a forradalom tömegdala lett, s az operához készült nyitány az első magyar szimfónikus költemény. Fő érdeme – a jó szerkezeten, a jellemek sokrétű ábrázolásán kívül –, hogy az idegen zenei elemekkel szemben biztosítja a magyaros motívumok túlsúlyát. A drámai csúcspontokon többnyire verbunkos zene hangzik fel. Az opera Hunyadi János nándorfehérvári győzelmétől és halálától László lefejezéséig beszéli el az eseményeket. A Hunyadi évében, 1844-ben készült el a Himnusz, amelynek megzenésítését pályázatot írtak ki. A nemes vetélkedésből Erkel Ferenc került ki győztesen. 1853-ban a Filharmóniai Társaság, amely Erkel vezetésével adta első koncertjét a Nemzeti Múzeum dísztermében. Erkel volt a Liszt Ferenc elnökletével 1875-ben létrejött Zeneakadémia első igazgatója is. Erkel Ferenc a magyar nemzeti opera megteremtője. | |||
Egy teljes évtizedig foglalkoztatta Erkelt a Bánk bán témája. Az opera főhőse a XIII. századi Magyarország történelmi személyisége. 1860 táján új korszak kezdődött hazánkban. Újjáéledt a ‘48-as szellem, előtérbe kerülhetett a nemzeti kultúra. Így válhatott valóra Erkel álma: 1861-ben végre bemutatták a Bánk bánt a Nemzeti Színházban, aminek alapja Katona József drámája. Az operában a látványosságot a változatosságot a kóruson kívül népi eredetű táncmotívumok gazadagítják, ez itt a kor kedvelt tánca a csárdás. Későbbi műveiben: Dózsa György, Brankovics György a magyar énekbeszéd (recitativo) és kórusdráma kialakítására tesz kísérletet. Újító törekvéseit azonban a közönség nem érti meg. A mester öregkorára magára marad. 1890-ben nyolcvanadik születésnapján lépett utoljára pódiumra a Filharmóniai Társaság hangversenyén. | |||
== Művei == | == Művei == | ||
[[Fájl:erkel3.png|thumb|250px|right|Himnusz kottája]] | |||
;Vokális művek | |||
* '''Operák''' (Válogatás): | |||
** ''Bátori Mária'', opera 2 felvonásban (1840) | |||
** ''Hunyadi László'', opera 4 felvonásban (1844) | |||
** ''Erzsébet'', opera 3 felvonásban (1857) | |||
** ''Bánk bán'', opera 3 felvonásban (1861) | |||
** ''István király'', opera 4 felvonásban (1885) | |||
* '''Kantáta''': | |||
** ''Magyar Cantate'', négy szólóhangra, vegyeskarra, zenekarra (1867) | |||
* '''Karművek''' (Válogatás): | |||
** ''Litánia, zenekari kísérettel'', (1822—1825) | |||
** ''Magyar himnusz'', (1844) | |||
** ''Köri kördal'', (1844) | |||
** ''Dalár-induló, férfikarra'', (1872) | |||
** ''Magyar király-himnusz'', (1892) | |||
** ''Elvennélek én, csak adnának...'' és ''A faluban utcahosszat...'' férfikar (1892) | |||
* '''Kísérőzenék, balettbetétek, népszínműzenék''' stb. (Válogatás): | |||
** ''Zene a Magyar Színház egy társulati rendezvényéhez'' Tréfás színlap 1838. augusztus 9-ről ''Párthad a Magyar Színházban'' címmel. | |||
** ''Kegyenc'', színpadi zene gr. Teleki László szomorújátékához (1841) | |||
** ''Velencei csajkás'', színmű kísérőzenéje 7 hangszerre. | |||
** ''Nemesek hadnagya'', Kovács Pál drámája Erkel 3 dalával (1844) | |||
** ''Székely leány Pesten'', Pajor Nina népszínműve Erkel és Huber Károly zenéjével (1855) | |||
** ''Salvator Rosa'', Degré Alajos melodrámája Erkel és a Doppler fivérek zenéjével (1855) | |||
* '''Dalok''' (Válogatás): | |||
** ''Alpenunschuld'' (Alpesi ártatlanság), kb. 1836-ban keletkezett és egy német színmű betétszáma lehetett | |||
** ''Ungarisches Nationallied (Magyar nemzeti dal)'', (1846) | |||
** ''Szózat'', Vörösmarty versének megzenésítése (1843) | |||
** ''A magyarok istene'', Petőfi Sándor szövegére (1863) | |||
** ''Énekkettősök (duettek)'' | |||
== Emlékezete == | |||
[[Fájl:erkel4.jpg|thumb|200px|right|Erkel Ferenc születésének 150. évfordulója alkalmából kiadott emlékbélyeg]] | |||
