Kategória:A régi Ház – 2014 „Kezdet és vég” forrásának megtekintése

[[Fájl:vh_1.jpg|thumb|right|280px|]]
'''A régi Ház – 2014 „Kezdet és vég”''' címen kulturális tematikus évet hirdetett [[Gödöllő]] városa, aminek rendezvényei az I. világháború kitörésének 100. évfordulója köré épülnek. Az elnevezés Tormay Cécile írónő 1914-ben e címmel megjelent könyvére utal. A [[Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ]] is csatlakozott a tematikus évhez. Kiállítást szerveztünk '''Ne félj babám, nem megyek világra...''' címmel. Kéréssel fordultunk városunk és [[Gödöllő]] környékének lakosaihoz. Olyan gödöllői és [[Gödöllő]] környéki, az első világháborúval kapcsolatos fotók, képeslapok, levelek, katonakönyvek, naplók tulajdonosainak jelentkezését vártuk, akik szívesen felajánlják bemutatásra a személyes tárgyaikat a kiállítás során. Vártuk azok jelentkezését is, akik az első világháborúhoz kapcsolódó életutakat, személyes történeteket, visszaemlékezéseket szóban megosztanák velünk. A felhívásra egy hihetetlenül gazdag és páratlan gyűjtemény gyűlt össze. A kiállításon bemutatott személyes tárgyakat, hangfelvételeket, térképeket, az I. világháborút bemutató anyagot szeretnék ezen a felületen is prezentálni. 



== A kiállításon megjelenített anyagok ==

=== Családtörténetek ===

''Bővebben: [[Családtörténetek]]''

A kiállításon tablókon keresztül gödöllői családok I. világháborús írásos emlékeiket mutattuk be. Kiemelten hat katona sorsát követhetjük nyomon, akik a nagy háborúban sorozott vagy önkéntes katonaként részt vettek. Bemutatásra kerül '''Eördögh Tibor''' (Pál Gábor anyai nagyapja), '''Farkas Jenő''' (Farkas Jenő édesapja), '''Rausz Sándor''' (Kovács Zoltán családi barátja), '''Polyák Pál''' (Polyák Pál nagyapja), '''Bucsy Béla''' (Dr. Bucsy László édesapja), '''Orosz István és Besse Aladár''' ( Besse Aladár nagyszülei ) életútja,  a családoknál őrzött írásos dokumentumok tükrében. A feleség és a távol lévő férj, a szülő és gyermeke között zajlott levelezés hű képet ad a korszak frontvonalbeli, hadifogságban töltött, vagy a hátországi életéről. 


=== Gödöllő a háborúban ===

''Bővebben: [[Gödöllő a háborúban]]''

A [[Gödöllő a háborúban]] szócikkben felelevenítjük egy interaktív térkép segítségével, hogyan is nézett ki [[Gödöllő]] az 1900-as évek elején. A hajdani városképet leírások és képek alapján ismerhetjük meg. Luka Adalbert képeslapgyűjteményét, valamint a könyvtár által szerkesztett  Gödöllői Harsona igazság alapú, de fiktív cikkeit tekinthetjük meg. Az I. világháborút megjárt katonák történeteiből hangzó anyagot állítottunk össze, amelyet egy link segítségével érhetnek el.
[[Fájl:vh_2.jpg|thumb|right|280px|]]


=== Élet a lövészárokban ===

''Bővebben: [[Élet a lövészárokban]]''

A mi nagy háborúnk lövészárkokban vívott állóháborúként marad meg a köztudatban. A lövészárkok fokozták a harcok brutalitását és milliók halálát okozták. A kiállítási részleg bemutatja a lövészárok felépítését, a katonák életét, szabályait,, foglalkozik a hygiéniával, a betegségek terjedésével. A Vöröskereszt feladatait is itt mutatjuk be és a hadifogságba került katonák mindennapjait. 


=== Gasztronómia a háborúban ===

''Bővebben: [[Gasztronómia a háborúban]]''

Mit főztek nagyanyáink a semmiből? Mennyit és mit ettek, hogyan főztek és pótolták az alapvető élelmiszereket a legínségesebb időkben? Mivel fizettek, mit adtak jegyre? Mozgófilmen tekinthetik meg az érdeklődők, hogyan készült a nagy háború idején a tojásfasírozott, a grenadírmars vagy a pótkávés lepény kevés czukorral. Bemutatjuk mit ettek katonáink a fronton, milyen élelmiszerekből és hogyan tudtak főzni két támadás között.





