„Bezsilla villa” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (3 közbenső módosítást, amit 2 másik szerkesztő végzett, nem mutattunk) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:bezsilla.jpg|thumb|right| | [[Fájl:bezsilla.jpg|thumb|right|300px|Bezsilla villa]] | ||
A '''Bezsilla villa''' a 30-as években épült modernista villa. A villaépület "névadója" és egykori tulajdonosa, Dr. Bezsilla István Pest vármegye tiszteletbeli és a Gödöllő Takarékpénztár ügyésze volt. A Rákos-patak partján álló épületet Rákos Pál építész tervezte. Gödöllő építészeti örökségének ez az értékes eleme Bauhaus stílusban épült, a két világháború közötti progresszív építészet egyik legmarkánsabb megjelenésű képviselője. érdekesség, hogy az épületnek van egy "tükörkép-ikertestvére" Budapesten, a XI. kerületben. A hasonmás épületet Sándor Károly építészmérnök tervezte. | A '''Bezsilla villa''' a 30-as években épült modernista villa. A villaépület "névadója" és egykori tulajdonosa, Dr. Bezsilla István Pest vármegye tiszteletbeli és a Gödöllő Takarékpénztár ügyésze volt. A Rákos-patak partján álló épületet Rákos Pál építész tervezte. Gödöllő építészeti örökségének ez az értékes eleme Bauhaus stílusban épült, a két világháború közötti progresszív építészet egyik legmarkánsabb megjelenésű képviselője. érdekesség, hogy az épületnek van egy "tükörkép-ikertestvére" Budapesten, a XI. kerületben. A hasonmás épületet Sándor Károly építészmérnök tervezte. | ||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
== A villa története == | == A villa története == | ||
A villa épület az 1930-as évek elején készült Rákos Pál tervei szerint. Az épület már szerepelt az 1933-ban megjelent Gödöllőt ismertető könyvben. Rákos | A villa épület az 1930-as évek elején készült Rákos Pál tervei szerint. Az épület már szerepelt az 1933-ban megjelent Gödöllőt ismertető könyvben. Rákos Pál munkáját az Új Magyar Építőművészet közölte 1938-ban. Az itt publikált főhomlokzati és két belső kép a kettős légterű nappaliról jól mutatja, hogy a korszak kiemelkedő alkotásáról van szó. A villa a II. világháború alatt és után 1951-ig lakatlan volt, és ez idő alatt pusztult. Az államosítást követően, 1951-ben, az árnyas kertben álló házba a rendőrség költözött. Az 1956-ban itt történt események az október 23-i városi megemlékezések színhelyévé tették. 1956. október 25-én tüntető tömeg vonult ide, a rendőrség épülete elé, követelve az egyetemisták szabadon bocsátását. A kerítésen átmászva sortűz fogadta őket, amelyben többen megsérültek, a 17 éves Balázsovich András életét vesztette. A villa az 56-os forradalom győzelmével előbb a Nemzetőrség székháza, majd ismét a rendőrség tulajdona lett; itt hallgatták ki a forradalomban részt vett gödöllőieket. | ||
Pál munkáját az Új Magyar Építőművészet közölte | |||
1985-ben a rendőrség a jelenlegi helyére, a Petőfi Sándor u. 6-10-be költözött, az épület ezt követően az Agrártudományi Egyetem (ma Szent István Egyetem), Tanárképző Intézetének adott otthont 1986-tól. A mezőgazdasági irányultságú szakközép- és szakmunkásképző intézmények részére képezték itt ki az elméleti és gyakorlati ismereteket oktató szakpedagógusokat. Magyarországon itt volt az egyetlen intézet, ahol ilyen jellegű szakpedagógusi végzettséget lehetett szerezni. | 1985-ben a rendőrség a jelenlegi helyére, a Petőfi Sándor u. 6-10-be költözött, az épület ezt követően az Agrártudományi Egyetem (ma Szent István Egyetem), Tanárképző Intézetének adott otthont 1986-tól. A mezőgazdasági irányultságú szakközép- és szakmunkásképző intézmények részére képezték itt ki az elméleti és gyakorlati ismereteket oktató szakpedagógusokat. Magyarországon itt volt az egyetlen intézet, ahol ilyen jellegű szakpedagógusi végzettséget lehetett szerezni. | ||
| 13. sor: | 12. sor: | ||
