„Heltai Miklós Gábor” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
(Új oldal, tartalma: „ Heltai Miklós Gábor (Budapest, 1941) ==Életútja== Budapesten született 1941-ben, de élete első tíz évében többet élt Nagyszalontán, és Kaposvárott, mint szülővárosában. Édesapja 1952-ben kapott kinevezést Gödöllőn a Petőfi Sándor Általános Iskolába, így Kaposvárról ide költözött a nyolcgyerekes nagycsalád. Középiskoláját a mátyásföldi Corvin Mátyás Gimnáziumban végezte, majd 1964-ben történelem-latin szakos…”)
 
 
(3 közbenső módosítást ugyanattól a szerkesztőtől nem mutattunk)
1. sor: 1. sor:


[[Heltai Miklós Gábor]] (Budapest, 1941)
[[Heltai Miklós Gábor]] (Budapest, 1941)
[[Fájl:2003.jpg|200px|thumb|right|Heltai Miklós Gábor]]


==Életútja==
==Életútja==


Budapesten született 1941-ben, de élete első tíz évében többet élt Nagyszalontán, és Kaposvárott, mint szülővárosában.
Budapesten született 1941-ben, de élete első tíz évében többet élt Nagyszalontán, és Kaposvárott, mint szülővárosában.
Édesapja 1952-ben kapott kinevezést Gödöllőn a Petőfi Sándor Általános Iskolába, így Kaposvárról ide költözött a nyolcgyerekes nagycsalád.  
Édesapja 1952-ben kapott kinevezést Gödöllőn a Petőfi Sándor Általános Iskolába, így Kaposvárról ide költözött a nyolcgyerekes nagycsalád.  
Középiskoláját a mátyásföldi Corvin Mátyás Gimnáziumban végezte, majd 1964-ben történelem-latin szakos diplomát szerzett az ELTE Bölcsészkarán. Péceli pályakezdése után harminc éven keresztül igazgatója volt a Gödöllői Török Ignác Gimnáziumnak, amely igazgatása alatt az ország legjobb középiskolái közé emelkedett.
Középiskoláját a mátyásföldi Corvin Mátyás Gimnáziumban végezte, majd 1964-ben történelem-latin szakos diplomát szerzett az ELTE Bölcsészkarán. Péceli pályakezdése után harminc éven keresztül igazgatója volt a Gödöllői Török Ignác Gimnáziumnak, amely igazgatása alatt az ország legjobb középiskolái közé emelkedett.
Felesége szintén tanár, négy gyerekük közül hárman is a pedagógusi pályát választották.
Felesége szintén tanár, négy gyerekük közül hárman is a pedagógusi pályát választották.


==Munkássága==
==Munkássága==


Édesapja, [[Heltai György]] jelentette számára az igazodási pontot, aki néhai osztályfőnöke [https://hu.wikipedia.org/wiki/Kar%C3%A1csony_S%C3%A1ndor Karácsony Sándor], a magyar neveléstudomány megújítójának életfilozófiáját követve egész életét a másik emberrel - a diákokkal - való együttműködésre áldozta.
Édesapja, [[Heltai Miklós]] jelentette számára az igazodási pontot, aki néhai osztályfőnöke [https://hu.wikipedia.org/wiki/Kar%C3%A1csony_S%C3%A1ndor Karácsony Sándor], a magyar neveléstudomány megújítójának életfilozófiáját követve egész életét a másik emberrel - a diákokkal - való együttműködésre áldozta.
1963-tól 1973-ig a mai péceli Ráday Pál Gimnáziumban volt tanár, igazgatóhelyettes; majd 1973-tól 2003-ig, nyugdíjba vonulásáig a gödöllői Török Ignác Gimnáziumot igazgatta.  
 
1963-tól 1973-ig a mai péceli Ráday Pál Gimnáziumban volt tanár, igazgatóhelyettes; majd 1973-tól 2003-ig, nyugdíjba vonulásáig a gödöllői Török Ignác Gimnáziumot igazgatta. [[Fájl:2003_Tantestület.jpg|200px|thumb|right|A Török Ignác Gimnázium tantestülete, 2003]]
Vezetésével a gödöllői Török Ignác Gimnázium nevelőtestülete a következő képzési formákban valósított meg pedagógiai innovációt: óvónői szakközépiskola (1975-1995), angol két tannyelvű osztály (1989-től), angol és német nyelvi, továbbá matematika speciális osztályok és csoportok (1990-től és 2000-től), nyolcosztályos gimnáziumi osztályok (1994-től).
Vezetésével a gödöllői Török Ignác Gimnázium nevelőtestülete a következő képzési formákban valósított meg pedagógiai innovációt: óvónői szakközépiskola (1975-1995), angol két tannyelvű osztály (1989-től), angol és német nyelvi, továbbá matematika speciális osztályok és csoportok (1990-től és 2000-től), nyolcosztályos gimnáziumi osztályok (1994-től).
Kialakította a felsorolt képzések tantervi, szakirodalmi hátterét, majd beillesztette ezeket az intézmény pedagógiai programjába. Vezényletével szervezték meg a máriabesnyői épületekből a gimnázium kiköltöztetését a jelenlegi belvárosi új építésű telephelyre.
 