Emlékét Budapesten színház (a Magyar Állami Operaház Erkel Színháza), az 1952-ben alapított Erkel Ferenc-díj, továbbá számos közterület és kulturális intézmény őrzi. Gyulai szülőháza múzeumként működik. Sakkozóként is tisztelik emlékét, 1921 óta rendszeresen megrendezik az Erkel Ferenc Emlékversenyt szülővárosában, Gyulán. Keleti Márton 1952-ben filmet készített Erkel címmel a zeneszerző életéről. | |||
Erkel Ferenc születésének 150. évfordulója alkalmából emlékbélyeget adott ki 1960-ban a Magyar Posta. 2010-ben Erkel Ferenc születésének 200. évfordulójára arany emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank, tervező ifjabb Szlávics László. | |||
== [[Gödöllői Erkel Ferenc Általános Iskola]] == | |||
Erkel Ferenc nevét városunkban 1981. május 26. óta iskola viseli. A névadóról minden esztendőben megemlékeznek, az idei tanévben azonban, a bicentenárium és a névadás 30. évfordulója alkalmából november 6-19. között gazdag programmal tisztelegnek a Himnusz zeneszerzőjének emléke előtt, amelyben többek között koncertek, színi előadások és műveltségi vetélkedők kapnak helyet. | Erkel Ferenc nevét városunkban 1981. május 26. óta iskola viseli. A névadóról minden esztendőben megemlékeznek, az idei tanévben azonban, a bicentenárium és a névadás 30. évfordulója alkalmából november 6-19. között gazdag programmal tisztelegnek a Himnusz zeneszerzőjének emléke előtt, amelyben többek között koncertek, színi előadások és műveltségi vetélkedők kapnak helyet. | ||
== Forrás == | |||
*[http://hu.wikipedia.org/wiki/Erkel_Ferenc Wikipedia/Erkel Ferenc] | |||
*[http://www.szolgalat.com/gszolga101103.pdf Gödöllői Szolgálat 2010. november 3. XIX. évfolyam 39. szám] | |||
[[Kategória:Személyek]] | |||
[[Kategória:Zenészek]] | |||
A lap jelenlegi, 2020. október 31., 10:09-kori változata
Erkel Ferenc (Gyula, 1810. nov. 7. – Budapest, 1893. jún. 15.) magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész.
Életútja
A XIX. századi magyar zenekultúra vezető egyénisége nevét legtöbbször a Himnusz zeneszerzőjeként említjük. Ő a verbunkos muzsikára épülő magyar nemzeti opera megteremtője, zeneszerző, karmester, zongoraművész és pedagógus egy személyben. Muzsikus családból származott, apja tanító és templomi karnagy volt szülővárosában, Gyulán. Tíz testvérével együtt nevelkedett a kis műemlékvárosban, itt kezdte meg zenei tanulmányait.
Munkássága
Művészi kialakulását három városnak köszönheti: Pozsonyban tesz szert klasszikus zenei műveltségre. Ez a reformkori város a kulturális élet központja volt. Itt ismerkedik meg Bihari Jánossal, a magyar tánczenét játszó virtuóz hegedűssel. A Pozsonyban szerzett zenei élmények Erkel érdeklődését a magyar verbunkos muzsikára irányították. Életének következő állomása a műemlékekben gazdag Kolozsvár, ahol előadói gyakorlatot szerez, mint zongoraművész és karnagy. Ez az alkotás az olasz, a francia és a német opera szerkezetét mintázta, de már egy-egy verbunkos dallam is felcsendült benne. Kolozsvár után Pestre került, ahol egészen más világ fogadta. Itt az öntudatosodó polgárság az állandó német hatás ellensúlyozására törekedett. Erkel a várban lakott, a történelmi emlékek között, s Pest-Budán sajátította el a színházi muzsikus sokrétű mesterségének fortélyait. Pályájának emelkedése egybeesik a magyar zenei élet fejlődésével.
Műveiről
1837-ben megnyílt a Pesti Magyar Színház, melynek karmestere Erkel Ferenc lett, s három évvel később az új névvel ellátott Magyar Nemzeti Színház bemutatta első operáját, a Bátori Máriát. Az opera feltűnést keltett szélesen mintázott történelmi tablóival. Kezdettől fogva kereste és megtalálta a módját, hogy az olaszos dallamosságot a verbunkos hagyománnyal, mint nemzeti stílussal egyesítse. A szövegkönyv szerzője már ekkor is az az Egressy Béni volt, aki egészen 1851-es haláláig hasznos segítőtársa volt Erkelnek operaszerzői munkájában is.
