Itojama Akiko: A tengeren várlak (könyvajánló)

Hálaadás a munkáért – A munka nélkül tengődő lányt össze akarják boronálni egy nagyon nem neki való fickóval. Érdekes kettősséget láttam benne, nekem a jövő nélküliség (ha nincs munkád, nincs jövőd) és a jövővárás (jövendőbelit keresünk neked) egyszerre jelent meg, és ebben a képletben az önéletrajzi ihletésű főszereplő is nagyon jól működött. 5/5

Zsákutcás eset – Egy éveken át tartó, furcsa, talán viszonzatlan szerelem története. Ez az enyhén borongós, az általam eddig olvasott japán irodalomban tipikusnak mondható párkapcsolati kép egy nagyon keskeny vonalon egyensúlyoz, ahonnan könnyű letérni akár a giccs, akár a depresszió irányába. Így tehát csak a legjobbak tudnak olyat alkotni, amely végig, maradéktalanul érdekes és irodalmilag élvezhető marad. 5/5

Csak duma az egész – Egy újabb párkapcsolati tabló, de ezúttal a főszereplő nő körül több alak is feltűnik, persze egyik furább mint a másik. Depressziós jakuza, neten rendelhető szatír, van itt minden, de egy pillanatra sem fordul valamiféle paródiába… persze azért szereplőink nyomorúsága közben mosolygunk is rajtuk, és mindegyiknek drukkolunk, hogy jobb legyen az élete, ami szerencsére néha sikerül is. 5/5

NEET – Not in Education, Employment, or Training. Azaz olyan, általában fiatal férfi vagy nő, aki kivonul a társadalomból, nem vesz részt az oktatásban, és nem is dolgozik. A jelenség nemcsak Japánban, hanem a világon máshol is jelen van, és egyre nagyobb méreteket ölt. E novella főhőse is egy ideig így élt, de aztán visszatért a munka világába, illetve úgy általában „normális” élete lett, és ezen felbuzdulva szeretné egy barátját is „visszahozni”. Elgondolkodtató ez az állapot, valahol félúton a depresszió (amit senki sem szeretne) és a „csak úgy vagyok a világban” állapot (amire viszont talán mindenki vágyik néha egy kicsit) között. 5/5

A tengeren várlak – Mi van akkor, ha egy – talán nem is olyan közeli – ismerősünk megbíz minket azzal, hogy halála esetén semmisítsük meg a számítógépét úgy, hogy arról semmilyen adatot ne lehessen visszanyerni? Milyen titkok lapulhatnak egy ilyen winchesteren? Dilemma. 5/5

Itojama Akiko kitűnően ír, mondatai és képei precízek, a választott közeget – a vállalati élet, és az attól menekülő alakok – kitűnően ismeri és ábrázolja. Egyszerre társadalomkritika és egyének mélyreható lélekrajza az, amit alkot, egy-egy története egyszerre szomorít el és emel fel. Ahogy azt csak a legjobbak tudják művelni.