„Sidló Ferenc” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'''Sidló Ferenc''' (Budapest, 1882. január 21. – Budapest, 1953. január 11.) | '''Sidló Ferenc''' (Budapest, 1882. január 21. – Budapest, 1953. január 11.) szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára. | ||
1929-ben az Ernst Múzeumban volt gyűjteményes kiállítása. Munkásságára a gödöllői művészek spiritualizmusa és Ivan Meštrović hatott, akinek műveit már 1909-ben felfedezte, később cikket is írt róla (Magyar Művészet, 1936). Korai szobrain a naturális formákat az extatikus lelkiállapot kifejezésével egyesítette (Ébredés, 1911, Gödöllő, Városi Múzeum), és ezt szinte a végletekig túlhajtotta moralizáló fejtanulmányain (az Ember-ciklus, 1926–27). Irreális mozdulatú, kemény formálású női aktokat, portrékat és számos emlékművet készített. Legismertebb művei: a rárosmulyadi (Muľa) római katolikus templom angyalfigurái (1909–11), a marosvásárhelyi kultúrpalota domborműve (Ferenc József koronázása, 1913), a budapesti Danaidák kútja (1933), a székesfehérvári Szent István-szobor (1938). Készített grafikákat, kerámiákat és gobelinterveket is. | |||
Irodalom | Irodalom | ||
Harsányi K.: Sidló Ferenc, Magyar Művészet, 1927 (III.), 251–266. | Harsányi K.: Sidló Ferenc, Magyar Művészet, 1927 (III.), 251–266. | ||
== Életpályája == | == Életpályája == | ||
Az | Az Iparművészeti iskolában Mátrai Lajosnál, majd a Képzőművészeti Főiskolán Stróbl Alajos mesteriskolájában tanult. Bécsben Hans Bitterlich, Münchenben Wilhelm von Ruemann műhelyeiben alkotott. 1906-tól a Műbarátok Köre ösztöndíjával Rómában élt, de a nyarakat a [[Gödöllői Művésztelep]]en töltötte. | ||
Hazatérése után, 1908-ban [[Gödöllő]]n telepedett le, s ott élt 1912-ig. Itt kapcsolatban állt [[Körösfői-Kriesch Aladár]]ral, a | Hazatérése után, 1908-ban [[Gödöllő]]n telepedett le, s ott élt 1912-ig. Itt kapcsolatban állt [[Körösfői-Kriesch Aladár]]ral, a marosvásárhelyi kultúrpalota számára együtt készítették a Ferenc József koronázását ábrázoló domborművet, s még számos épületdíszt. 1910-ben egy évet Münchenben, 1913-ban néhány hónapot Firenzében töltött. 1924-től 1948-ig tanított a Képzőművészeti Főiskolán, közben dolgozott a Százados úti művésztelepen is. | ||
== Művészete == | == Művészete == | ||
1909-től kiállító művész, ekkor a gödöllői művészekkel együtt a | 1909-től kiállító művész, ekkor a gödöllői művészekkel együtt a Nemzeti Szalonban állított ki. Képmás szobrokkal, aktokkal állandó szereplője volt a budapesti időszakos kiállításoknak. 1929-ben rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást az Ernst Múzeumban. 1936-ban állami nagy aranyéremmel tüntették ki, a Horthy-korszakban a sokat foglalkoztatott emlékmű- és portrészobrászok közé tartozott. Legismertebb művei közt szerepel a székesfehérvári [[:Fájl:Szekesfehervar Szent Istvan kiraly lovasszobra.JPG|Szent István lovasszobor]], valamint a budapesti Danaidák kútja.[[:Fájl:Sidló Ferenc Danaidák kútja részlet 1933.jpg|Danaidák kútja]]. A Danaidák kútja egyszerre mutatja a görög művészet és a szecesszió hatását. | ||
Alkotói munkájára a görög művészet mellett a [[szecesszió]] gyakorolt mély hatást és [[Ivan Meštrović]] szobrászművészete. A nemzet, a hősök, a vallás foglalkoztatta alkotásaiban, s mindazok a karaktervonások, amelyeket az emberek átélnek, elgondolnak múltjukra, kultúrájukra nézve. A magyar emlékműszobrászat egyik nagy mestere. | Alkotói munkájára a görög művészet mellett a [[szecesszió]] gyakorolt mély hatást és [[Ivan Meštrović]] szobrászművészete. A nemzet, a hősök, a vallás foglalkoztatta alkotásaiban, s mindazok a karaktervonások, amelyeket az emberek átélnek, elgondolnak múltjukra, kultúrájukra nézve. A magyar emlékműszobrászat egyik nagy mestere. | ||
A lap 2012. október 1., 12:57-kori változata
Sidló Ferenc (Budapest, 1882. január 21. – Budapest, 1953. január 11.) szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára.
