• A A
• 
• 
• Gyerekeknek
• Kapcsolat
• Katalógus
• Gödöllő
  wiki
• IRKA

A holokauszt témáját nemcsak a világnak, hanem maguknak a németeknek is fel kellett, fel kell dolgozniuk. Schlink műve egyszerre direkt és szimbolikus, igazán zseniális alkotás.

A Kate Winslet főszereplésével készült film alapjául szolgáló könyv természetesen - mi, olvasók, jól tudjuk ezt - jobb, mint a film, bár a film sem volt rossz. Aki esetleg nem látta, vagy nem olvasta, annak íme egy kis ízelítő...

Mert szavaink igazságának fedezetét a tetteink jelentik, a beszédet akár mellőzhetjük is.

A tizenöt éves kamaszfiú és a középkorú Hanna furcsa szerelmi kapcsolatba bonyolódik. Nem tart különösebben sokáig, de aztán mégis hatással lesz mindkettejük életére, amikor fény derül a nő múltjára, és még valamire, amit csak a „fiúcska” tud.

Schlink nem kertel, amikor főszereplőjén keresztül filozofál, a világháború feldolgozásáról is tárgyilagosan beszél, arról, hogy a német irodalomban a 70-es évekig nem igazán néztek szembe a hitleri korszakkal (ilyen szempontból kicsit hasonlít ez a vietnámi háború amerikai feldolgozására), vagy hogy a „bűnős generáció” hogyan is viszonyul az „ártatlanokhoz”. Mert könnyű ártatlannak lenni, ha egyáltalán semmi sem kényszerít a bűnre, de ellenállni tudtunk-e volna? „És ön mit tett volna?” A bíróval együtt hebegünk-habogunk…

Szimbolikusan persze már a fiú-nő kapcsolat is a generációkra utal (vagy még korábbra, a "tehetetlen népre"), és utána a tárgyalásnál is vádlók, majd vádlottak leszünk, vagy talán valami a kettő között. Ezt jótékonyan ránk bízza a szerző.

Nagyon tetszett a könyv, emlékeim szerint a film is jól sikerült. Kár, hogy Schlink – aki Németországban eléggé sikeresnek számít – nem terjedt el jobban nálunk.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie!