„Szabadi László” változatai közötti eltérés
| 46. sor: | 46. sor: | ||
Budapesten tanult tovább és 1954. november 4.-én szerzett autószerelő szakmunkás bizonyítványt. | Budapesten tanult tovább és 1954. november 4.-én szerzett autószerelő szakmunkás bizonyítványt. | ||
Rövidebb ideig dolgozott Gödöllőn a GÖFÉM-nél is, majd 1954-ben a Magyar Néphadsereg dolgozója lett. Az ott eltöltött évek jó alkalmat adtak arra, hogy egyrészt szakmájában gyakorlatot szerezzen, másrészt a Honvédség szerteágazó tevékenységéből adódóan új ismeretek birtokába jusson Felsőfokú garázsmesteri, autóelektromossági-, valamint művezető továbbképző tanfolyamokon vett részt. | Rövidebb ideig dolgozott Gödöllőn a GÖFÉM-nél is, majd 1954-ben a Magyar Néphadsereg dolgozója lett. Az ott eltöltött évek jó alkalmat adtak arra, hogy egyrészt szakmájában gyakorlatot szerezzen, másrészt a Honvédség szerteágazó tevékenységéből adódóan új ismeretek birtokába jusson. Felsőfokú garázsmesteri, autóelektromossági-, valamint művezető továbbképző tanfolyamokon vett részt. | ||
Sorkatonai szolgálatát Cegléden töltötte, ami igen meghatározó volt az életében. 1963-ban a harckocsi vezetői engedélyt is megszerezte, ami azért elég ritkaság volt. | Sorkatonai szolgálatát Cegléden töltötte, ami igen meghatározó volt az életében. 1963-ban a harckocsi vezetői engedélyt is megszerezte, ami azért elég ritkaság volt. | ||
A lap 2024. július 5., 11:57-kori változata
Szabadi László (1935, Gödöllő- 2019, Gödöllő) Gépjármű javító mester.
Családja
Felmenői generációk óta Gödöllőn éltek.
Nagyapja, Szabadi Sándor 1892-ben született és haláláig, 1946-ig Gödöllőn élt feleségével Pokorádi Máriával (1887-1954) a Kerektó utcában, ami a mai Bethlen Gábor utca.
Földműveléssel foglalkoztak, és lovakat tartottak. Három gyermekük született István, Sándor és Margit.
Első gyermekük István 1912. november 8-án látta meg a napvilágot. A szülők gyermeküket reformátusnak kereszteltették és a Református Elemi Népiskolába is Gödöllőn járt.
István akit később már mindenki Pista bácsinak hívott, kitanulta a kőműves szakmát, és elmondhatjuk, hogy Gödöllőn talán nincs is olyan utca ahol ne lenne úgynevezett „kádár kocka” amit nem Ő épített.
Nagyanyja, Szikora Erzsébet 1914. január 17.-én született. Illés Gyula (1896-1979) és Illés Gyuláné (1898-1979) gyermekeként. Gyula szintén kőműves volt. Idősebb korában szívesen járt Budapestre a téli időszakban havat lapátolni vagy éppen a Haller utcai piacon kisegített.
Illés Gyuláné aki valójában Olasz Istvánné volt (ezt még a mai napig is titok övezi, de reméljük erre a titokra is fény derül majd egyszer) gyermekével Erzsébettel Aszódról került Gödöllőre. Ő szakácsnőként dolgozott, és nem túlzás azt állítani, hogy remekül főzött és sütött. Esküvőkön a teljes menü elkészítését bízták rá, már szerdán el kellett kezdenie főzni és csak vasárnap térhetett haza a lakodalomból.
Illés Gyula és felesége életük végéig Gödöllőn éltek a Kör utcában.
Szabadi István és Szikora Erzsébet 1934. augusztus 25.-én kötöttek házasságot.
1935. június 11.-én Gödöllőn megszületett a Knapp József utcában (mai Surin utca) első gyermekük László. 1948-ban megszületett Erzsébet gyermekük is.