Kialakította a felsorolt képzések tantervi, szakirodalmi hátterét, majd beillesztette ezeket az intézmény pedagógiai programjába. Vezényletével szervezték meg a máriabesnyői épületekből a gimnázium kiköltöztetését a jelenlegi belvárosi új építésű telephelyre.  
 
[[Fájl:Török_Ignác_1955-1988.jpg|200px|thumb|left|A Török Ignác Gimnázium épülete 1955-88 között, Máriabesnyőn]]
 
1990-től 2018-ig elnöke volt a péceli székhelyű [https://peceliertektar.hu/ertekek_pdf/szellemi/szellemi_05_csokmei_kor.pdf Csökmei Kör] pedagógus szakmai szervezetnek, mely célul tűzte ki Karácsony Sándor neveléstudományának újbóli beemelését a pedagógiai köztudatba. Ő maga a Csökmei Kör névadását magyarázva vallotta, hogy a Karácsony Sándor nemesi előnevét azért vették fel, mert „Karácsony Sándor nagy tudós, mi kevésbé vagyunk azok, nem szerettük volna a nevét kompromittálni.”
1990-től 2018-ig elnöke volt a péceli székhelyű [https://peceliertektar.hu/ertekek_pdf/szellemi/szellemi_05_csokmei_kor.pdf Csökmei Kör] pedagógus szakmai szervezetnek, mely célul tűzte ki Karácsony Sándor neveléstudományának újbóli beemelését a pedagógiai köztudatba. Ő maga a Csökmei Kör névadását magyarázva vallotta, hogy a Karácsony Sándor nemesi előnevét azért vették fel, mert „Karácsony Sándor nagy tudós, mi kevésbé vagyunk azok, nem szerettük volna a nevét kompromittálni.”
Elnöksége alatt a Csökmei Kör konferenciákat szervezett, évente négy napon keresztül diákok és pedagógusok részvételével Karácsony Sándor pedagógiáját tanulmányozták, aktualizálták. A konferenciákon a két évtized alatt több mint kétezer gimnazista, egyetemista diák, illetve nevelő, kutató vett részt. Karácsony Sándor műveinek újra kiadásához végzett szerkesztési munkái, a művek aktualizálásaként tartott előadásai olyan tudással ruházták fel, hogy az ezek alapján elmondott gimnáziumi évnyitó, és évzáró előadásaira szülők sokasága   máig szeretettel emlékezik.
Elnöksége alatt a Csökmei Kör konferenciákat szervezett, évente négy napon keresztül diákok és pedagógusok részvételével Karácsony Sándor pedagógiáját tanulmányozták, aktualizálták. A konferenciákon a két évtized alatt több mint kétezer gimnazista, egyetemista diák, illetve nevelő, kutató vett részt. Karácsony Sándor műveinek újra kiadásához végzett szerkesztési munkái, a művek aktualizálásaként tartott előadásai olyan tudással ruházták fel, hogy az ezek alapján elmondott gimnáziumi évnyitó, és évzáró előadásaira szülők sokasága máig szeretettel emlékezik.
 