Ifjúkorának fő művét, a Hunyadi Lászlót 1844-ben mutatták be. Az első maradandó értékű magyar opera, mely az 1848 felé haladó Magyarország „politikai dalműve“ lett. A „Meghalt a cselszövő“ című kórusrészlet a forradalom tömegdala lett, s az operához készült nyitány az első magyar szimfónikus költemény. Fő érdeme – a jó szerkezeten, a jellemek sokrétű ábrázolásán kívül –, hogy az idegen zenei elemekkel szemben biztosítja a magyaros motívumok túlsúlyát. A drámai csúcspontokon többnyire verbunkos zene hangzik fel. Az opera Hunyadi János nándorfehérvári győzelmétől és halálától László lefejezéséig beszéli el az eseményeket. A Hunyadi évében, 1844-ben készült el a Himnusz, amelynek megzenésítését pályázatot írtak ki. A nemes vetélkedésből Erkel Ferenc került ki győztesen. 1853-ban a Filharmóniai Társaság, amely Erkel vezetésével adta első koncertjét a Nemzeti Múzeum dísztermében. Erkel volt a Liszt Ferenc elnökletével 1875-ben létrejött Zeneakadémia első igazgatója is. Erkel Ferenc a magyar nemzeti opera megteremtője.
Egy teljes évtizedig foglalkoztatta Erkelt a Bánk bán témája. Az opera főhőse a XIII. századi Magyarország történelmi személyisége. 1860 táján új korszak kezdődött hazánkban. Újjáéledt a ‘48-as szellem, előtérbe kerülhetett a nemzeti kultúra. Így válhatott valóra Erkel álma: 1861-ben végre bemutatták a Bánk bánt a Nemzeti Színházban, aminek alapja Katona József drámája. Az operában a látványosságot a változatosságot a kóruson kívül népi eredetű táncmotívumok gazadagítják, ez itt a kor kedvelt tánca a csárdás. Későbbi műveiben: Dózsa György, Brankovics György a magyar énekbeszéd (recitativo) és kórusdráma kialakítására tesz kísérletet. Újító törekvéseit azonban a közönség nem érti meg. A mester öregkorára magára marad. 1890-ben nyolcvanadik születésnapján lépett utoljára pódiumra a Filharmóniai Társaság hangversenyén.
Művei
- Vokális művek
- Operák (Válogatás):
- Bátori Mária, opera 2 felvonásban (1840)
- Hunyadi László, opera 4 felvonásban (1844)
- Erzsébet, opera 3 felvonásban (1857)
- Bánk bán, opera 3 felvonásban (1861)
- István király, opera 4 felvonásban (1885)
- Kantáta:
- Magyar Cantate, négy szólóhangra, vegyeskarra, zenekarra (1867)
- Karművek (Válogatás):
- Litánia, zenekari kísérettel, (1822—1825)
- Magyar himnusz, (1844)
- Köri kördal, (1844)
- Dalár-induló, férfikarra, (1872)
- Magyar király-himnusz, (1892)
- Elvennélek én, csak adnának... és A faluban utcahosszat... férfikar (1892)
- Kísérőzenék, balettbetétek, népszínműzenék stb. (Válogatás):
- Zene a Magyar Színház egy társulati rendezvényéhez Tréfás színlap 1838. augusztus 9-ről Párthad a Magyar Színházban címmel.
- Kegyenc, színpadi zene gr. Teleki László szomorújátékához (1841)
- Velencei csajkás, színmű kísérőzenéje 7 hangszerre.
- Nemesek hadnagya, Kovács Pál drámája Erkel 3 dalával (1844)
- Székely leány Pesten, Pajor Nina népszínműve Erkel és Huber Károly zenéjével (1855)
- Salvator Rosa, Degré Alajos melodrámája Erkel és a Doppler fivérek zenéjével (1855)
- Dalok (Válogatás):
- Alpenunschuld (Alpesi ártatlanság), kb. 1836-ban keletkezett és egy német színmű betétszáma lehetett
- Ungarisches Nationallied (Magyar nemzeti dal), (1846)
- Szózat, Vörösmarty versének megzenésítése (1843)
- A magyarok istene, Petőfi Sándor szövegére (1863)
- Énekkettősök (duettek)
Emlékezete
Emlékét Budapesten színház (a Magyar Állami Operaház Erkel Színháza), az 1952-ben alapított Erkel Ferenc-díj, továbbá számos közterület és kulturális intézmény őrzi. Gyulai szülőháza múzeumként működik. Sakkozóként is tisztelik emlékét, 1921 óta rendszeresen megrendezik az Erkel Ferenc Emlékversenyt szülővárosában, Gyulán. Keleti Márton 1952-ben filmet készített Erkel címmel a zeneszerző életéről.
Erkel Ferenc születésének 150. évfordulója alkalmából emlékbélyeget adott ki 1960-ban a Magyar Posta. 2010-ben Erkel Ferenc születésének 200. évfordulójára arany emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank, tervező ifjabb Szlávics László.
Gödöllői Erkel Ferenc Általános Iskola
Erkel Ferenc nevét városunkban 1981. május 26. óta iskola viseli. A névadóról minden esztendőben megemlékeznek, az idei tanévben azonban, a bicentenárium és a névadás 30. évfordulója alkalmából november 6-19. között gazdag programmal tisztelegnek a Himnusz zeneszerzőjének emléke előtt, amelyben többek között koncertek, színi előadások és műveltségi vetélkedők kapnak helyet.
