„ORA-kápolna” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
[[Kép:orakapolna.jpg|300px|right|bélyegkép|ORA-kápolna]]
[[Kép:orakapolna.jpg|300px|right|bélyegkép|ORA-kápolna]]


A besnyői ORA-kápolna  
[[Kép:orakapolna.jpg|300px|right|bélyegkép|ORA-kápolna]]
A máriabesnyői ''' ORA-kápolna'''  a Fenyvesi nagyút 42. szám alatti épület egyik felében található. 1945 óta működik, valamikor magánkézben volt. Az épület homlokzatán egy latin nyelvű felirat kezdőbetűi láthatók: ORA (Opus Reginae Apostolorum) a jelentése Apostolok Királynőjének Műve. A nagytemplom plébániájához tartozik a kápolna. A telek korábbi tulajdonosa Heltai Jenő felesége volt.
 
 
 
== Története ==
 
Sigmond Ernő atya alapította a kápolnát, amit Péteri József megyés püspök szentelt fel 1945. szeptember 29-én. A kápolnát lelki gyakorlatos háznak szánták, de ezt nem sikerült elérni az 1951-es államosításáig. A kongregáció gyermekei az épületben nyaraltak. Ernő atyát 1951-ben megfosztották a hivatalától és egy évvel később nyolc év börtönre ítélték. Kovács István vette át a hivatalt és tizennégy évig vezette a kápolnát. Kovács István, egyházi nevén Kandid atya 1965-ben bekövetkezett halála óta többen dolgoztak a kápolnában, de az papi utánpótlás megfogyatkozása miatt bizonytalan lett a kápolna jövője. (1991)
 
 
 
== Épület ==
[[Kép:orakapolna_1.jpg|300px|right|bélyegkép|ORA-kápolna]]
Az épületet többször is átalakították. Először 1948-ban, amikor a homlokzatra került a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve szobor. Akkoriban újra felszentelték. A szentelést Ijjas József végezte el 1948. június 18-án. A következő átépítés 1968-ban volt. Ekkor alakult ki a kápolna, mai formája. Az épület előterében a magyar szentek galériája, amit Bajcsy Lajos készített 1976-ban. A tablón a magyar és magyar származású történelmi személyek láthatóak az Árpádházi-királyoktól a jelenkorig. Szentgyörgyváry Palládia festette meg az oltárképet. Az oltárkép témája a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve. Az oltárt Szabó János oltárasztalos készítette el. A kápolnában található még egy harmonium is.
 
 
 
== Forrás ==
 
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/PestMegyeiHirlap_1991_04/?pg=58&layout=s Pest Megyei Hírlap 1991. április 05. XXXV. évf. 79. szám]
 
 
 
Kép:
 
* [https://miserend.hu/kepek/templomok/409/9161853883.jpg "ORA-kápolna"]
* [https://miserend.hu/kepek/templomok/409/7059190585.jpg "ORA-kápolna"]
 
 
[[Kategória:Épületek]]
[[Kategória:Egyházi épületek]]
 





A lap 2020. április 30., 16:23-kori változata

ORA-kápolna
ORA-kápolna

A máriabesnyői ORA-kápolna a Fenyvesi nagyút 42. szám alatti épület egyik felében található. 1945 óta működik, valamikor magánkézben volt. Az épület homlokzatán egy latin nyelvű felirat kezdőbetűi láthatók: ORA (Opus Reginae Apostolorum) a jelentése Apostolok Királynőjének Műve. A nagytemplom plébániájához tartozik a kápolna. A telek korábbi tulajdonosa Heltai Jenő felesége volt.


Története

Sigmond Ernő atya alapította a kápolnát, amit Péteri József megyés püspök szentelt fel 1945. szeptember 29-én. A kápolnát lelki gyakorlatos háznak szánták, de ezt nem sikerült elérni az 1951-es államosításáig. A kongregáció gyermekei az épületben nyaraltak. Ernő atyát 1951-ben megfosztották a hivatalától és egy évvel később nyolc év börtönre ítélték. Kovács István vette át a hivatalt és tizennégy évig vezette a kápolnát. Kovács István, egyházi nevén Kandid atya 1965-ben bekövetkezett halála óta többen dolgoztak a kápolnában, de az papi utánpótlás megfogyatkozása miatt bizonytalan lett a kápolna jövője. (1991)


Épület

ORA-kápolna

Az épületet többször is átalakították. Először 1948-ban, amikor a homlokzatra került a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve szobor. Akkoriban újra felszentelték. A szentelést Ijjas József végezte el 1948. június 18-án. A következő átépítés 1968-ban volt. Ekkor alakult ki a kápolna, mai formája. Az épület előterében a magyar szentek galériája, amit Bajcsy Lajos készített 1976-ban. A tablón a magyar és magyar származású történelmi személyek láthatóak az Árpádházi-királyoktól a jelenkorig. Szentgyörgyváry Palládia festette meg az oltárképet. Az oltárkép témája a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve. Az oltárt Szabó János oltárasztalos készítette el. A kápolnában található még egy harmonium is.


Forrás


Kép:




Forrás


Kép: