„Sidló Ferenc” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (19 közbenső módosítást, amit 2 másik szerkesztő végzett, nem mutattunk) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'''Sidló Ferenc''' (Budapest, 1882. január 21. – Budapest, 1953. január 11.) szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára. | [[Kép:sidlo1.jpg|thumb|right|250px|Sidló Ferenc a gödöllői műteremben]] | ||
'''Sidló Ferenc''' (Budapest, 1882. január 21. – Budapest, 1953. január 11.) szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára. A korszak megbecsült és elismert szobrásza volt. | |||
== Életpályája == | == Életpályája == | ||
[[Kép:sidlo02.jpg|thumb|left|200px|Feleségével, Undi Carlaval]] | |||
Apai ágon morvaországi, német származású (eredeti neve Schidlo volt), anyai ágon cipszer felmenőkkel rendelkező Sidló 1882-ben született. Az Iparművészeti iskolában Mátrai Lajosnál, majd a Képzőművészeti Főiskolán Stróbl Alajos mesteriskolájában tanult. Bécsben Hans Bitterlich, Münchenben Wilhelm von Ruemann műhelyeiben alkotott. 1906-tól a Műbarátok Köre ösztöndíjával Rómában élt, de a nyarakat a [[Gödöllői művésztelep]]en töltötte. | |||
Hazatérése után, 1908-ban [[Gödöllő]]n telepedett le, s ott élt 1912-ig. Sidló, Undi Carla személyében itt talált magának művész-feleséget is (egy gyermekük született, András (1913)). Itt kapcsolatban állt [[Körösfői-Kriesch Aladár]]ral, a marosvásárhelyi kultúrpalota számára együtt készítették a Ferenc József koronázását ábrázoló domborművet, s még számos épületdíszt. 1910-ben egy évet Münchenben, 1913-ban néhány hónapot Firenzében töltött. 1924-től 1948-ig tanított a Képzőművészeti Főiskolán, közben dolgozott a Százados úti művésztelepen is. | |||
== Művészete == | |||
[[Kép:sidlo3.jpg|thumb|right|250px|Sidló Ferenc: Ébredés]] | |||
1909-től kiállító művész, ekkor a gödöllői művészekkel együtt a Nemzeti Szalonban állított ki. Képmás szobrokkal, aktokkal állandó szereplője volt a budapesti időszakos kiállításoknak. 1929-ben rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást az Ernst Múzeumban. 1936-ban állami nagy aranyéremmel tüntették ki, a Horthy-korszakban a sokat foglalkoztatott emlékmű- és portrészobrászok közé tartozott. Legismertebb művei közt szerepel a székesfehérvári Szent István lovasszobor, valamint a budapesti Danaidák kútja. A Danaidák kútja egyszerre mutatja a görög művészet és a szecesszió hatását. | |||
Közismert alkotása a Nyugat c., amely a Szabadság téren 1921-ben átadott Trianon szoborcsoport részét képezte, a háború után azonban a szoborcsoporttal együtt elbontották. Sidlót, kora elismert alkotójaként bőven ellátták megbízásokkal, és a két háború közötti időszak társadalmi életében is aktívan részt vett, viszont nem hajlott a szélsőségek felé. Várostervezéssel, lakáskultúrával is foglalkozott, a természet, építészet és társművészetek egységének megteremtésében látta a követendő célt. Sidló azonban nemcsak a történelmi monumentalitás terén volt erős, hanem a lágy formák, nőalakok bemutatásában is, többek között ezt igazolja a feleségéről készített Ébredés című, márványba faragott alkotása, de a szobrászat szinte minden műfaját művelte: emlékművet, portrét, síremléket, kisplasztikát, épületszobrászatot, de még érmészetet is. | |||