Lászlót reformátusnak kereszteltették, mivel abban egyeztek meg a szülők, ha fiúgyermekük születik református lesz (mint az apa), ha pedig leány akkor pedig evangélikus (mint az anya).
A család 1951-ben költözött a Bethlen Gábor utca 45. szám alá ahol a szülők életük végéig éltek.
István, az édesapa 1948. szeptember 7.-én molnár képesítést is szerzett. Így a család már nem csak az apa kőműves fizetéséből élt, hanem egy darálót is üzemeltettek a családi ház hátsó részében. Ebben az időben az emberek nem mindig pénzzel fizettek a termények megdarálásáért, hanem a termény egy részét hagyták ott fizetségként. István és felesége is tartottak állatokat, sertéseket is neveltek, így hagyománnyá vált a családban, hogy minden télen volt disznóvágás.
Szabadi István 1976 nyarán szikvíz üzemet is nyitott a Bethlen Gábor utcában (Szabadi Szikvíz). Ami egészen 1992-ig működött is.
Életútja
Szabadi László alapfokú iskolai tanulmányait Gödöllőn végezte, a Szabadság téren a templom melletti épületben működő iskolában, ahol ma a Református Líceum működik.
A technika, a motorok iránti érdeklődése már igen fiatalon megmutatkozott. Már 1953-ban rendelkezett motorkerékpár vezetői engedéllyel, majd 1955-ben már hivatásos jogosítványa is volt.
Budapesten tanult tovább és 1954. november 4.-én szerzett autószerelő szakmunkás bizonyítványt.
Rövidebb ideig dolgozott Gödöllőn a GÖFÉM-nél is, majd 1954-ben a Magyar Néphadsereg dolgozója lett. Az ott eltöltött évek jó alkalmat adtak arra, hogy egyrészt szakmájában gyakorlatot szerezzen, másrészt a Honvédség szerteágazó tevékenységéből adódóan új ismeretek birtokába jusson. Felsőfokú garázsmesteri, autóelektromossági-, valamint művezető továbbképző tanfolyamokon vett részt.
Sorkatonai szolgálatát Cegléden töltötte, ami igen meghatározó volt az életében. 1963-ban a harckocsi vezetői engedélyt is megszerezte, ami azért elég ritkaság volt.
Az 1960-as évek elején a Magyar Honvédségnél Mátyásföldön ismerkedett meg egy budapesti lánnyal, Gudricza Évával (1946-2005), akivel 1966. október 22.-én kötöttek házasságot Budapesten. Az esküvő utáni vacsora a Feneketlen tónál volt, ami ma már Hemingway Étterem néven működik.
Gödöllőn alapítottak családot és a Bethlen Gábor utcában éltek. Első gyermekük Krisztina 1968. december 10.-én született Budapesten. Majd 6 és fél évvel később második gyermekük Mónika 1975. március 6.-án látta meg a napvilágot.
[Szabadi László] egyik tanulója Berki József aki 1989-ben szerzett mesterlevelet és aki később a veje lett. 2016 óta a vállalkozás, mint SZAB-BER autó kft. működik, Berki József Ügyvezető Igazgató vezetésével.
Első unokája 1989-ben született Ádám, aki szintén autószerelő lett a nagypapa nyomdokaiba lépve. Ő is a vállalkozásban dolgozik a mai napig. Édesapám élete végéig szívesen töltött hosszabb-rövidebb időt a műhelyben figyelve a fiatalok munkáját.
Két leány gyermek után az élet hatalmas ajándéka volt számára, amikor megszülettek az unokái.
Krisztina gyermekei: Ádám (1989) Bálint (1993) Bence (1998). Mónika gyermekei: Bálint (2007) Milán (2014).
Felesége halála után is megpróbált teljes életet élni. Unokái nevelésébe is besegített.
Szabadi László egy igazi lokálpatrióta volt, ahogy az egész családunk. Itt élünk, itt dolgozunk a gyermekeink itt jártak, és itt járnak iskolába.
Szakmai életútja
Szakmai területen sokoldalú és megbízható tudásra tett szert, és 1966. június 14.-én gépjárműjavító és szerelő szakmában sikeres mestervizsgát tett.
