Erkel Ferenc

Erkel Ferenc (Gyula, 1810. nov. 7. – Budapest, 1893. jún. 15.)

Életútja

A XIX. századi magyar zenekultúra vezető egyénisége nevét legtöbbször a Himnusz zeneszerzőjeként említjük. Ő a verbunkos muzsikára épülő magyar nemzeti opera megteremtője, zeneszerző, karmester, zongoraművész és pedagógus egy személyben. Muzsikus családból származott, apja tanító és templomi karnagy volt szülővárosában, Gyulán. Tíz testvérével együtt nevelkedett a kis műemlékvárosban, itt kezdte meg zenei tanulmányait.

Munkássága

Művészi kialakulását három városnak köszönheti: Pozsonyban tesz szert klasszikus zenei műveltségre. Ez a reformkori város a kulturális élet központja volt. Itt ismerkedik meg Bihari Jánossal, a magyar tánczenét játszó virtuóz hegedűssel. A Pozsonyban szerzett zenei élmények Erkel érdeklődését a magyar verbunkos muzsikára irányították. Életének következő állomása a műemlékekben gazdag Kolozsvár, ahol előadói gyakorlatot szerez, mint zongoraművész és karnagy. Ez az alkotás az olasz, a francia és a német opera szerkezetét mintázta, de már egy-egy verbunkos dallam is felcsendült benne. Kolozsvár után Pestre került, ahol egészen más világ fogadta. Itt az öntudatosodó polgárság az állandó német hatás ellensúlyozására törekedett. Erkel a várban lakott, a történelmi emlékek között, s Pest-Budán sajátította el a színházi muzsikus sokrétű mesterségének fortélyait. Pályájának emelkedése egybeesik a magyar zenei élet fejlődésével.

Műveiről

1837-ben megnyílt a Pesti Magyar Színház, melynek karmestere Erkel Ferenc lett, s három évvel később az új névvel ellátott Magyar Nemzeti Színház bemutatta első operáját, a Bátori Máriát. Az opera feltűnést keltett szélesen mintázott történelmi tablóival. Kezdettől fogva kereste és megtalálta a módját, hogy az olaszos dallamosságot a verbunkos hagyománnyal, mint nemzeti stílussal egyesítse. A szövegkönyv szerzője már ekkor is az az Egressy Béni volt, aki egészen 1851-es haláláig hasznos segítőtársa volt Erkelnek operaszerzői munkájában is. Ifjúkorának fő művét, a Hunyadi Lászlót 1844-ben mutatták be. Az első maradandó értékű magyar opera, mely az 1848 felé haladó Magyarország „politikai dalműve“ lett. A „Meghalt a cselszövő“ című kórusrészlet a forradalom tömegdala lett, s az operához készült nyitány az első magyar szimfónikus költemény. Fő érdeme – a jó szerkezeten, a jellemek sokrétű ábrázolásán kívül –, hogy az idegen zenei elemekkel szemben biztosítja a magyaros motívumok túlsúlyát. A drámai csúcspontokon többnyire verbunkos zene hangzik fel. Az opera Hunyadi János nándorfehérvári győzelmétől és halálától László lefejezéséig beszéli el az eseményeket. A Hunyadi évében, 1844-ben készült el a Himnusz, amelynek megzenésítését pályázatot írtak ki. A nemes vetélkedésből Erkel Ferenc került ki győztesen. 1853-ban a Filharmóniai Társaság, amely Erkel vezetésével adta első koncertjét a Nemzeti Múzeum dísztermében. Erkel volt a Liszt Ferenc elnökletével 1875-ben létrejött Zeneakadémia első igazgatója is. Erkel Ferenc a magyar nemzeti opera megteremtője. Egy teljes évtizedig foglalkoztatta Erkelt a Bánk bán témája. Az opera főhőse a XIII. századi Magyarország történelmi személyisége. 1860 táján új korszak kezdődött hazánkban. Újjáéledt a ‘48-as szellem, előtérbe kerülhetett a nemzeti kultúra. Így válhatott valóra Erkel álma: 1861-ben végre bemutatták a Bánk bánt a Nemzeti Színházban, aminek alapja Katona József drámája. Az operában a látványosságot a változatosságot a kóruson kívül népi eredetű táncmotívumok gazadagítják, ez itt a kor kedvelt tánca a csárdás. Későbbi műveiben: Dózsa György, Brankovics György a magyar énekbeszéd (recitativo) és kórusdráma kialakítására tesz kísérletet. Újító törekvéseit azonban a közönség nem érti meg. A mester öregkorára magára marad. 1890-ben nyolcvanadik születésnapján lépett utoljára pódiumra a Filharmóniai Társaság hangversenyén.