1989-ben fenyőfát ültettek az itt elesett fiatalember emlékére. 1996-ban közadakozásból egy emléktábla került elhelyezésre a kőkerítésen, az '56-os forradalom gödöllői áldozatainak emlékére. 2001-ben az 56-os Szövetség Pest Megyei Szervezetének elnöke kezdeményezésére a kertben egy kopjafát és egy emléktáblát helyeztek el. A Pálvölgyi Richárd által készített kopjafa leleplezésére 2001. október 23-i városi emlékünnepség keretén belül került sor. A kopjafa talapzatán Balázsovich András ás Kiss Antal gödöllői diákok, valamint Benedicty Ernő, Bilicsky András és fodor Zoltán Gödöllőn tanuló egyetemisták neve szerepel, akik a budapesti harcokban haltak hősi halált. | 1989-ben fenyőfát ültettek az itt elesett fiatalember emlékére. 1996-ban közadakozásból egy emléktábla került elhelyezésre a kőkerítésen, az '56-os forradalom gödöllői áldozatainak emlékére. 2001-ben az 56-os Szövetség Pest Megyei Szervezetének elnöke kezdeményezésére a kertben egy kopjafát és egy emléktáblát helyeztek el. A Pálvölgyi Richárd által készített kopjafa leleplezésére 2001. október 23-i városi emlékünnepség keretén belül került sor. A kopjafa talapzatán Balázsovich András ás Kiss Antal gödöllői diákok, valamint Benedicty Ernő, Bilicsky András és fodor Zoltán Gödöllőn tanuló egyetemisták neve szerepel, akik a budapesti harcokban haltak hősi halált. | ||
2006 nyarán az idővel Humán Tudományi, Nyelvi és Tanárképző Intézetre keresztelt intézmény kiköltözött az épületből | 2006 nyarán az idővel Humán Tudományi, Nyelvi és Tanárképző Intézetre keresztelt intézmény kiköltözött az épületből. | ||
== Az épület átalakításai | == Az épület átalakításai == | ||
A rendőrség beköltözése után átalakításon esett át az épület. A rendvédelmi szerv saját igényeinek megfelelően több ütemben megváltoztatta az épületet. A leglényegesebb változást a nagy légterű nappali födémmel való kettéosztása jelentette, a többletterület érdekében. A rendőrség 1985-ben kiköltözött, és az Agrártudományi Egyetem vette meg az épületet 1986-ban, irodaház céljára. Hasznosítására több terv is született, míg 1990-ben az egyetem megkezdte az átalakítást. A gödöllői Főépítészi Hivatal kezdeményezésére 1990 decemberében megkezdődött az épület műemlékké nyilvánítási eljárása. | |||
A | 1991. májusában az ÁFÉSZ ELSZER Kft. megbízást kapott az épület műemléki szempontokat is szem előtt tartó átalakításának megtervezésére. Problémát jelentett, hogy az épület eredeti tervei nem kerültek elő. A villa hasonmásának (Sándor Károly budapesti villája) tanulmányozása segített a felújító ÁFÉSZ ELSZER Kft. embereinek az épület hiteles rekonstrukciójában. A felújítás során szinte teljes mértékben sikerült az eredeti homlokzatot visszaállítani, a belső terek kialakításánál viszont az eredeti villafunkció visszaállítása nem volt lehetséges, mert terület veszteséggel járt volna a beruházó számára. | ||
Eredetileg az Agrártudományi Egyetem termelésfejlesztési intézete költözött volna az épületbe. A kivitelezés vége felé derült ki, hogy a tanárképző intézet kapja meg az épületet. Ez volt az oka, hogy az alagsori raktárakból és a garázsból könyvtárat, raktárat irodákat és előadót alakítottak ki, valamint a torony legfelső szintjének gépészeti kisegítő helyiségben egy előadó-szemináriumi szobát alakítottak ki. A földszinten kapott helyet tanszékvezetői szoba, a titkárság, az irodák, a porta/ruhatár és az előcsarnok. Az emeleten egy társalgó, három iroda és egy előadóterem található. | |||
Az | |||
| 28. sor: | 27. sor: | ||
* Bezsilla villa - Kulturális Örökség Napjai Gödöllő 2006 - szórólap | * Bezsilla villa - Kulturális Örökség Napjai Gödöllő 2006 - szórólap | ||
* Építés Felújítás 1994. november 12. 1. évfolyam. 6. szám 358-361. p. | * Építés Felújítás 1994. november 12. 1. évfolyam. 6. szám 358-361. p. (Szerzők: Nándori Klára, Deák Zoltán) | ||
A lap jelenlegi, 2014. augusztus 28., 12:48-kori változata
A Bezsilla villa a 30-as években épült modernista villa. A villaépület "névadója" és egykori tulajdonosa, Dr. Bezsilla István Pest vármegye tiszteletbeli és a Gödöllő Takarékpénztár ügyésze volt. A Rákos-patak partján álló épületet Rákos Pál építész tervezte. Gödöllő építészeti örökségének ez az értékes eleme Bauhaus stílusban épült, a két világháború közötti progresszív építészet egyik legmarkánsabb megjelenésű képviselője. érdekesség, hogy az épületnek van egy "tükörkép-ikertestvére" Budapesten, a XI. kerületben. A hasonmás épületet Sándor Károly építészmérnök tervezte.