Alkotói munkájára a görög művészet mellett a szecesszió gyakorolt mély hatást és Ivan Meštrović szobrászművészete. Korai szobrain a naturális formákat az extatikus lelkiállapot kifejezésével egyesítette (Ébredés, 1911, [[Gödöllő]]), és ezt szinte a végletekig túlhajtotta moralizáló fejtanulmányain (az Ember-ciklus, 1926–27). Irreális mozdulatú, kemény formálású női aktokat, portrékat és számos emlékművet készített. A nemzet, a hősök, a vallás foglalkoztatta alkotásaiban, s mindazok a karaktervonások, amelyeket az emberek átélnek, elgondolnak múltjukra, kultúrájukra nézve. A magyar emlékműszobrászat egyik nagy mestere. | |||
== Művei (válogatás) == | == Művei (válogatás) == | ||
[[Kép:sidlo5.jpg|thumb|right|200px|Sidló Ferenc: Első világháborús emlékmű Kalocsán 1930]] | |||
[[Kép:sidlo4.jpg|thumb|right|200px|Sidló Ferenc: Vénusz kútszobor Budapest 1927]] | |||
Több művét (Primavera, Genius, Szt. István) a [Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Ismertebb szobrai: | |||
* Ébredés (Gödöllő, Városi Múzeum 1911) | * Ébredés (Gödöllő, Városi Múzeum 1911) | ||
* Római katolikus templom angyalfigurái ( | * Római katolikus templom angyalfigurái (Rárósmúlyad/Muľa 1909-11) | ||
* | * Görgey Artúr (Miskolc 1916?) | ||
* Ember-ciklus (fejtanulmányok 1926-27) | * Ember-ciklus (fejtanulmányok 1926-27) | ||
* Nemzeti áldozatkészség szobra | * Nemzeti áldozatkészség szobra (Budapest 1915), elbontva 1946 | ||
* I. világháborús hősi emlékművek (Nagyszokoly, Pécs, Kalocsa) | * I. világháborús hősi emlékművek (Nagyszokoly, Pécs, Kalocsa) | ||
* | * Hősök szobra (Rákoscsaba, 1925) | ||
* | * Zichy Mihály emléktábla (Zala 1927) | ||
* | * Nagy Lajos király dombormű (Szeged, Dóm téren van, a nemzeti panteonban, 1930) | ||
* Danaidák kútja (Budapest 1933) | * Danaidák kútja (Budapest 1933) | ||
* | * Madách Imre (Balassagyarmat 1937) | ||
* | * Szent István király szobra (Székesfehérvár 1938) | ||
== Díjai == | |||
* Corvin-koszorú (1930) | |||
* Állami nagy aranyérem (1936) | |||
== | == Irodalom == | ||
* Harsányi K.: Sidló Ferenc, Magyar Művészet, 1927 (III.), 251–266. | |||
== Források == | == Források == | ||
| 50. sor: | 53. sor: | ||
* [http://artportal.hu/kislexikon/sidlo_ferenc Sidló Ferenc élete, munkássága az artportalon] | * [http://artportal.hu/kislexikon/sidlo_ferenc Sidló Ferenc élete, munkássága az artportalon] | ||
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Sidl%C3%B3_Ferenc Wikipedia/Sidló Ferenc] | * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Sidl%C3%B3_Ferenc Wikipedia/Sidló Ferenc] | ||
* [http://www.agt.bme.hu/balassi/Madach_szobrok.html 75 éve avatták fel a balassagyarmati Madách Imre szobrot] | |||
[[Kategória:Személyek]] | |||
[[Kategória:Képzőművészek]] | |||
A lap jelenlegi, 2018. január 4., 14:36-kori változata
Sidló Ferenc (Budapest, 1882. január 21. – Budapest, 1953. január 11.) szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára. A korszak megbecsült és elismert szobrásza volt.
Életpályája
Apai ágon morvaországi, német származású (eredeti neve Schidlo volt), anyai ágon cipszer felmenőkkel rendelkező Sidló 1882-ben született. Az Iparművészeti iskolában Mátrai Lajosnál, majd a Képzőművészeti Főiskolán Stróbl Alajos mesteriskolájában tanult. Bécsben Hans Bitterlich, Münchenben Wilhelm von Ruemann műhelyeiben alkotott. 1906-tól a Műbarátok Köre ösztöndíjával Rómában élt, de a nyarakat a Gödöllői művésztelepen töltötte.