A Csökmei Kör a Széphalom Könyvműhelynél megjelentette [http://www.szephalom-konyvmuhely.hu/szerzok/karacsony-sandor Karácsony Sándor életmű-kiadását].  
A Csökmei Kör a Széphalom Könyvműhelynél megjelentette [http://www.szephalom-konyvmuhely.hu/szerzok/karacsony-sandor Karácsony Sándor életmű-kiadását].  
Más kiadóknál, vagy önálló kiadványban Karácsony Sándor számos további tanulmányát, didaktikai művét, vallásos nevelési tárgyú munkáját is kiadta a Kör, melyek szerkesztését, nyomdai munkáit szintén ő végezte. A Kör 2018-ra kitűzött céljait teljesítette, ezért egyesületi működését befejezte, de vezetésével máig civil szervezetként működik.
Más kiadóknál, vagy önálló kiadványban Karácsony Sándor számos további tanulmányát, didaktikai művét, vallásos nevelési tárgyú munkáját is kiadta a Kör, melyek szerkesztését, nyomdai munkáit szintén ő végezte. A Kör 2018-ra kitűzött céljait teljesítette, ezért egyesületi működését befejezte, de vezetésével máig civil szervezetként működik.
2003-tól 2013-ig szemináriumokat tartott a Károli Gáspár Református Egyetemen, kurzusai tárgya Karácsony Sándor pedagógiája volt. Ugyanerről a tárgyról egyesületeknek, intézményeknek számos előadást tartott szerte az országban.
2003-tól 2013-ig szemináriumokat tartott a Károli Gáspár Református Egyetemen, kurzusai tárgya Karácsony Sándor pedagógiája volt. Ugyanerről a tárgyról egyesületeknek, intézményeknek számos előadást tartott szerte az országban.
A [https://moszlap.hu/ Magyar Önkormányzatok Szövetségét] képviselte az Országos Közoktatás-politikai Tanácsban.
A [https://moszlap.hu/ Magyar Önkormányzatok Szövetségét] képviselte az Országos Közoktatás-politikai Tanácsban.
Lakóhelyén, Pécelen az [https://www.peceliertektar.hu/2018/12/09/olvasokor/ Olvasókör (Karsai Zsigmond Baráti Társaság)] nevű civil egyesületet vezeti napjainkban is, és 2014-től elnöke a Települési Értéktár Bizottságnak.
Lakóhelyén, Pécelen az [https://www.peceliertektar.hu/2018/12/09/olvasokor/ Olvasókör (Karsai Zsigmond Baráti Társaság)] nevű civil egyesületet vezeti napjainkban is, és 2014-től elnöke a Települési Értéktár Bizottságnak.
A péceli Református Egyházközségnek 1994-től 2018-ig presbitere volt, 2003-tól 2018-ig pedig elnökeként vezette a péceli Harangvirág Református Óvoda igazgatótanácsát.
A péceli Református Egyházközségnek 1994-től 2018-ig presbitere volt, 2003-tól 2018-ig pedig elnökeként vezette a péceli Harangvirág Református Óvoda igazgatótanácsát.


30. sor: 45. sor:


Áldozatos szervezői, majd szerkesztői munkája nyomán jelent meg  péceli illetőségű Fáy Ferenc (Pécel,1921.jún.20.- Toronto,1981.jún.10.) költőnek, az emigráns magyar líra kiemelkedő alakjának életművét bemutató kötet.
Áldozatos szervezői, majd szerkesztői munkája nyomán jelent meg  péceli illetőségű Fáy Ferenc (Pécel,1921.jún.20.- Toronto,1981.jún.10.) költőnek, az emigráns magyar líra kiemelkedő alakjának életművét bemutató kötet.


==Kitüntetései==
==Kitüntetései==
Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1976)
Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1976)
Kiváló Tanár (1980)
Kiváló Tanár (1980)
Apáczai Csere János-díj (2011)
Apáczai Csere János-díj (2011)
Gödöllő város díszpolgára (2003)
Gödöllő város díszpolgára (2003)
Pécelért Díj (2013)
Pécelért Díj (2013)
Pécel város díszpolgára (2019)
Pécel város díszpolgára (2019)

A lap jelenlegi, 2024. június 7., 13:08-kori változata

Heltai Miklós Gábor (Budapest, 1941)

Heltai Miklós Gábor

Életútja

Budapesten született 1941-ben, de élete első tíz évében többet élt Nagyszalontán, és Kaposvárott, mint szülővárosában.

Édesapja 1952-ben kapott kinevezést Gödöllőn a Petőfi Sándor Általános Iskolába, így Kaposvárról ide költözött a nyolcgyerekes nagycsalád.

Középiskoláját a mátyásföldi Corvin Mátyás Gimnáziumban végezte, majd 1964-ben történelem-latin szakos diplomát szerzett az ELTE Bölcsészkarán. Péceli pályakezdése után harminc éven keresztül igazgatója volt a Gödöllői Török Ignác Gimnáziumnak, amely igazgatása alatt az ország legjobb középiskolái közé emelkedett.

Felesége szintén tanár, négy gyerekük közül hárman is a pedagógusi pályát választották.

Munkássága

Édesapja, Heltai Miklós jelentette számára az igazodási pontot, aki néhai osztályfőnöke Karácsony Sándor, a magyar neveléstudomány megújítójának életfilozófiáját követve egész életét a másik emberrel - a diákokkal - való együttműködésre áldozta.

1963-tól 1973-ig a mai péceli Ráday Pál Gimnáziumban volt tanár, igazgatóhelyettes; majd 1973-tól 2003-ig, nyugdíjba vonulásáig a gödöllői Török Ignác Gimnáziumot igazgatta.

