Malatin Antal

Malatin Antal (Gödöllő, 1820. február 28. – Kalocsa, 1905. október 6.) nyomdász, Kalocsa második nyomdájának egyik megalapítója.

Életpályája

Malatin Mátyás és Majer Terézia gyermekeként született. Pesten a piaristáknál járt gimnáziumba, majd 1833. november 1-jétől a Landerer nyomdában volt szedőtanonc. 1835-ben került a nyomdába Holmeyer Ferenc, Malatin későbbi üzlettársa. Miután felszabadult, külföldi vándorútra indult. 1841-ben tért vissza Pestre, ahol szedőként a Landerer nyomdában helyezkedett el. Szoros barátság kötötte Kossuth Lajoshoz, aki a Landerer nyomda épületében lakott. Malatin keze alól került ki Kossuth Lajos Pesti Hírlap című időszakija, valamint a Frankenburg Adolf által szerkesztett Életképek. 1848. március 15-én, a sajtó felszabadításakor Malatin Antal szedte ki harmadmagával, Holmeyer Ferenc irányításával, a 12 pontot és a Nemzeti dalt.

Korabeli források szerint, amikor Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál s mások bementek Landerer irodájába, s fölszólították őt, hogy tegyen eleget a nép kívánságának, Landerer formálisan szabadkozott, de csak addig, míg Vidacs János – mások szerint Irinyi József – oda nem lépett az egyik vassajtóhoz, mondván: „Ezt a sajtót a nép nevében ezennel lefoglaljuk, követelve kézirataink kinyomtatását!” Ekkor Landerer odaszólítva Träger Endre faktort, utasította őt, hogy az ifjúság kívánságát tüstént teljesítse. Träger a tizenkét pont kéziratait átvéve, a magyar szöveget Neumann Lajos, Malatin Antal és Potemkin Alfonz nevű szedői közt osztotta széjjel, a német szöveg kiszedését pedig Giersch Lajosra és Weiss Jánosra bízta.

Malatin Antal később az 1848-ban létrehozott bankjegynyomdában dolgozott (itt is Landerer keze alatt), ahol betűszedőként tevékenykedett. Követte a kormányt 1849 januárjában Debrecenbe, május végén vissza Pestre, majd 1849. július 1-jén Szegedre. Szedőként közreműködött 1849. augusztus 11-én Kossuth Lajos lemondó nyilatkozatának kinyomtatásában.

Haynau haditörvényszék elé állíttatta, de felmentették. A Landerer nyomdában dolgozott a szabadságharc bukását követően is. 1856. december 15-én önállósult Landerertől. 1857. április 17-én megállapodott Holmeyer Ferenccel, hogy Kalocsán a Fő utcán létesítenek egy nyomdát, amelyet később a Malom utcában levő emeletes épületbe költöztettek. 1882 nyarán megszüntették az üzletközösséget. Holmeyer Ferenc tulajdonában maradt a Malom utcai ház a nyomdával, Malatin Antal pedig új nyomdát alapított, amely 1898-ig állt fenn. Amikor Malatin 1898 januárjában nyugalomba vonult, a nyomdáját eladta Holmeyer Ferenc vejének, Werner Ferencnek. Werner ezt a nyomdát összevonta az apósától örökölt Úri (ma Hunyadi) utcai nyomdával. 1905-be hunyt el, a Kalocsai temetőben helyezték örök nyugalomra.

Emlékezete

Malatin Antal síremléke a kalocsai temetőben található. A Malom utcai nyomdáról kapta nevét a Malom utca Kossuth Lajos utcától a Kígyó utcáiig húzódó szakasza, amely a Nyomda utca nevet visel-te 1900. nov. 8-ig. 1948 márciusában a kalocsai Ipartestület nagytermének falán a két kalocsai nyomdász emlékére elhelyezett emléktáblán az alábbi szöveg olvasható:

Legyen béke, szabadság és egyetértés!
Malatin Antal
1820-1905

Holmeyer Ferenc
1823-1889

Negyvennyolc idusán Malatin s Holmeyer, a társ,
ők szedték a szabad sajtónak első kiadását.
Centenárjukat hálával őrzi e márvány.

A magyar nyomdai munkásság
Kalocsa és járása iparosai
Kalocsa város közönsége

Az épületben ma a Kalocsai Porcelán Manufaktúra működik. 1948. febr. 17-én az Ipartestület előtti Szent János teret Malatin térnek, a Hunyadi utca végén lévő Szent György teret Holmeyer térnek nevezték el. A Malatin tér ma is megvan. A Holmeyer teret Obermayer Ernő paprikakutató halála után, 1971-ben Obermayer térre változatták.

Irodalom

• Kalocsa történeti kronológiája. Összeáll. Asbóth Miklós. Nagy Lajos Városi Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény.
• A kalocsai könyvnyomtatás története 1765-1950. A Viski Károly Múzeum időszaki kiállítása 1995. máj. 30. - dec. 31. Rend. Romsics Imre.
• Malatin Antal kalocsai nyomdász életéből. In: Kalocsai Néplap. 1905. okt. 15. 2-3. p.
• Tímár Kálmán: 1848 két nyomdászhőse. In: Kalocsa és Járása. 1948. febr. 28. 1. p. Tímár Kálmán: Kossuth Lajos és Malatin Antal. In: Kalocsa és Járása. 1948. jan. 31. 4. p.
• Utcanév-kutatások. Összeáll. Asbóth Miklós. Nagy Lajos Városi Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény.
• V. I.: A legöregebb élő magyar nyomdász. In: Kalocsai Néplap. 1901. jan. 27. 6. p.

Forrás

• Romsics Imre: Malatin Antal életéből
• Novák László: A nyomdászat története
• Gödöllői Szolgálat 2011. április 6. XX. évf. 12. szám
• Kalocsa város honlapja
• Wikipedia/Malatin Antal