Hazatérése után, 1908-ban Gödöllőn telepedett le, s ott élt 1912-ig. Sidló, Undi Carla személyében itt talált magának művész-feleséget is (egy gyermekük született, András (1913)). Itt kapcsolatban állt Körösfői-Kriesch Aladárral, a marosvásárhelyi kultúrpalota számára együtt készítették a Ferenc József koronázását ábrázoló domborművet, s még számos épületdíszt. 1910-ben egy évet Münchenben, 1913-ban néhány hónapot Firenzében töltött. 1924-től 1948-ig tanított a Képzőművészeti Főiskolán, közben dolgozott a Százados úti művésztelepen is.
Művészete
1909-től kiállító művész, ekkor a gödöllői művészekkel együtt a Nemzeti Szalonban állított ki. Képmás szobrokkal, aktokkal állandó szereplője volt a budapesti időszakos kiállításoknak. 1929-ben rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást az Ernst Múzeumban. 1936-ban állami nagy aranyéremmel tüntették ki, a Horthy-korszakban a sokat foglalkoztatott emlékmű- és portrészobrászok közé tartozott. Legismertebb művei közt szerepel a székesfehérvári Szent István lovasszobor, valamint a budapesti Danaidák kútja. A Danaidák kútja egyszerre mutatja a görög művészet és a szecesszió hatását.
Közismert alkotása a Nyugat c., amely a Szabadság téren 1921-ben átadott Trianon szoborcsoport részét képezte, a háború után azonban a szoborcsoporttal együtt elbontották. Sidlót, kora elismert alkotójaként bőven ellátták megbízásokkal, és a két háború közötti időszak társadalmi életében is aktívan részt vett, viszont nem hajlott a szélsőségek felé. Várostervezéssel, lakáskultúrával is foglalkozott, a természet, építészet és társművészetek egységének megteremtésében látta a követendő célt. Sidló azonban nemcsak a történelmi monumentalitás terén volt erős, hanem a lágy formák, nőalakok bemutatásában is, többek között ezt igazolja a feleségéről készített Ébredés című, márványba faragott alkotása, de a szobrászat szinte minden műfaját művelte: emlékművet, portrét, síremléket, kisplasztikát, épületszobrászatot, de még érmészetet is.
Alkotói munkájára a görög művészet mellett a szecesszió gyakorolt mély hatást és Ivan Meštrović szobrászművészete. Korai szobrain a naturális formákat az extatikus lelkiállapot kifejezésével egyesítette (Ébredés, 1911, Gödöllő), és ezt szinte a végletekig túlhajtotta moralizáló fejtanulmányain (az Ember-ciklus, 1926–27). Irreális mozdulatú, kemény formálású női aktokat, portrékat és számos emlékművet készített. A nemzet, a hősök, a vallás foglalkoztatta alkotásaiban, s mindazok a karaktervonások, amelyeket az emberek átélnek, elgondolnak múltjukra, kultúrájukra nézve. A magyar emlékműszobrászat egyik nagy mestere.
Művei (válogatás)
Több művét (Primavera, Genius, Szt. István) a [Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Ismertebb szobrai:
- Ébredés (Gödöllő, Városi Múzeum 1911)
- Római katolikus templom angyalfigurái (Rárósmúlyad/Muľa 1909-11)
- Görgey Artúr (Miskolc 1916?)
- Ember-ciklus (fejtanulmányok 1926-27)
- Nemzeti áldozatkészség szobra (Budapest 1915), elbontva 1946
- I. világháborús hősi emlékművek (Nagyszokoly, Pécs, Kalocsa)
- Hősök szobra (Rákoscsaba, 1925)
- Zichy Mihály emléktábla (Zala 1927)
- Nagy Lajos király dombormű (Szeged, Dóm téren van, a nemzeti panteonban, 1930)
- Danaidák kútja (Budapest 1933)
- Madách Imre (Balassagyarmat 1937)
- Szent István király szobra (Székesfehérvár 1938)
Díjai
- Corvin-koszorú (1930)
- Állami nagy aranyérem (1936)
Irodalom
- Harsányi K.: Sidló Ferenc, Magyar Művészet, 1927 (III.), 251–266.
Források
- Magyar művészeti kislexikon : kezdetektől napjainkig. Főszerk. Körber Ágnes. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002. Sidló Ferenc lásd 361. p.
- Sidló Ferenc élete, munkássága az artportalon
- Wikipedia/Sidló Ferenc
- 75 éve avatták fel a balassagyarmati Madách Imre szobrot