Művei

Vokális művek

• Operák:
  • Bátori Mária, opera 2 felvonásban (1840) - L. 20. (M. 11.).
  • Hunyadi László, opera 4 felvonásban (1844) - L. 25. (M. 18.).
  • Erzsébet, opera 3 felvonásban (1857) - L. 51. (M. 42.) Csak a második felvonás Erkel műve.
  • Bánk bán, opera 3 felvonásban (1861) - L. 53. (M. 43.).
  • Sarolta, vígopera 3 felvonásban (1862) - L. 54. (M. 44.).
  • Dózsa György, opera 5 felvonásban (1867) - L. 58. (M. 46.).
  • Brankovics György, opera 4 felvonásban (1874) - L. 64. (M. 49.).
  • Névtelen hősök, opera 4 felvonásban (1880) - L. 68. (M. 53.).
  • István király, opera 4 felvonásban (1885) - L. 71. (M. 54.) Javarészt Erkel Gyula műve
  • Kemény Simon, opera 3 felvonásban (csak tervezett mű, egy énekszáma, az Immetullah románca az 1887-ben jelent meg) - L. 73. (M. 59.).
• Kantáta:
  • Magyar Cantate, négy szólóhangra, vegyeskarra, zenekarra (1867)
• Karművek:
  • Litánia, zenekari kísérettel, (1822—1825) - L. 1. (M. 1.).
  • Himnusz, (1844) - L. 30. (M. 22.).
  • Köri kördal, (1844) - L. 33. (M. 25.).
  • Kar Ének Pestalozzi Emlékünnepére, vegyeskarra orgona- vagy harmóniumkísérettel, (1846) - L. 39. (M. 31.).
  • Ferenc József császárt üdvözlő ének, (1852) - L. 44. (M. 36.).
  • Gyászkar férfikarra: A halálnak éjszakája vissza őt nem adja már, (kb. 1856) - L. 50. (M. 41.).
  • Dalár-induló, férfikarra, (1872) - L. 62. (M. 48.).
  • Férfikar: Buzgó kebellel, (1875) - L. 66. (M. 51.).
  • Magyar király-himnusz, (1892) - L. 77. (M. 57.).
  • Elvennélek én, csak adnának... és A faluban utcahosszat... férfikar (1892) - L. 76. (M. 58.).
  • Jelige Erkel Ferenctől, (1875)- L. 65. (M. 50.).
  • Kiért ürítsem epohárt... férfikar töredéke (?) - L. 60. (M. 61.).
  • Üdvözlő dal, befejezetlen férfikar (?) - L. 69. (M. 62.).
• Kísérőzenék, balettbetétek, népszínműzenék stb.:
  • Zene a Magyar Színház egy társulati rendezvényéhez (?) Tréfás színlap 1838. augusztus 9-ről Párthad a Magyar Színházban címmel. Legány feltevése szerint csak plakát formájú gúnyirat (M. 5.).
  • Kegyenc, színpadi zene gr. Teleki László szomorújátékához (1841) - L. 21. (M. 15.).
  • Velencei csajkás, színmű kísérőzenéje 7 hangszerre. Major nem említi. - L. 4. 1836 előtti mű.
  • A kalandor, Ney Ferenc népszínműve, Erkel egy kétszólamú férfikart írt hozzá Enni, inni, dőzsölgetni kezdősorral - L. 27. (M. 19.).
  • Két pisztoly, Szigligeti Ede színműve Erkel Ferenc 15-dalával, illetőleg betétszámával (1844) - L. 28. (M. 20.).
  • Zsidó, Szigligeti Ede színművéhez Erkel 12 betétszámot dolgozott fel (1844) - L. 31. (M. 23.).
  • Nemesek hadnagya, Kovács Pál drámája Erkel 3 dalával (1844) - L. 32. (M. 24.).
  • Székely leány Pesten, Pajor Nina népszínműve Erkel és Huber Károly zenéjével (1855) - M. nem említi. L. 48.
  • Debreczeni rüpők, Szigligeti Ede népszínműve Erkel dalaival (1845) - L. 34. (M. 26.).
  • A rab, Szigligeti Ede színműve Doppler Ferenc nyitányával és Erkel 4 műdalfeldolgozásával (1845) - L. 37. (M. 29.).
  • Egy szekrény rejtelme, Szigligeti Ede népszínműve Erkel 12—14 betétszámával az előadásoktól függően (1846) - L. 40. (M. 32.).
  • Sakkjáték, pantomim, először Bónis Ferenc említi a Zenei lexikonban (1853) - L. 46. (M. 38.).
  • Salvator Rosa, Degré Alajos melodrámája Erkel és a Doppler fivérek zenéjével (1855) - L. 49. (M. 40.).
• Dalok
  • Alpenunschuld (Alpesi ártatlanság), kb. 1836-ban keletkezett és egy német színmű betétszáma lehetett - L. 5. (M. 3.).
  • Ungarisches Nationallied (Magyar nemzeti dal), (1846) - L. 22. (M. 16.).
  • Szózat, Vörösmarty versének megzenésítése (1843) - L. 24. (M. 17.).
  • Auf einer Ungarhaide (Magyar pusztán), 1843-ban írta, a Sarolta című operában Gyula áriája lesz az első felvonásban Jártam messze, puszta téren kezdősorral - L. 38. (M. 30.).
  • A magyarok istene, Petőfi Sándor szövegére (1863) - L. 55. (M. 45.).
  • Albumlap Stéger Ferencnek, (1852) - L. 45. (M. 37.).
  • Késő ősznek hideg szele, dalbetét Blaha Lujza számára Tóth Ede A tolonc című népszínművéhez (1876) - L. 67. (M. 52.).
  • Ki boldog erdején a kis madár, (1870) - L. 61. (M. 61.).
  • Énekkettősök (duettek) - M. nem említi. L. 56.

Gödöllői Erkel Ferenc Általános Iskola

Erkel Ferenc nevét városunkban 1981. május 26. óta iskola viseli. A névadóról minden esztendőben megemlékeznek, az idei tanévben azonban, a bicentenárium és a névadás 30. évfordulója alkalmából november 6-19. között gazdag programmal tisztelegnek a Himnusz zeneszerzőjének emléke előtt, amelyben többek között koncertek, színi előadások és műveltségi vetélkedők kapnak helyet.