Hősök szobra, I. világháborús emlékmű forrásának megtekintése

Gödöllőn az I. világháború komoly áldozatokkal járt. A település akkori 10.262 lakosa közül 1867-en kaptak behívót, ami a felnőtt férfi lakosság 49 százaléka volt. A katonák közül 247-en estek el a fronton, és 300-an járták meg a hadifogságot. 



=A szobor=
[[Kép:ivh_sz.jpg|thumb|right|300px|Hősök szobra]]
Az alkotás egy fiatal férfit ábrázol, aki a jobb kezében egy nemzeti színű zászlót, baljában pedig egy virágcsokrot tart. Siklódy Lőrinc a szobor alkotója, ezzel a szobormintával az országos tavaszi tárlaton elnyerte a főváros nagydíját. A talapzaton eredetileg a következő szöveg volt olvasható: „Mi nem felejtünk. Nem felejthetünk…“. Ez utalás volt Trianonra, ezért az 1950-es években eltávolították a feliratot. Ma ismét ez a szöveg látható az emlékművön.


=Az avatás=

A község a háborúban elesett hősök emlékére szobrot kívánt állíttatni, melynek helyéül a település főterének egy részét, a mozival szemben lévő területet jelölte ki. A testület Siklódy Lőrinc szobrászművész tervét fogadta el. A szobrot 1930. szeptember 7-én avatták fel 11 órakor. Az ünnepség előtt reggel a község összes templomában ünnepi istentiszteletet tartottak. Ezután vonultak az érdeklődők a szobor leleplezésének színhelyére. Nem csak Gödöllőről és a gödöllői járásból érkeztek az avatásra, hanem a szomszédos járásokból is. A szobrot Horthy Miklós kormányzó leplezte le, aki az egész családjával megjelent az eseményen. Az avatás után következett a koszorúzás. A felállított szobor környezetét is rendbe hozták. Az avatást követően az emlékműnél ünnepelték meg a Hősök Napját, május utolsó vasárnapján, valamint Halottak Napján is tartottak koszorúzást a szobornál. A „Hősök szobra“ körül kis parkot alakítottak ki. A Ferenc József térnek ez a része ettől fogva a „Hősök ligete“ nevet viselte.  


=A szobor vándorlása=

Az 1970-es években a szövetkezeti áruház építésével átalakult a tér szerkezete. Ekkor az emlékművet, mint oda nem illő tárgyat, nem kívánatosnak nyilvánították, s áthelyezték a régi református temető egy elhagyott részére. A szobor visszahelyezésére a rendszerváltásig várni kellett. Ennek terve már 1988-ban fölmerült, s a lakosság is támogatta. Végül 1989-ben, az eredeti helyéhez közel állították fel ismét az I. világháborús emlékművet. Ebben komoly szerepet játszott a Gödöllői Városvédő Egyesület. A II. világháború áldozatainak emléket állító térplasztikát ezt követően helyezték el a szobor mögött. Az emlékmű környezete most ismét megújult, a Főtérprogram részeként ugyanis ezt a területet is felújították, megszépítették.


=Forrás=
*[http://www.szolgalat.com/gszolga110921.pdf Gödöllői Szolgálat 2011. szeptember 21. XX. évf. 32. szám]
*[http://www.museum.hu/museum/index_hu.php?ID=735 Gödöllői Városi Múzeum]


[[Kategória:Emlékművek]]
[[Kategória:Szobrok]]