1929-ben az Ernst Múzeumban volt gyűjteményes kiállítása. Munkásságára a gödöllői művészek spiritualizmusa és Ivan Meštrović hatott, akinek műveit már 1909-ben felfedezte, később cikket is írt róla (Magyar Művészet, 1936). Korai szobrain a naturális formákat az extatikus lelkiállapot kifejezésével egyesítette (Ébredés, 1911, Gödöllő, Városi Múzeum), és ezt szinte a végletekig túlhajtotta moralizáló fejtanulmányain (az Ember-ciklus, 1926–27). Irreális mozdulatú, kemény formálású női aktokat, portrékat és számos emlékművet készített. Legismertebb művei: a rárosmulyadi (Muľa) római katolikus templom angyalfigurái (1909–11), a marosvásárhelyi kultúrpalota domborműve (Ferenc József koronázása, 1913), a budapesti Danaidák kútja (1933), a székesfehérvári Szent István-szobor (1938). Készített grafikákat, kerámiákat és gobelinterveket is. Irodalom Harsányi K.: Sidló Ferenc, Magyar Művészet, 1927 (III.), 251–266.
Életpályája
Az Iparművészeti iskolában Mátrai Lajosnál, majd a Képzőművészeti Főiskolán Stróbl Alajos mesteriskolájában tanult. Bécsben Hans Bitterlich, Münchenben Wilhelm von Ruemann műhelyeiben alkotott. 1906-tól a Műbarátok Köre ösztöndíjával Rómában élt, de a nyarakat a Gödöllői Művésztelepen töltötte.
Hazatérése után, 1908-ban Gödöllőn telepedett le, s ott élt 1912-ig. Itt kapcsolatban állt Körösfői-Kriesch Aladárral, a marosvásárhelyi kultúrpalota számára együtt készítették a Ferenc József koronázását ábrázoló domborművet, s még számos épületdíszt. 1910-ben egy évet Münchenben, 1913-ban néhány hónapot Firenzében töltött. 1924-től 1948-ig tanított a Képzőművészeti Főiskolán, közben dolgozott a Százados úti művésztelepen is.
Művészete
1909-től kiállító művész, ekkor a gödöllői művészekkel együtt a Nemzeti Szalonban állított ki. Képmás szobrokkal, aktokkal állandó szereplője volt a budapesti időszakos kiállításoknak. 1929-ben rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást az Ernst Múzeumban. 1936-ban állami nagy aranyéremmel tüntették ki, a Horthy-korszakban a sokat foglalkoztatott emlékmű- és portrészobrászok közé tartozott. Legismertebb művei közt szerepel a székesfehérvári Szent István lovasszobor, valamint a budapesti Danaidák kútja.Danaidák kútja. A Danaidák kútja egyszerre mutatja a görög művészet és a szecesszió hatását.
Alkotói munkájára a görög művészet mellett a szecesszió gyakorolt mély hatást és Ivan Meštrović szobrászművészete. A nemzet, a hősök, a vallás foglalkoztatta alkotásaiban, s mindazok a karaktervonások, amelyeket az emberek átélnek, elgondolnak múltjukra, kultúrájukra nézve. A magyar emlékműszobrászat egyik nagy mestere.
Művei (válogatás)
Több művét (Primavera, Genius, Szt. István) a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Ismertebb szobrai:
- Ébredés (Gödöllő, Városi Múzeum 1911)
- Római katolikus templom angyalfigurái (Rárósmúlyad/Muľa 1909-11)
- Görgey Artúr (Miskolc 1916?)
- Ember-ciklus (fejtanulmányok 1926-27)
- Nemzeti áldozatkészség szobra<ref>A szobor története</ref> (Budapest 1915), elbontva 1946
- I. világháborús hősi emlékművek (Nagyszokoly, Pécs, Kalocsa)
- Hősök szobra (Rákoscsaba, 1925)
- Zichy Mihály emléktábla (Zala 1927)
- Nagy Lajos király dombormű (Szeged<ref>A Dóm téren van, a nemzeti panteonban.</ref> 1930)
- Danaidák kútja (Budapest 1933)
- Madách Imre (Balassagyarmat 1937)
- Szent István király szobra (Székesfehérvár 1938)
Díja
- Corvin-koszorú (1930)
Köztéri szobraiból
Források
- Magyar művészeti kislexikon : kezdetektől napjainkig. Főszerk. Körber Ágnes. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002. Sidló Ferenc lásd 361. p.
- Sidló Ferenc élete, munkássága az artportalon
- Wikipedia/Sidló Ferenc
