Gödöllői Takarékpénztár Rt.

1869-ben alakult meg a Gödöllői Takarékpénztár Rt.. Az alapító tagok közt találhatjuk Beniczky Ferenc akkori jószágigazgatót, Rédl Soma városbírót, Oberrecht Ferencz ügyvédet, Orbay Dénes mérnököt és Bartal János ügyvédet. De szerepelt az alapítók közt Lónyai Menyhért, gróf Károlyi István, gróf Pejacsevics János, Bossányi László és gróf Teleki Sándor is. A takarékpénztár 100.000 forintos alaptőkéjét több részletben fizették ki. Az első 25 részvényt I. Ferenc József király jegyezte le. Ezek a részvények 1933-ban még a királyi család tulajdonában voltak.

Üzleti tevékenysége

A pénzintézet hamar virágzásnak indult. Az első évi forgalma 151.359 forint, a második évé már 292.203 forint volt. A pénzforgalom 1895-ben elérte a 2.875.678 forintot. A Gödöllői Takarékpénztár minden hasznos vállalkozást támogatott. A kertváros kiépülését lakásépítési kölcsönökkel segítette elő. A gödöllői evangélikus templom építésénél és berendezésénél, az ipartestületi székház felépítésénél megfelelő építkezési kölcsönnel támogatta a beruházásokat. Az 1933-as világjamboree alatt a Magyar Nemzeti Bank a valutaügyletek helyi lebonyolítását a Gödöllői Takarékpénztárra bízta. A pénztár minden jótékonysági akcióban, kulturális mozgalomban részt vett. Az intézet üzletágai közé tartozott a betét- és folyószámla üzlet, váltókölcsönök, áruüzletek, deviza- és valuta üzlet, de ezek mellett biztosításokat is kötöttek. A takarékpénztár fejlődése együtt járt a terjeszkedéssel is. 1936 májusában nyitotta meg a Gödöllői takarékpénztár az első vidéki fiókját Rákoscsabán, ami az első évben már szép eredményeket ért el.

1937. szeptember 29-én tartott rendkívüli közgyűlést a Gödöllői Takarékpénztár és a Gödöllői Polgári Takarékpénztár Rt., ahol bejelentették a Gödöllői Polgári Takarékpénztár Rt. megszűnését, illetve a Gödöllői Takarékpénztárba történő beolvadását. A cégegyesülés által minden vagyon, tartozás a Gödöllői Takarékpénztár tulajdonába került. A folyamat a pénzügyi kormányzat törekvéseként jött létre, mely szerint a kisebb pénzintézetek, nagyobb, jobb és erősebb intézetekbe olvadjanak be. Ezzel a lépéssel jól jártak a Polgári Takarékpénztár részvényesei is, mert már évek óta nem kaptak osztalékot, a Gödöllői Takarékpénztár pedig az év második felére már ígért osztalékot a befektetőknek.

A bank épülete

A Gödöllői Takarékpénztár székháza a Rudolf utca 6 szám alatt volt, ahol hétköznapokon 9 és 12.30 között várták az üzletfeleket. 1936-ban többen is fölvetették, hogy a takaréknak a Rudolf utcáról – a sínen túlról – a központhoz közelebb kellene költöznie. Már ekkor a legmegfelelőbb helyet a Horthy Miklós és Kossuth Lajos utcák kereszteződésénél láttak. Sokan úgy vélték, ha a pénztár ezen a helyen volna, akkor a bevétele akár évi 50.000 pengővel is nőhetne. Emellett a településnek is érdeke volt, hogy egy nagy pénzintézet kerüljön a központba, mert korábban is sok problémát okozott a nagyobb címletű bankjegyek fölváltása. A sarkon álló házat a leventék használták. Az épület elhanyagolt állapotban volt. A leventeotthon mellett állt a tűzoltóság szintén rozoga épülete. A képviselőtestület 1937 nyarán hozott egy határozatot, mely szerint a tűzoltószertárat minden késedelem nélkül fel kell újítani.

A sarki ingatlant csak akkor kezdenék el renoválni, ha a bérlő – jelen esetben a Gödöllői Takarékpénztár – megfelelő bért hajlandó fizetni, mely évi 1800 pengőt jelentett. A településnek és a pénzintézetnek sikerült megegyeznie, mert az 1938 januárjában hozott testületi határozat szerint a két beruházást együtt kezdik el. A képviselő-testület eldöntötte, hogy a sarki épületet is tataroztatja és modernizáltatja. Korábban, az 1930-as évek elején ezen az ingatlanon képzelték el a kultúrházat, amihez egy színházi és mozielőadások tartására is alkalmas nagytermet terveztek. Ezt a termet azonban az 1938-as beruházás kezdetén már törölték a tervek közül, arra hivatkozva, hogy 50.000 pengővel drágítaná meg az építkezést. A beruházás kivitelezésére 1938 márciusában versenytárgyalást írtak ki. Áprilisban hozta nyilvánosságra a képviselő-testület a verseny végeredményét, melyet mind a tűzoltólaktanya, mind pedig a sarki épület esetében Sándor Ferenc máriabesnyői építész nyert el, mivel az ő ajánlata bizonyult a legkedvezőbbnek.

A sarki épület egy másik üzlethelyiségének bérleti jogát a Hangya Szövetkezet kötötte le. Egy textilboltot kívántak nyitni a takarék mellett. A képviselő-testület a májusi ülésén határozatot hozott arról, hogy a sarki épületet terméskő lábazattal, az utcai homlokzatot pedig félnemes vakolattal látja el. Emellett határoztak arról is, hogy az épület összes üzlethelyiségébe vízvezetéket vezetnek. A sarki épület átalakítási munkálatait június végén fejezték be. Még dolgoztak a külső homlokzaton, de a Gödöllői Takarékpénztár már megnyitott az új helyen. Az általuk bérelt helyiségek sokkal jobban megfeleltek a banki szolgáltatásoknak, mint a korábban használt székházuk. A nyár folyamán a Hangya Szövetkezet textilboltja is megnyitotta kapuit. Az épületben ezeken kívül még két üzlethelyiség kapott helyet, de a közjegyzői irodát is itt helyezték el.

Szervezeti felépítés 1933-ban

= Igazgatóság

• Elnök:
  • Szentgáli Dániel

• Tagok:
  • dr. Berente István
  • Frantsik Géza
  • Esztergály Dezső
  • Kilián Frigyes
  • Schlager Árpád

Felügyelőbizottság

• Elnök:
  • Kallina Oszkár

• Tagok:
  • Neszveda Antal
  • dr. Romanecz Arisztid
  • Závodszky István

Főkönyvelő

• Raisz Ferenc

Könyvelő

• Herkner József
• Jurek Tivadar

Ügyész

• dr. Bezsilla István

Pénztáros

• Czitronyi Árpád

Forrás

• Dr. Hovannesian Eghia: Gödöllő a múltban és most
• Dr. Réti (Lantos) Lajos: Üzleti bankok Gödöllőn (1920-1944) In: Szent István Egyetem XI. évfolyam 8. szám
• Gödöllői Takarékpénztár In: Gödöllői Szolgálat XVII. évfolyam 6. szám