A Török Ignác Gimnázium tantestülete, 2003

Vezetésével a gödöllői Török Ignác Gimnázium nevelőtestülete a következő képzési formákban valósított meg pedagógiai innovációt: óvónői szakközépiskola (1975-1995), angol két tannyelvű osztály (1989-től), angol és német nyelvi, továbbá matematika speciális osztályok és csoportok (1990-től és 2000-től), nyolcosztályos gimnáziumi osztályok (1994-től).

Kialakította a felsorolt képzések tantervi, szakirodalmi hátterét, majd beillesztette ezeket az intézmény pedagógiai programjába. Vezényletével szervezték meg a máriabesnyői épületekből a gimnázium kiköltöztetését a jelenlegi belvárosi új építésű telephelyre.

A Török Ignác Gimnázium épülete 1955-88 között, Máriabesnyőn

1990-től 2018-ig elnöke volt a péceli székhelyű Csökmei Kör pedagógus szakmai szervezetnek, mely célul tűzte ki Karácsony Sándor neveléstudományának újbóli beemelését a pedagógiai köztudatba. Ő maga a Csökmei Kör névadását magyarázva vallotta, hogy a Karácsony Sándor nemesi előnevét azért vették fel, mert „Karácsony Sándor nagy tudós, mi kevésbé vagyunk azok, nem szerettük volna a nevét kompromittálni.” Elnöksége alatt a Csökmei Kör konferenciákat szervezett, évente négy napon keresztül diákok és pedagógusok részvételével Karácsony Sándor pedagógiáját tanulmányozták, aktualizálták. A konferenciákon a két évtized alatt több mint kétezer gimnazista, egyetemista diák, illetve nevelő, kutató vett részt. Karácsony Sándor műveinek újra kiadásához végzett szerkesztési munkái, a művek aktualizálásaként tartott előadásai olyan tudással ruházták fel, hogy az ezek alapján elmondott gimnáziumi évnyitó, és évzáró előadásaira szülők sokasága máig szeretettel emlékezik.

A Csökmei Kör a Széphalom Könyvműhelynél megjelentette Karácsony Sándor életmű-kiadását. Más kiadóknál, vagy önálló kiadványban Karácsony Sándor számos további tanulmányát, didaktikai művét, vallásos nevelési tárgyú munkáját is kiadta a Kör, melyek szerkesztését, nyomdai munkáit szintén ő végezte. A Kör 2018-ra kitűzött céljait teljesítette, ezért egyesületi működését befejezte, de vezetésével máig civil szervezetként működik.

2003-tól 2013-ig szemináriumokat tartott a Károli Gáspár Református Egyetemen, kurzusai tárgya Karácsony Sándor pedagógiája volt. Ugyanerről a tárgyról egyesületeknek, intézményeknek számos előadást tartott szerte az országban. A Magyar Önkormányzatok Szövetségét képviselte az Országos Közoktatás-politikai Tanácsban.

Lakóhelyén, Pécelen az Olvasókör (Karsai Zsigmond Baráti Társaság) nevű civil egyesületet vezeti napjainkban is, és 2014-től elnöke a Települési Értéktár Bizottságnak.

A péceli Református Egyházközségnek 1994-től 2018-ig presbitere volt, 2003-tól 2018-ig pedig elnökeként vezette a péceli Harangvirág Református Óvoda igazgatótanácsát.


Művei

Publikációi részben szakpedagógiai jellegűek (l. Történelemtanítás, Pedagógiai Szemle), részben helytörténeti jellegűek (l. a gödöllői városi kiadványokat), legnagyobbrészt azonban természetesen Karácsony Sándor pedagógiájához kapcsolódnak (l. a Debreceni Akadémiai Bizottság, illetve a Debreceni Egyetem kiadványait, az Új Pedagógiai Szemlét, Confessiót, a Magyar Református Nevelést, a Reformátusok Lapját). Oktatáspolitikai jellegű cikkei az Új Katedra, a Mester és Tanítvány című folyóiratokban, az Új Emberben és napilapokban jelentek meg.

Áldozatos szervezői, majd szerkesztői munkája nyomán jelent meg péceli illetőségű Fáy Ferenc (Pécel,1921.jún.20.- Toronto,1981.jún.10.) költőnek, az emigráns magyar líra kiemelkedő alakjának életművét bemutató kötet.

Kitüntetései

Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1976)

Kiváló Tanár (1980)

Apáczai Csere János-díj (2011)

Gödöllő város díszpolgára (2003)

Pécelért Díj (2013)

Pécel város díszpolgára (2019)