A villa története
A villa épület az 1930-as évek elején készült Rákos Pál tervei szerint. Az épület már szerepelt az 1933-ban megjelent Gödöllőt ismertető könyvben. Rákos Pál munkáját az Új Magyar Építőművészet közölte 1938-ban. Az itt publikált főhomlokzati és két belső kép a kettős légterű nappaliról jól mutatja, hogy a korszak kiemelkedő alkotásáról van szó. A villa a II. világháború alatt és után 1951-ig lakatlan volt, és ez idő alatt pusztult. Az államosítást követően, 1951-ben, az árnyas kertben álló házba a rendőrség költözött. Az 1956-ban itt történt események az október 23-i városi megemlékezések színhelyévé tették. 1956. október 25-én tüntető tömeg vonult ide, a rendőrség épülete elé, követelve az egyetemisták szabadon bocsátását. A kerítésen átmászva sortűz fogadta őket, amelyben többen megsérültek, a 17 éves Balázsovich András életét vesztette. A villa az 56-os forradalom győzelmével előbb a Nemzetőrség székháza, majd ismét a rendőrség tulajdona lett; itt hallgatták ki a forradalomban részt vett gödöllőieket.
1985-ben a rendőrség a jelenlegi helyére, a Petőfi Sándor u. 6-10-be költözött, az épület ezt követően az Agrártudományi Egyetem (ma Szent István Egyetem), Tanárképző Intézetének adott otthont 1986-tól. A mezőgazdasági irányultságú szakközép- és szakmunkásképző intézmények részére képezték itt ki az elméleti és gyakorlati ismereteket oktató szakpedagógusokat. Magyarországon itt volt az egyetlen intézet, ahol ilyen jellegű szakpedagógusi végzettséget lehetett szerezni.
1989-ben fenyőfát ültettek az itt elesett fiatalember emlékére. 1996-ban közadakozásból egy emléktábla került elhelyezésre a kőkerítésen, az '56-os forradalom gödöllői áldozatainak emlékére. 2001-ben az 56-os Szövetség Pest Megyei Szervezetének elnöke kezdeményezésére a kertben egy kopjafát és egy emléktáblát helyeztek el. A Pálvölgyi Richárd által készített kopjafa leleplezésére 2001. október 23-i városi emlékünnepség keretén belül került sor. A kopjafa talapzatán Balázsovich András ás Kiss Antal gödöllői diákok, valamint Benedicty Ernő, Bilicsky András és fodor Zoltán Gödöllőn tanuló egyetemisták neve szerepel, akik a budapesti harcokban haltak hősi halált.
2006 nyarán az idővel Humán Tudományi, Nyelvi és Tanárképző Intézetre keresztelt intézmény kiköltözött az épületből.
Az épület átalakításai
A rendőrség beköltözése után átalakításon esett át az épület. A rendvédelmi szerv saját igényeinek megfelelően több ütemben megváltoztatta az épületet. A leglényegesebb változást a nagy légterű nappali födémmel való kettéosztása jelentette, a többletterület érdekében. A rendőrség 1985-ben kiköltözött, és az Agrártudományi Egyetem vette meg az épületet 1986-ban, irodaház céljára. Hasznosítására több terv is született, míg 1990-ben az egyetem megkezdte az átalakítást. A gödöllői Főépítészi Hivatal kezdeményezésére 1990 decemberében megkezdődött az épület műemlékké nyilvánítási eljárása.
1991. májusában az ÁFÉSZ ELSZER Kft. megbízást kapott az épület műemléki szempontokat is szem előtt tartó átalakításának megtervezésére. Problémát jelentett, hogy az épület eredeti tervei nem kerültek elő. A villa hasonmásának (Sándor Károly budapesti villája) tanulmányozása segített a felújító ÁFÉSZ ELSZER Kft. embereinek az épület hiteles rekonstrukciójában. A felújítás során szinte teljes mértékben sikerült az eredeti homlokzatot visszaállítani, a belső terek kialakításánál viszont az eredeti villafunkció visszaállítása nem volt lehetséges, mert terület veszteséggel járt volna a beruházó számára.
Eredetileg az Agrártudományi Egyetem termelésfejlesztési intézete költözött volna az épületbe. A kivitelezés vége felé derült ki, hogy a tanárképző intézet kapja meg az épületet. Ez volt az oka, hogy az alagsori raktárakból és a garázsból könyvtárat, raktárat irodákat és előadót alakítottak ki, valamint a torony legfelső szintjének gépészeti kisegítő helyiségben egy előadó-szemináriumi szobát alakítottak ki. A földszinten kapott helyet tanszékvezetői szoba, a titkárság, az irodák, a porta/ruhatár és az előcsarnok. Az emeleten egy társalgó, három iroda és egy előadóterem található.
Forrás
- Bezsilla villa - Kulturális Örökség Napjai Gödöllő 2006 - szórólap
- Építés Felújítás 1994. november 12. 1. évfolyam. 6. szám 358-361. p. (Szerzők: Nándori Klára, Deák Zoltán)