== Gödöllő és környéki I. világháborús katonák emlékezete ==

Az I. világháborúban részt vett honvédok családjai közül többen megosztották velünk nagyapjuk, apjuk történeteit, mások ránk bízták féltve őrzött leveleiket a frontól, a hadifogságból. Kaptunk térképeket, képeslapokat, naplókat, verseket, újságokat, amelyek a hadifogságban születtek. Tárgyi emlékeket is hoztak be hozzánk szép számmal, sisakot, kulcsot, kardokat, fegyvert, ólomkatonákat és még sok más apróságot. A családok történetei mellett ezeket a tárgyi emlékeket és személyes dokumentumokat is bemutatjuk. Rövid leírást közlünk az adott személyről, illetve családjáról és arról, hogy mivel járult hozzá kiállításunkhoz. 


=== Aszódi Mátyás ===

''Bővebben: [[Aszódi Mátyás]]''

Pap Ignácné anyai dédapjának, Aszódi Mátyásnak I. világháborús emlékeit adta kölcsön a kiállításra. Beleolvashatunk a fogságban írt naplójába, leveleibe. 



=== Besse Aladár huszár ===

''Bővebben: [[Besse Aladár huszár]]''

Vitéz Besse Aladár városunk lakója eleveníti fel apai nagyapja Besse Aladár huszár háborús emlékeit. Besse Aladár huszár 1915-ben vonult be, az olasz harctéren küzdött, kétszer sebesült meg.  11 hónapig volt olasz fogságban. A rendelkezésünkre bocsátott anyagok között találunk eredeti fotókat, levelezőlapokat, képeslapokat. Vitéz Besse Aladár magnóra mondta nagyapja háborús emlékeit, amelyet meg lehet hallgatni.



=== vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes ===

''Bővebben: [[vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes]]''

Dr. Bucsy László klinikus, szakállatorvoson keresztül ismerjük meg apai nagyapja, vitéz Bucsy Béla történetét. Bucsy Béla civilként vonult be mindenféle katonai tapasztalat, kiképzés nélkül. A hegyivadászokhoz került. Az orosz fronton 1916-ban hadifogságba esett. Háborús emlékeit hanganyag formájában lehet meghallgatni, valamint beleolvasni a fogságban szerkesztett újságjába. 



=== Bujtás Sándor lovas huszár ===

''Bővebben: [[Bujtás Sándor lovas huszár]]''

Bujtás Sándorról legkisebb lánya Pozsonyi Vendelné, született Bujtás Ilona mesél. Bujtás Sándor Gödöllőn született. 1914-ben a behívták a háborúba. Erdélyben harcolt lovas huszárként. A háborúban sajnos megbetegedett, ami később megkeserítette életét. Háborús élményeiről sokat mesélt a gyerekeinek. Bujtás Sándor katonameséiről hanganyag áll rendelkezésre.



=== lászlófalvi Eördög Tibor tartalékos őrmester ===

''Bővebben: [[lászlófalvi Eördög Tibor tartalékos őrmester]]''

Pál Gábor régi gödöllői lakos nagyapja, lászlófalvi Eördögh Tibor harctéri emlékeit osztta meg velünk. A nagypapa apja nyomdokaiba lépve tisztviselő lett. 1933-ban költözött családjával Gödöllőre. Az I. világháború kitörésekor önként hadba vonult. Kikerült az orosz frontra, ahonnan 7 hónap után került haza, mikor megsebesült.  A hanganyagon kívül korabeli hirdetéseket, hirdetményeket, lapot mint például a Borsszem Jankó kaptunk kölcsön a kiállítás idejére.



=== Farkas Jenő főhadnagy, ütegparancsnok ===

''Bővebben: [[Farkas Jenő főhadnagy, ütegparancsnok]]''

Dr. Farkas Jenő nyugalmazott ezredes elbeszélésében édesapjára emlékezik, aki mind a három fronton végig szolgálta az I. világháborút. A történetet, amit meghallgathatnak édesapja elbeszéléseiből, a kiállítás rendelkezésére bocsátott albumából és a hadtörténeti levéltári kutatásaiból ismeri. 

[[Fájl:vh_3.jpg|thumb|right|280px|]]


=== Hasznosi András ===

''Bővebben: [[Hasznosi András]]''

Hasznosi András I. világháborús történetét is meghallgathatjuk unokája Varga Viktorné született Pintér Mária előadásában. Hasznosi András 1916. augusztus 17-én vonult be a császári és királyi 6. gyalogezredhez. Az olasz fronton harcolt. 



=== Hatvani László ===

''Bővebben: [[Hatvani László]]''

Istók Anna kolléganőnk bocsátotta a kiállítás rendelkezésére két csoport képet, amelyek hadifogságban készültek.