1969-ben döntött úgy, hogy Gödöllőn, lakóhelyén gépjárműjavítással fog foglalkozni, de ekkor még csak másodállású iparengedélyt váltott ki. Ügyfelei munkájával meg voltak elégedve, számuk egyre gyarapodott.
1973-ra már kicsinek bizonyult a régi műhely, ezért az önálló ipar beindításával egy időben új műhelyt is épített, és 1974 szeptemberében önálló kisiparos lett. A vállalkozás azóta is működik a Bethlen Gábor utca 29. szám alatt (ami 2024-ben ünnepli az 50. évfordulóját). Akinek autója volt mindenki ismerte ezt a nevet Gödöllőn: „A SZABADI”.
Soha nem érezte úgy, hogy már tud mindent folyamatosan képezte magát, itthon és külföldön is. 1989-ben Németországban Stuttgart-ban töltött 5 napot a Mercedes gyár meghívására, majd 1990-ben és 1992-ben Traunstein-ben vett részt továbbképzéseken.
A szakma iránti szeretete abban is megnyilvánult, hogy már 1975-től tanulókat is foglalkoztatott és megpróbálta a szakmai tudását és a szakma iránti szeretetét átadni nekik. A szakmunkás tanuló képzésben kifejtett kiemelkedő tevékenységért 1979 márciusában a KIOSZ Pest megyei vezetősége oklevéllel tüntette ki.
2004-ben Gödöllő Vállalkozója Díjjal tüntették ki, és ismerték el munkásságát. Nagyon büszke volt erre a kitüntetésére.
Egyéb tevékenysége
A sport is fontos szerepet játszott az életében. Már kora gyermekkorától szeretett focizni a gödöllői Dózsában, majd Mátyásföldön a Honvéd színeiben rúgta a labdát hátvédként. Sokszor emlegette, hogy Ő még Puskás Öcsivel is focizott! 2007-ben született Bálint nevű unokája viszi tovább a nagypapa foci iránti szeretetét és tehetségét.
Fiatalon az egyik legkedvesebb elfoglaltsága a galambászat volt. Römmer Ottó tanította mindenre, amit a galambokról és a röptetésükről tudni kell. De gyerekkori jóbarátjától Radics Ignáctól is sokat tanult. 1958-ban a fiatal galambok versenyén Miskolc-Gödöllő közötti verseny első díját nyerte.
Anekdoták, családi történetek
Illés nagymama a többnapos esküvői főzések alkalmával dupla kötényt hordott, hogy az alsó kötény zsebeiben eldugva finom süteményeket tudjon hazahozni a kisunokáinak (Lacikának és Erzsikének, az utóbbi valószínűleg tőle örökölte, hogy isteni sütiket tud sütni).
Szabadi nagypapa nem csak helyben, a Bethlen Gábor utcában árulta a szódát, hanem lovaskocsival is vitte szerte a városban. Hatalmas jutalom volt az unokáknak, amikor őket is elvitte magával. Rázta a kolompot jelezve a családoknak, hogy megjött a szóda.
Szabadi László és Gudricza Éva esküvőjén élő zene volt. Az egyik kedves hölgyvendég, a BÖZSI, olyan jól érezte magát, hogy beleugrott a nagybőgőbe, de szó szerint beleugrott! (Persze a nagybőgő nem élte túl.)
Gyerekszáj (Néhány gondolat Szabadi Lászlóról, az öt unokától):
Ádám: Jászszentandrás strand. Papa mindig azt mondta, hogy „rántott húst kell enni, mert azt mindig frissen sütik”.
Bálint: Egy szép emlék, amikor Papa a Wartburgon tanított autót vezetni…
Bence: Minden tekintettben Papa a példaképem!
Bálint: Életvidám, örökmozgó, sportos, Csokipapa, imádta az unokáit!
Milán: Kedves, humoros, huncut…
Elismerései
Gödöllő Vállalkozója Díj, 2004
Kisiparosok Országos Szervezete elismerő oklevele a szakmunkástanuló képzésben kifejtett kiemelkedő tevékenységéért, 1979
