Asbóth Emil

Asbóth Emil (Újarad, 1854. május 23. – Budapest, 1935.április 8.), gépészmérnök, műegyetemi tanár

Életútja

Asbóth Emil Újaradon született 1854. május 23-án. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a zürichi műegyetemre ment, s itt 1872-ben fejezte be tanulmányait, s szerzett mérnöki oklevelet. Gyakorlati mérnöki tevékenységét 1872-ben kezdte, és 1873-ban mint szerkesztő mérnök dolgozott Riedinger L. A. gépgyárában. 1873-tól 1878-ig pedig a m. kir. államvasutaknál tevékenykedett. 1878-ban elhagyván a gyakorlati pályát, életét teljesen a tanári hivatásnak szentelte.

Munkássága

Első állása 1878-1880-ig a rigai műegyetemen volt, ahol mint tanársegéd működött, 1880-1882-ig már mint segédtanárt találjuk a zürichi műegyetemen, ahol konstruktőrként alkalmazták. Jeles munkája föltűnt a hazai szakkörökben, ezért siettek őt a budapesti kir. József műegyetem katedrájának megnyerni. Az intézményben 1882-ben nevezték ki a gépszerkezettan tanszék helyettes vezetőjének; 1883-tól mint a gépszerkezettan nyilvános rendes tanára működik. Az ő, valamint Bielek Miksa nevéhez fűződik a Gépelemek c. tárgy bevezetése. 1890-ben a mértékhitelesítő bizottság igazgatójának, 1892-ben pedig a kézi lőfegyver-próbaállomás vezetőjének nevezték ki. 1899-ben lemond katedrájáról és a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. igazgatója, később vezérigazgatója lesz 1935-ben bekövetkezett haláláig. Több ipari egyesületnek, az Országos Ipartanácsnak, a Mérnök Tanácsnak tagja. 1908-ban a Ferenc József-rend kitüntetésben részesül. Később, 1914-ben a Szent István csatahajó vízrebocsátásakor a Ferenc József rend középkeresztjét is megkapta. A Szent István csatahajó megépítését még a Fiuméban létesült Danubius Hajógyár kezdte el, ami 1911-ben egyesült a Ganz és Társa Gépgyárral. A tervezési munkák során itt tervezték meg a világon elsőként a hajó-nehéztüzérség elhelyezését háromlöveges forgótoronyban. Ez az első – és utolsó – magyar építésű Szent István csatahajó a magyar hajózás történetében. A hajó 1918. június 19-én egy tropedó támadás következtében süllyedt el.

Gödöllői tevékenysége

Asbóth Emil élete és gödöllői tevékenysége jelenleg kutatás alatt áll. 1903-1935: a Magyar Áruforgalmi Állandó Értékmegállapító Bizottság tagja; 1908-1916: vasúti és más részvénytársaságok igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági tagja; 1914-1918: az Országos Ipartanács tagja; 1917-1918: a Magyar Szentkorona Országainak Fémközpontja Rt. elnöke, a Magyar Szentkorona Országai Nyersanyagközpontjainak Egyesülése tagja; 1928-1935: a Mérnöki Tanács tagja; 1929-1935: a Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesületének igazgatósági tagja. Több műszaki és közgazdasági vonatkozású cikkeket írt.

Az év elején több gödöllői sírt is a Nemzeti sírkert részévé nyilvánított a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság. Ezek között van Asbóth Emilnek, a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. egykori vezérigazgatójának sírja is, akit több családtagjával együtt a máriabesnyői temetőben helyeztek örök nyugalomra.

Forrás

• Gödöllői Szolgálat 2010 - XIX. évfolyam - 30. szám http://www.szolgalat.com/gszolga100901.pdf