=== Kovács Sándor honvéd ===

''Bővebben: [[Kovács Sándor honvéd naplója]]''
Guba András, a városunk polgára bocsátotta rendelkezésünkre Kovács Sándor honvéd naplóját. A naplóban Kovács Sándor emlékeit olvashatjuk a katona életből. Szüleinek és nagyszüleinek küldött névnapi és születésnapi üdvözleteit lejegyezte naplójába. Verseket, énekeket, imákat, leveleket írt. Olvashatunk egy értekezést a katona életről, hogyan látta Kovács Sándor honvéd, milyen katonának lenni. Vicces, jó humorú, néhol rímelő írás, bár az alapján senki nem lépne be a hadseregbe. 



=== Luka Adalbert ===

''Bővebben: [[Luka Adalbert képeslapgyűjteménye]]''

Luka Adalbert városunk polgára rokonainak, Szőke Ákos és családjának az I. világháború alatti levelezéséből összegyűlt képeslapgyűjteményét adta kölcsön a kiállításra. A Gödöllő Wikin csak egy szeletét mutatjuk be ennek az igen gazdag és színes gyűjtemények. A képeslapok többséget az olasz frontról, Triesztből, Bécsből küldték. Szőke Ákos nem csak feleségének, hanem gyermekeinek is írt külön leveleket, érdeklődött a vizsgájuk, a hogy létük iránt. Külön kívánt nekik boldog ünnepeket. A levelezőlapok mellett leveleket is küldött haza családjának. A hely hiány miatt a levelező/képeslapok csak arra szolgáltak, hogy tudassák az otthoniakkal jól vannak. A levelekben részletesebben írhattak hogylétük felől, érdeklődhettek a család tagjainak egészsége, mindennapjai felől, és leírhatták merre járnak, mi történt velük a fronton, vagy a fogságban. 

[[Fájl:vh_7.jpg|thumb|right|280px|]]
A válogatott képeslapokat a külön oldalon tekinthetik meg és olvashatják el.



=== Muzamel Gábor ===

''Bővebben: [[Muzamel Gábor]]''

Bárdy Tibor Muzamel Gábor orosz fogságból küldött levelét, fotóját osztotta meg velünk.



=== vitéz Orosz János lovas testőr ===

''Bővebben: [[vitéz Orosz János lovas testőr]]''

Vitéz Besse Aladár városunk lakója eleveníti fel anyai nagyapja Orosz János vitéz, lovas testőr háborús emlékeit. Orosz János 1914. július 29-én a szerb frontra vitték, ahol részt vett a sabáci ütközetben. Utána az orosz frontra került, ahol a lembergi csatában harcolt. 1918-ban olasz hadifogságba esett, ahonnan 1 év múlva tért haza.



=== Polyák Pál őrvezető ===

''Bővebben: [[Polyák Pál őrvezető]]''

Polyák Pál városunk polgára szintén megosztotta velünk nagyapja, az I. világháborút és az orosz hadifogságot megjárt Polyák Pál emlékeit. A nagyapa hat évet töltött orosz fogságban. Mind a fogságból, mind a harctérről küldött haza leveleket a feleségének és a fiának Hévízgyörkre. 



=== Rausz Sándor honvéd ===

''Bővebben: [[Rausz Sándor honvéd]]''


Kovács Zoltán rendelkezésünkre bocsátotta a tulajdonában lévő Trianoni békeegyezmény, a ''Magyarország részére megállapított békefeltételek katonai részét'', valamint Rausz Sándor ''Nélkülözhetetlen tudnivalók a rendfokozat nélküli honvéd számára'' című kis könyvét.
[[Fájl:vh_8.jpg|thumb|right|280px|]]


=== Szántai Sándor ===

''Bővebben: [[Szántai Sándor]]''

Szász Lászlóné egy fényképet adott át a kiállításra Szántai Sándorról, az I. világháborút megjárt katonáról. 



=== Tóth Iván ===

''Bővebben: [[Tóth Iván]]''

Katona Miklós anyai nagyapja, Tóth Iván I. világháborút megjárt katona visszaemlékezését hangfelvételen keresztül ismerhetjük meg. Tóth Iván 1893-ban született, 1913-ban megnősült és alig egy éves házasként került ki az orosz frontra, a 32-esekhez kürtösnek. 1916-ban Erdélybe vitték, ahol a románok ellen harcolt. 1917 körül az olasz harcteret is megjárta. A felvétel végén katonadalokat és kürt jeleket hallhatunk tőle.




[[Kategória:Tematikus évek]]